SG.hu·
Az iPod-generáció tagjai nem ismerik a jó minőségű zenét
A hangszóróknak ugyanúgy kellene megszólaltatniuk a zeneszámokat, mint ahogy azokat a stúdiókban felvették. Ez azonban az eszközök minősége miatt nem mindig sikerül, egy gyártó képviselője szerint ráadásul a felhasználók sem elég vájtfülűek.
A Harman az egyik legismertebb és legnevesebb cég a zenei piacon. A társaságot 1953-ban Sidney Harman alapította és a profik, valamint a laikusok számára egyaránt készítenek audiotermékeket. A márkái közé tartozik a JBL, a harman kardon és az Infinity, valamint 1993-ban jelképes összegért felvásárolták az AKG Acoustics vállalatot. A társaság igyekszik jó hangfalakat készíteni és a termékei tesztelésére külön szakembereket alkalmaz. Egyetlen hangfal sem hagyhatja el addig a gyártócsarnokot, amíg nem szól úgy, ahogy azt kitalálták.
A zenei tesztelők munkáját sokan úgy képzelik el, hogy az illető otthon, kényelmesen ül és egész nap különböző dalokat hallgat. Nos, a valóságban a teszteléssel foglalkozóknak mindenekelőtt kiváló hallással és sok türelemmel kell rendelkezniük. A Harman központjában számos tudós mellett egy kifejezetten ilyen munkára kiképzett csapat foglalkozik a hangfalak tesztelésével. A csoport tagjai mindennap elvonulnak a referenciatermekbe és gyakorlatilag kizárólag a hallásuk alapján állapítják meg, hogy melyik új hangfal miként szól. A munka egyszerűen tűnik, de rendkívül nehéz és nagy odafigyelést igényel. A specialistáknak ugyanis hat különböző frekvenciát kell tudniuk megkülönböztetni egymástól.
"Tesztelőink elemzik, hogy egy zenei mű különösen sok magas, közepes vagy mély hangszínt tartalmaz-e vagy sem. Ezen keresztül intenzíven képezik a hallásukat és azonnal képesek lesznek felismerni a legfinomabb különbségeket is. A nem képzett személyek általában nagyon hasonlónak ítélik meg a hangzást, ugyanakkor a profi zenehallgatók sokkal pontosabban képesek értékelni a hangszíneket. A profi zenehallgatók alkalmazása hatékonyabb és hosszú távon olcsóbb is" - jelentette ki Sean Olive, a Harman akusztikai kutatórészlegének vezetője.
A tesztek azonban csak a munka egyik részét jelentik. A cél ugyanis az, hogy a konszern által piacra dobott termékek jobbak legyenek a konkurensek modelljeinél. Egy teljesen hangszigetelt szobában összesen öt rendszert helyeznek el, de úgy, hogy a tesztelést végző személy nem látja őket. Mindegyik hangfalat azonos hangerőre állítják be és mindegyik egyenlő távolságra van a tesztelőtől. Ezután különböző dalokat játszanak le és a szakember nem tudja, hogy éppen melyik hangfalat hallja. Erre csak a teszt végén derül fény és ekkor értékelik ki a kapott eredményeket is. "Ezeknél az értékeléseknél a termékeinknek kell a legjobbaknak lenniük, különben visszaküldjük őket a laboratóriumba" - nyilatkozta Olive, aki 1993 óta dolgozik a cégnél. A cél az, hogy minden termék úgy adja vissza a zenét, ahogy azt a zenészek a stúdióban felvették.
Floyd Toole, a Harman kutatórészlegének egykori vezetője szerint bár mindenkinek más zene tetszik, de a hangzás minőségében nincsenek ilyen eltérések. Bizonyos fokig mindenki tudja, hogy mi hangzik jól és mi nem. "Az egyetlen kivételt az iPod-generáció tagjai jelentik, akik teljesen tudatosan lemondanak a jó zenei hangzásról" - bírálta a mai felhasználók egy részét Toole. A szakember közölte: a szakértői csoportokkal szemben a fiatalok - elsősorban a diákok - különösen rosszul teljesítenek ezen a területen, csupán képzett társaik teljesítményének körülbelül 4 százalékát érik el. "Eléggé nyomasztó, hogy a zenelejátszás hova fejlődött" - jegyezte meg Toole.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok tudatosan lemondanak a CD-minőségű zeneszámokról és inkább az erősen tömörített nótákat hallgatják, csak azért, hogy minél több dalt tudjanak elhelyezni hordozható zenelejátszóikon. Toole ugyanakkor azt reméli, hogy ez a trend hamarosan - az adathordozók ára csökkenésével párhuzamosan - megfordul majd és az iPod-generáció tagjai ismét a jó minőségű zenéket fogják választani. Andy Wehmeyer, a Harman termékmenedzsere hozzátette: "Ha a gyerekek egyszer meghallják, hogy milyen jól szólhat egy zeneszám, akkor utána már nem akarnak majd erről az élményről lemondani."
