Berta Sándor

Stratégiai döntést példáz az IE9

A Microsoft internetes böngészőjének fejlesztője, Dean Hachamovitch szerint a Microsoft az IE9 új funkcióinak tekintetében stratégiai döntést hozott. Legnagyobb ellenfél a hatos Explorer.

A 42 éves szakember 1990 óta dolgozik az amerikai óriáscégnél és 2003 óta felel az Internet Explorer fejlesztéséért. Hachamovitch azelőtt, hogy az Internet Explorerrel kezdett volna foglalkozni, az Office irodai programcsomag több verziójának fejlesztésében is részt vett. Dean Hachamovitch szerint az Internet Explorer 9-be integrált új, Tracking Protection funkciónak köszönhetően a felhasználók megakadályozhatják, hogy bárki kielemezhesse böngészési szokásaikat és ezek alapján személyre szabott reklámokat mutathasson nekik.

Úgy tűnhet, hogy ezzel a fejlesztéssel a Microsoft frontális támadást indított az online hirdetések és egyúttal a saját keresője ellen is. Mint Hachamovitch egy interjúban elmondta, az IE9-el elérni kívánt cél, hogy a Windows-használók számára hatékony és biztonságos munkát tegyen lehetővé. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a felhasználó biztos lehet abban, hogy csak azok az oldalüzemeltetők kaphatják meg az internetes szokásaira vonatkozó információkat, akiknek ő ezt lehetővé teszi. Ebbe beletartozik az is, hogy adott esetben a Microsoftot szintén kizárhatják az emberek az adatátadási folyamatból.


Jó marketingérzékkel kiemelte, hogy a társaság a böngésző legújabb verziójának fejlesztésekor nem a saját, hanem a felhasználók érdekeire összpontosított. Ez egy stratégiai döntés volt a vállalat részéről. Az online reklámeladások és a böngészőfejlesztés is külön-külön üzletet jelentenek. A szakember rámutatott, hogy az Outlookban is van levélszűrő, amelynek segítségével az emberek megvédhetik magukat a spamektől. Mindez rávilágít az online üzletek két oldalára és a Microsoft mindkét oldalon aktív.

"Más böngészőfejlesztők, akiknek az online hirdetések jelentik a legfontosabb bevételi forrást, biztos, hogy komoly érdekkonfliktusba keverednének emiatt. Mind a Chrome, mind a Firefox készítői kénytelenek beépíteni hasonló szűrőket a saját programjukba. A magánélet védelmének kérdése az Egyesült Államokban is egyre sürgetőbb lesz. Robbanásszerűen nő azoknak a cégeknek a száma, amelyek minden online mozdulatunknál kutatnak utánunk, s mi ebből semmit sem érzékelünk. Ideje, hogy az internetezők megkapják az esélyt magánéletük védelmére és mi ezt az esélyt kínáljuk nekik az IE9-ben."

"Ma már szigorúan igazodunk a webes szabványokhoz és a szűrő specifikációját bárki integrálhatja a böngészőjébe. A hozzáállásunkon nem az Internet Explorer piaci részesedése miatt változtattunk, sőt, hiszen az IE még soha nem volt annyi számítógépre telepítve, mint napjainkban. Az 9-es verzió előzeteseit 20 milliószor töltötték le, ez pedig jó jel. De a piaci részesedés önmagában nem jelent sikert, ezért olyan embereket foglalkoztatunk, akik igyekeznek a teljesen elavult és napjainkban már nem biztonságos IE6 telepítések számát csökkenteni. Az ideális természetesen az lenne, ha az összes IE6-használó a 9-es verzióra váltana" - hangsúlyozta Hachamovitch.

