Berta Sándor
Mégsem veszélyezteti az amerikai nemzetbiztonságot a Wikileaks
Az amerikai védelmi minisztérium megváltoztatta korábbi álláspontját és már nem gondolja úgy, hogy a leleplező portál által júliusban nyilvánosságra hozott afganisztáni dokumentumok veszélyeztetnék az USA biztonságát.
Robert Gates amerikai védelmi miniszter Carl Levin szenátorhoz, a szenátus védelmi bizottságának elnökéhez írt levelében elismerte, hogy a megjelentetett anyagok ártalmatlanok és nem jelentenek veszélyt az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Ez derült a szaktárca által indított vizsgálatból, amely már a nyáron lezárult és amely megállapította, hogy nem szivárgott ki fontos információ az amerikai fegyveres erők stratégiájáról vagy annak forrásairól.
A CNN által most ismertetett levél keltezése augusztus 16. A miniszter korábban attól tartott, hogy a megjelent információk károkat okozhatnak az Afganisztánban állomásozó amerikai egységeknek. A NATO egyik magas rangú munkatársa a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy nincsenek arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a tálibok bármikor is felhasználták a kiszivárgott adatokat.
Egy ideje a Wikileaks újabb, az iraki háborúval kapcsolatos titkos amerikai akták megjelentetését készíti elő, azonban a Pentagon ezúttal megelőzte az oldalt és a Freedom of Information Actra hivatkozva nyilvánosságra hozott kereken 236 000 úgynevezett fontos akcióra (Significant Activities - Sigacts) vonatkozó dokumentumot. A Sigacts-műveletekre 2004 és 2007 között került sor. A minisztérium arra számított, hogy a Wikileaks tulajdonában akár 400 000 (!) anyag is lehet és ezeket bármikor hozzáférhetővé teheti. Ezenkívül a minisztérium egy több mint 100 biztonsági szakértőből álló csoportot is létrehozott, akik gyakorlatilag folyamatosan figyelemmel kísérik a honlap tevékenységét és igyekeznek felkészülni a következő kiszivárogtatásra.
Emellett az NRK norvég újság arról számolt be, hogy az afganisztáni hadműveletekkel kapcsolatos további 15 000 akta lehet a Wikileaks birtokában. Ezekben a jelentésekben az eddigieknél jóval több név lehet, igaz ezek többségét kisatírozzák. A leleplező portál eddig nem jelentette meg a fájlokat, alighanem technikai problémák lehetnek a háttérben.
A Wikileaks július végén tette elérhetővé az afganisztáni háborúval kapcsolatos 91 731 titkos amerikai jelentést. A dokumentumok a 2004. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakot ölelik fel. James Jones tábornok, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azonnal élesen bírálta a lépést, mondván, az információk kiadásával amerikai és szövetséges katonák életét sodorta veszélybe, egyúttal veszélyezteti az USA nemzetbiztonságát. Az amerikai haderő ezután büntetőjogi vizsgálatot indított az ügyben, majd a Pentagon kikérte a további titkos iratokat a Wikileaks-től
Robert Gates amerikai védelmi miniszter Carl Levin szenátorhoz, a szenátus védelmi bizottságának elnökéhez írt levelében elismerte, hogy a megjelentetett anyagok ártalmatlanok és nem jelentenek veszélyt az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. Ez derült a szaktárca által indított vizsgálatból, amely már a nyáron lezárult és amely megállapította, hogy nem szivárgott ki fontos információ az amerikai fegyveres erők stratégiájáról vagy annak forrásairól.
A CNN által most ismertetett levél keltezése augusztus 16. A miniszter korábban attól tartott, hogy a megjelent információk károkat okozhatnak az Afganisztánban állomásozó amerikai egységeknek. A NATO egyik magas rangú munkatársa a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy nincsenek arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a tálibok bármikor is felhasználták a kiszivárgott adatokat.
Egy ideje a Wikileaks újabb, az iraki háborúval kapcsolatos titkos amerikai akták megjelentetését készíti elő, azonban a Pentagon ezúttal megelőzte az oldalt és a Freedom of Information Actra hivatkozva nyilvánosságra hozott kereken 236 000 úgynevezett fontos akcióra (Significant Activities - Sigacts) vonatkozó dokumentumot. A Sigacts-műveletekre 2004 és 2007 között került sor. A minisztérium arra számított, hogy a Wikileaks tulajdonában akár 400 000 (!) anyag is lehet és ezeket bármikor hozzáférhetővé teheti. Ezenkívül a minisztérium egy több mint 100 biztonsági szakértőből álló csoportot is létrehozott, akik gyakorlatilag folyamatosan figyelemmel kísérik a honlap tevékenységét és igyekeznek felkészülni a következő kiszivárogtatásra.
Emellett az NRK norvég újság arról számolt be, hogy az afganisztáni hadműveletekkel kapcsolatos további 15 000 akta lehet a Wikileaks birtokában. Ezekben a jelentésekben az eddigieknél jóval több név lehet, igaz ezek többségét kisatírozzák. A leleplező portál eddig nem jelentette meg a fájlokat, alighanem technikai problémák lehetnek a háttérben.
A Wikileaks július végén tette elérhetővé az afganisztáni háborúval kapcsolatos 91 731 titkos amerikai jelentést. A dokumentumok a 2004. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakot ölelik fel. James Jones tábornok, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azonnal élesen bírálta a lépést, mondván, az információk kiadásával amerikai és szövetséges katonák életét sodorta veszélybe, egyúttal veszélyezteti az USA nemzetbiztonságát. Az amerikai haderő ezután büntetőjogi vizsgálatot indított az ügyben, majd a Pentagon kikérte a további titkos iratokat a Wikileaks-től