A Harman az egyik legismertebb és legnevesebb cég a zenei piacon. A társaságot 1953-ban Sidney Harman alapította és a profik, valamint a laikusok számára egyaránt készítenek audiotermékeket. A márkái közé tartozik a JBL, a harman kardon és az Infinity, valamint 1993-ban jelképes összegért felvásárolták az AKG Acoustics vállalatot. A társaság igyekszik jó hangfalakat készíteni és a termékei tesztelésére külön szakembereket alkalmaz. Egyetlen hangfal sem hagyhatja el addig a gyártócsarnokot, amíg nem szól úgy, ahogy azt kitalálták.
A zenei tesztelők munkáját sokan úgy képzelik el, hogy az illető otthon, kényelmesen ül és egész nap különböző dalokat hallgat. Nos, a valóságban a teszteléssel foglalkozóknak mindenekelőtt kiváló hallással és sok türelemmel kell rendelkezniük. A Harman központjában számos tudós mellett egy kifejezetten ilyen munkára kiképzett csapat foglalkozik a hangfalak tesztelésével. A csoport tagjai mindennap elvonulnak a referenciatermekbe és gyakorlatilag kizárólag a hallásuk alapján állapítják meg, hogy melyik új hangfal miként szól. A munka egyszerűen tűnik, de rendkívül nehéz és nagy odafigyelést igényel. A specialistáknak ugyanis hat különböző frekvenciát kell tudniuk megkülönböztetni egymástól.
"Tesztelőink elemzik, hogy egy zenei mű különösen sok magas, közepes vagy mély hangszínt tartalmaz-e vagy sem. Ezen keresztül intenzíven képezik a hallásukat és azonnal képesek lesznek felismerni a legfinomabb különbségeket is. A nem képzett személyek általában nagyon hasonlónak ítélik meg a hangzást, ugyanakkor a profi zenehallgatók sokkal pontosabban képesek értékelni a hangszíneket. A profi zenehallgatók alkalmazása hatékonyabb és hosszú távon olcsóbb is" - jelentette ki Sean Olive, a Harman akusztikai kutatórészlegének vezetője.
A tesztek azonban csak a munka egyik részét jelentik. A cél ugyanis az, hogy a konszern által piacra dobott termékek jobbak legyenek a konkurensek modelljeinél. Egy teljesen hangszigetelt szobában összesen öt rendszert helyeznek el, de úgy, hogy a tesztelést végző személy nem látja őket. Mindegyik hangfalat azonos hangerőre állítják be és mindegyik egyenlő távolságra van a tesztelőtől. Ezután különböző dalokat játszanak le és a szakember nem tudja, hogy éppen melyik hangfalat hallja. Erre csak a teszt végén derül fény és ekkor értékelik ki a kapott eredményeket is. "Ezeknél az értékeléseknél a termékeinknek kell a legjobbaknak lenniük, különben visszaküldjük őket a laboratóriumba" - nyilatkozta Olive, aki 1993 óta dolgozik a cégnél. A cél az, hogy minden termék úgy adja vissza a zenét, ahogy azt a zenészek a stúdióban felvették.
Floyd Toole, a Harman kutatórészlegének egykori vezetője szerint bár mindenkinek más zene tetszik, de a hangzás minőségében nincsenek ilyen eltérések. Bizonyos fokig mindenki tudja, hogy mi hangzik jól és mi nem. "Az egyetlen kivételt az iPod-generáció tagjai jelentik, akik teljesen tudatosan lemondanak a jó zenei hangzásról" - bírálta a mai felhasználók egy részét Toole. A szakember közölte: a szakértői csoportokkal szemben a fiatalok - elsősorban a diákok - különösen rosszul teljesítenek ezen a területen, csupán képzett társaik teljesítményének körülbelül 4 százalékát érik el. "Eléggé nyomasztó, hogy a zenelejátszás hova fejlődött" - jegyezte meg Toole.A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok tudatosan lemondanak a CD-minőségű zeneszámokról és inkább az erősen tömörített nótákat hallgatják, csak azért, hogy minél több dalt tudjanak elhelyezni hordozható zenelejátszóikon. Toole ugyanakkor azt reméli, hogy ez a trend hamarosan - az adathordozók ára csökkenésével párhuzamosan - megfordul majd és az iPod-generáció tagjai ismét a jó minőségű zenéket fogják választani. Andy Wehmeyer, a Harman termékmenedzsere hozzátette: "Ha a gyerekek egyszer meghallják, hogy milyen jól szólhat egy zeneszám, akkor utána már nem akarnak majd erről az élményről lemondani."