Gyurkity Péter
Intel: 8-10 év múlva jöhet az 1000 magos processzor
A gyártó háza táján elhangzó nyilatkozatok szerint nagyjából egy évtized kell a ma még szinte elérhetetlennek tűnő fejlesztés piacra dobásához, ám az igazi kérdés, hogy lesz-e rá valós igény.
A vállalat egyik mérnöke a napokban a ZDNet UK portálnak adott hosszabb interjút, amelyben nem csak a fejlesztés és egyéb munka várható időtartamát, hanem annak értelmét is megvitatták. A cikkből megtudhatjuk, hogy nagyjából egy évtized múlva remélhető az 1000 magos processzorok megjelenése, ám a legfontosabb kérdés nem is a periódus hosszával kapcsolatos.
A 8-10 éves ciklust a Moore-törvény alapján határozták meg, nagyjából ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy nemrég bemutatott 48 magos prototípusból kiindulva a kétévenkénti duplázással eljussunk a bűvös számhoz. Az Intelen belül többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a gyártósorok tartani tudják majd az ütemet a fejlesztéssel, vagyis nem lesznek komolyabb gondok a gyártói részleg oldalán. Az említett prototípus, a 48 magos single-chip cloud computer (SCC) megfelelő alapnak tűnik, hiszen ezen 24 lapka (két-két maggal) helyezkedik el, amelyek egy mesh hálózaton keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Minden 12 mag osztozik egy DDR3-memóriavezérlőn, a gyorsítótárat pedig úgy alakították ki, hogy az ideális legyen mind a tervezés, mind pedig a fogyasztás szempontjai alapján.
Az 1000 magos csodachipek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mi szükség lesz ezen processzorokra. Ma is kaphatunk olyan grafikus vezérlőket, amelyek több mint 1500 feldolgozóegységgel érkeznek, ezek azonban finoman szólva nem ideálisak operációs rendszerek futtatásánál, illetve olyan bonyolult és komplex feladatok végrehajtásánál, amelyeken manapság szerverekkel dolgozunk. Nem véletlen, hogy mind az AMD, mind pedig az Intel olyan hibrid chipeken dolgozik, amelyek mindkét területen jól szerepelhetnek, ezért is helyeződik át a hangsúly egyre inkább a hagyományos x86 és grafikus magot egyaránt tartalmazó fejlesztésekre.
Végeredményben a piaci kereslet, vagyis a vállalatok és a felhasználók valós igényei határozzák majd meg a fejlesztés irányvonalát. Emlékezhetünk arra, hogy az Intel 80 magos fejlesztése sosem hagyta el a cég háza táját, még külső kutatók sem vehették kézbe azt - kérdés, hogy a címben is szereplő utód hasonló sorsra jut-e majd.
A vállalat egyik mérnöke a napokban a ZDNet UK portálnak adott hosszabb interjút, amelyben nem csak a fejlesztés és egyéb munka várható időtartamát, hanem annak értelmét is megvitatták. A cikkből megtudhatjuk, hogy nagyjából egy évtized múlva remélhető az 1000 magos processzorok megjelenése, ám a legfontosabb kérdés nem is a periódus hosszával kapcsolatos.
A 8-10 éves ciklust a Moore-törvény alapján határozták meg, nagyjából ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy nemrég bemutatott 48 magos prototípusból kiindulva a kétévenkénti duplázással eljussunk a bűvös számhoz. Az Intelen belül többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy a gyártósorok tartani tudják majd az ütemet a fejlesztéssel, vagyis nem lesznek komolyabb gondok a gyártói részleg oldalán. Az említett prototípus, a 48 magos single-chip cloud computer (SCC) megfelelő alapnak tűnik, hiszen ezen 24 lapka (két-két maggal) helyezkedik el, amelyek egy mesh hálózaton keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Minden 12 mag osztozik egy DDR3-memóriavezérlőn, a gyorsítótárat pedig úgy alakították ki, hogy az ideális legyen mind a tervezés, mind pedig a fogyasztás szempontjai alapján.
Az 1000 magos csodachipek kapcsán felmerül a kérdés, hogy mi szükség lesz ezen processzorokra. Ma is kaphatunk olyan grafikus vezérlőket, amelyek több mint 1500 feldolgozóegységgel érkeznek, ezek azonban finoman szólva nem ideálisak operációs rendszerek futtatásánál, illetve olyan bonyolult és komplex feladatok végrehajtásánál, amelyeken manapság szerverekkel dolgozunk. Nem véletlen, hogy mind az AMD, mind pedig az Intel olyan hibrid chipeken dolgozik, amelyek mindkét területen jól szerepelhetnek, ezért is helyeződik át a hangsúly egyre inkább a hagyományos x86 és grafikus magot egyaránt tartalmazó fejlesztésekre.
Végeredményben a piaci kereslet, vagyis a vállalatok és a felhasználók valós igényei határozzák majd meg a fejlesztés irányvonalát. Emlékezhetünk arra, hogy az Intel 80 magos fejlesztése sosem hagyta el a cég háza táját, még külső kutatók sem vehették kézbe azt - kérdés, hogy a címben is szereplő utód hasonló sorsra jut-e majd.