A szakember leszögezte: a böngészők egyre fontosabbak lesznek. A felhőszolgálatások korszakában egyre több program fut a hálózaton át, és meghatározó, hogy a böngésző mennyire gyorsan tölti be az oldalakat, vagy mennyire fürgén futtatja az online alkalmazásokat. Az IE9-nél nem csak a szoftvert optimalizálták, hanem első alkalommal használták ki a grafikus kártyák hardvergyorsítási funkcióit is. Ennek köszönhetően a webes programok jóval gyorsabban futtathatók az IE9-ben és az internetes videók is zökkenőmentesebben játszhatók le. Hachamovitch szerint a fejlődés ellenére még évekbe telik, mire megjelennek az emberek számára kizárólag online termináloknak tűnő számítógépek. Feltéve, ha ez valaha is valósággá válik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Major #50
    Ne felejtsél el egy kis zöld robotot tetováltatni a s*ggedre. Így talán meg is lesz Google-s összkép
  • Balumann #49
    Sok esetben megfelelőek ezek a megoldások is (google docs, pdf), ezzel valóban megoldhatod a megjelnési különbséget, de ha már függvényeket is kell használni (pl. számítások, összegzés, költségek, komolyabb esetben cash flow meg ilyenek), vagy formázásnál többet szeretnél, mint egyszerű betüméret,bekezdés,középre igazítás (pl. oldalszámozás, meg ilyenek), azokat már Microsoft Word -ben lehet a leggyorsabban szépen megformázni (az egyszerű szalagsáv, ami miatt nagyon gyorsan el lehet érni bármit, az egérre történő azonnali előnézet, és számos ilyen mellett).

    GoogleDocs inkább a Wordpaddal hasonlítható össze, nem a Microsoft Office -al. :) PDF szerkesztéshez meg megint azt találtam legjobb megoldásnak, ha Microsoft Office-ból mentem el abba (amihez le kellett szedni plugint), mert amiket próbáltam PDF szerkesztőket, katasztrofálisak (Nitro PDF, Foxid PDF editor, meg még valami), ha tudsz normális szerkesztőt azt szivesen venném.Szakmai angolon pdf -ben kaptuk meg a könyvet (lehetett kinyomtatni vagy laptopon is dolgozni), azt is word -be kellett átkonvertálnom, hogy tudjunk dolgozni akik laptoppal voltunk.
  • strogg #48
    "Más böngészőfejlesztők, akiknek az online hirdetések jelentik a legfontosabb bevételi forrást, "

    Beáldozzák az IE9 mögötti üzleti modelt csak azért, hogy keresztbe tegyenek a google-nek :)
    Csak 1 dolgot felejtenek el. Minden más platform tovváb húzza a google-t. Mert ha androidos a telód, andridos táblát, tv-t, chrmeOS-es netbook-ot fogsz vásárolni: miért? átjárhatóság, egyezményes felület, stb...
    Sokkal egyzserűbb az életed, hogy az androidos telódra felrakott adat a TV-n is automatiksuabn elérhető, hja kell, vagy midnenféle active sync féle hülyeség nélkül mozgatható kütyürúl-kütyüre. Ebben a komplex, midnen kütyüt lefedő politikával szemben van egy asztali IE9, egy wp7 mobil, és kész. Csak két szegmens, de a kettő átjárhatóságán még mindig ügyködni kell. Ez nagyon karcsú...
  • BlackRose #47
    Éppen ennek a hatékonyság nélküli időknek jött el a vége... Tovább már így nem lehet, ezért óriási az adósság... a magáncégek általában hatékonyabbak, mint az állami szervek, de csak akkor, ha nem jöhetnek politikai segítséggel jövedelemhez. Egyébként még egy viszonylag optimális szabad gazdaságban sem létezik 100%-os hatékonyság (ezért van az, hogy ha a hatékonyság egy elfogadható szint alá csökken, akkor a cég becsődül. De most sok változás lesz (és még el sem kezdődött, mert az igazi nagy gazdasági válság még előttünk van, most csak lejjebb rúgtuk a dobozt az úton), hatékonyság növekedés nagyon fontos lesz az elkövetkező évtizedekben és a szar cégek nem fognak tudni lábon maradni, a globalizáció igazi hatása még nem érezhető, de majd nemsokára az lesz.

    Nyitott világ, nyitott piacok nem adnak lehetőséget arra, amit írsz, és ez, ami meg van ez, amitől az embernek felfordul a gyomra... ez nem életképes és ez már látszik is. Zárt világ meg a mai technológiai fejlődés mellett már szerencsére lehetetlen (pedig most már sokan ezt akarják, mert nem tudnak mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy le vannak maradva). Persze minél előbb ez belátják és tesznek valamit a valós és nem csak dumabeli felzárkózás érdekében annál jobb. A másik dolog, hogy a nagy komplexitás lehetetlené teszi a kontrolt és a hatékony központosított (politikai) döntéshozást… ezért van az, hogy a fejlődés és a technológia az igazán szabad világot fogja meghozni… most ez lehet, hogy nem fog 5 év múlva már megérni, de nincs más út.

    A jelenlegi politikai extrémizmus és a szabadságra törés éppen azért van, mert a megszokott kontrol visszafordíthatatlanul csúszik ki azoknak a kezéből, akik ezt szinte magától értetődő dolognak élték eddig át. A jövőre két dolog lesz jellemző: 1. Kicsi vagy semmilyen kontrol 2. Óriási, szinte korlátlan lehetőségek (részben a technikai fejlődés és részben éppen a kontrol elvesztése miatt).

    Sokan a régi és elavult gondolkodásukkal pl. Kínában látják a következő nagyhatalmat… a valóság, hogy nem lesz következő nagyhatalom és már valójában ma sincs, az USA pl. sok mindenben vezet, de már nem domináns és még véletlenül sem nagyhatalom. A jövőben sokan fogják osztani a kalácsot és nem fog senkinek sem jutni domináns rész. És persze ez a cégekre is érvényes lesz, nem lesz többé domináns cég, lesznek cégek, amelyikek nagyon nyíltan és szorosan együttműködve dolgoznak (ezek fogják fejleszteni a világot és itt lesz a kreativitás) és lesznek cégek, amelyikek csak a hátérben éldegélnek. Éppen ezért a Microsoftot sem fogja senki sem felváltani… csak nem lesz többé a megszokott domináns Microsoft, hanem lesz egy Microsoft, amely együttműködve másokkal hozzájárul új megoldások, új piacok, új termékek, új lehetőségek létrehozásához. A politika persze ennek lehet konstruktív partnere, de ha kontrolálni akarja a dolgokat, akkor nem lesz semmi fejlődés és semmi növekedés. És a globális világ úgy működik, hogy ha X helyen nem lehet valamit, akkor Y vagy Z helyen fogják megcsinálni. Röviden a kontrol a hanyatlást fogja eredményezni (már most is ez a helyzet, csak most még nem annyira, hogy messziről látható legyen).

    Persze, lehet, hogy nem így lesz… lehet, hogy úgy lesz mint a Mad Max-ban… :)
  • sanyicks #46
    De még is hogy magyarázod azt hogy a doc az egyetlen formátum amit az officen kívül semmi nem tud tökéletesen olvasni, ezernyi más nem opensource alapú formátumot meg igen (nem dokumentum, mindenféle)? Mostanában néztem, a gimp megnyitja a fotosop natív saját használatú psd formátumát is.

    "Hát ahogy tapasztaltam, sajnos nem. Arról nem beszélve, hogy megette a fene ha az adott helyen pl. 2003 -as office-t használnak még."

    És a google docs nem elérhető? :D pdf reader sincs?
  • sanyicks #45
    Minek neki? Megnyitni a mással megnyithatatlan docokat, meg egyszerű begyepesedés. Az én cégemnél sem keresett senki pénzt az ofisszal (alig használták), még is fent volt minden gépen, a régi docok miatt, meg mee csak. Fura dolog mikor azt hiszi az ember hogy egy nem állami vállalat hatékony, és nem pazarol, dehogy nem, nem is kicsit! Pont olyan mint az állami csak az állami vállalatnál még talicskázzák kifelé a pénzt a vezéretásak :)
    Fúú és még amikor láttam hogy java 5-ről nem hajlandók java 6-ra váltani 3 évvel a megjelenése után... minden hitem elszállt abban hogy egy nagyvállalat hatékonyan és ésszerűen működik :D
    úgyhogy a vállalatokkal példálózás nem jó.
  • BlackRose #44
    Most miért kevered az Open Source-t és a nyilt formátumot, lehet pl. egy formátum nyilt de a szoftver, amelyik alapjának használja zárt forráskód (pl. Adobe Acrobat, zárt forráskód, de maga a .pdf az nyilt formátum, sőt ISO szabvány).

    Tehát a .pdf, az mp3 pl. nyilt formátum, a h264-is az. A .doc az zárt formátum volt (de most már az is nyilt) a .cdr (CorelDRAW) pl. szintén zárt formátum. Persze létezik reverse engineering (a .doc-ra is volt) ami ugye soha sem 100% de azért részben működik. Az Open Source azt jelenti, hogy egy szoftver forráskódja nyitott, a nyílt formátum azt jelenti, hogy az adott formátumot az alkotója engedélyezi, sőt elősegíti, hogy terjedjen és másik szoftverek is alkalmazzák (nyílt és zárt forrású szoftverek egyaránt).

    Az Office egyébként azért uralkodik (és főleg most a 2010-es fog), mert meg sem közelíthető és ez főleg igaz, ha nagyvállalati környezetben használják, és ha már ott az a szabvány, akkor a kisebb cégek másolni fogják… és esetleg csak az választ más megoldást akinek ezekre a lehetőségekre nincs szüksége vagy maga a csomag árát nem érdemes neki megfizetni, vagy nincs pénze… de akkor meg a kérdés, hogy minek neki. Minek kell valakinek egy Office alkalmazás, ha nincs pénze? Nem téliszalámi az ;)

    Az Office egy professzionális alkalmazás, amely üzleti célokra van csinálva, tehát pénzkeresés a célja, és ha valaki nem keres vele pénzt, akkor minek neki? Főleg most az Office Live a Google Docs és az OpenOffice/LibreOffice mellett.
  • Balumann #43
    "vazze fogd már fel, hogy a dokumentálás NEM az open source hoz tartozik!
    Az mp3 dokumentált, pedig nem opensource. Egy normális cég belső használatú formátumait is dokumentálja!
    És a doc még csak nem is belső használatú volt! és szart dokumentálni, éppen azért hogy nehogy más programban rendesen jelenjen meg, és könnyű legyen oda migrálni."

    Mi az, hogy nem belső használatú volt? Az mp3 és az ilyesmi szabványok esete NEM megfelelő példa ide. A Microsoft a saját irodai szoftvercsomagához alakította ki a formátumot, és nyilvánvaló, hogy nem adta ki a dokumentációját, hogy aztán egyszerűen megírják hozzá az ingyenes utánzatokat. Az mp3 CSAK egy formátum, és a céljuk az volt nyilván, hogy mindenki azt kezdje el használni, ahhoz írjanak tömörítő eljárásokat (és erre kapják a mánit is a licensz miatt). Teljesen más helyzet.

    "Nocsak akkor az ms office-ban mégsem implementálták rendesen, a kiválóan dokumentált nyílt dokumentumformátumokat? Mert akkor bizony tökéletesen meg kell tudja jeleníteni mint ahogy megteszik az open cuccok..."

    Hát ahogy tapasztaltam, sajnos nem. Arról nem beszélve, hogy megette a fene ha az adott helyen pl. 2003 -as office-t használnak még.

    "De jó hogy megcáfolod magadat egy hozzászólásban. Leírod hogy hazudok majd leírod hogy mennyire nem kompatibilis a verziók között a doc :D"

    Azért remélem érzed a különbséget az között, hogy "az a szar önmagával sem kompatibilis", és hogy az újdonságok, hatékonyabb formázások nem működnek a régebbi verziókban, de lehetőség van elmenteni úgyis, hogy pontosan tudod hogyan fog megjelenni. Nyilvánvaló, hogy ha tudod, hogy el kell küldeni valahova, és nem tudod milyen Officaal fogják megnyitni, akkor eleve úgy hozod létre a dokumentumot, és akkor nem lesz utólag ilyen probléma.
  • sanyicks #42
    nem-e?

    mp3, aac, h264-ről mi a véleményed? Egyik sem open source még is van mindegyikhez jópár nyílt és zárt implementáció.
    A forráskód és a dokumentáció két külön dolog... egyik lehet zárt, és a másik nyílt...
  • BlackRose #41
    De most nézem nem kell a Wikileaks-re várni...

    http://download.microsoft.com/download/0/B/E/0BE8BDD7-E5E8-422A-ABFD-4342ED7AD886/Word97-2007BinaryFileFormat(doc)Specification.pdf