Berta Sándor
Városkutatás valós idejű adatok alapján
A Massachusettsi Technológiai Intézet (MIT) egyik laboratóriuma a városok jövőjét kutatja a mobilhálózatokból és az online kommunikációból megszerzett valós idejű adatok segítségével.
Az MIT Senseable City Lab nevű egységét Carlo Ratti alapította és jelenleg 35 kutató dolgozik ott, köztük tervezők, építészek, fizikusok, szociológusok és matematikusok. A laboratóriumnak van egy kihelyezett részlege Szingapúrban. A szakemberek a megszerzett adatokból városok valós idejű térképeit hozzák létre, s ezeken jól nyomon követhetők a lakosok mozgási mintái.
"Azzal foglalkozunk, hogy az új technológiák miként változtatják meg a városokról kialakított felfogásunkat és a városi környezetben megvalósuló életünket. Emellett megpróbálunk a jövőben használható megoldásokat kifejleszteni. Nagyon érdekes korszakban élünk, elég például csak a szociális tudományokra gondolni, amelyeknél hosszú ideig csak nagyon kevés adat állt rendelkezésre. A digitális forradalom egyik nem várt következménye ugyanakkor, hogy mindenütt hátrahagyjuk a nyomainkat. Önök például - a digitális tranzakcióim nyomon követésével - szinte teljesen rekonstruálhatnák az elmúlt hetemet."
"Egy hatalmas adathegy áll előttünk, amely egyrészt veszélyt jelent, másrészt viszont komoly lehetőségeket is magában hordoz. Az adatok azért jelentenek veszélyt, mert először meg kell tanulnunk, hogy miként kezeljük őket, majd meg kell bizonyosodnunk arról, hogy mindez ne egy új módon történjen meg. Ugyanakkor komoly lehetőségek is vannak bennük, hiszen lehetővé teszik a számunkra, hogy jobban megértsük az emberi viselkedést, interakciókat és a mobilitás törvényszerűségeit."
"Hiszem, hogy a következő két évtizedben számos új ismerettel fogunk gazdagodni a városainkkal és a városi életünkkel kapcsolatban. A valós idejű információk megosztásának, csereberélésének lehetősége radikálisan megváltoztatta az életünket. Már önmagában a mobiltelefon megjelenése és elterjedése befolyásolta azt, hogy miként találkozunk a barátainkkal és miként szervezzük meg a valami melletti vagy elleni demonstrációinkat" - mondta Carlo Ratti. A szakember kiemelte, hogy a meglévő adatokat már most használják a szolgáltatók. A mobilcégek pontosan tudják éppen hol vagyunk, míg a bankok döntéseikhez felhasználják, hogy hol fizettünk a kártyánkkal vagy hol vettünk fel pénzt az automatából. Ezek radikálisan új dolgok az emberiség számára.
Az MIT keretében életre hívott Engaging Data nevű kezdeményezés keretében azt vizsgálják, hogy miként elemezhetők ezek az információk, illetve hogy miként hasznosíthatók kutatási célokra. A laboratórium alapítója Szingapúrban elindította a LIVE Singapore programot, amelynek keretében mindenki számára elérhetővé teszik a valós idejű mobilhálózati és közlekedési adatokat, hogy így segítsék elő a szoftverek fejlesztését.
"A felhasználók által készített tartalmak nagyon érdekesek. Az emberek meg akarják osztani az információkat másokkal. Mi számos projektünkben foglalkoztunk ezzel a területtel. Tavaly például az egyik barcelonai múzeumban kiállítást szerveztünk, amelyen a Spanyolországba látogató turisták Flickr-fotóit használtuk fel. A képeknek köszönhetően látható, hogy egyetlen év alatt miként változnak meg a vidék színei és miként pusztít az ország egyre nagyobb területén a szárazság. A kiállítás címe Los Ojos Del Mundo volt. Ezek a felhasználók által készített tartalmak nagyon fontosak lehetnek a szociáltudományok szempontjából és segíthetnek abban, hogy jobban megértsünk egyes helyeket."
"A Trash Track program keretében un. Smart Tagokkal látjuk el a szemeteseket, hogy nyomon követhessük a hulladék útját. A hálózatot Seattleben, New Yorkban és Londonban szereltük fel. A célunk, hogy hozzájáruljunk a szemétszállítási rendszer optimalizálásához. Eddig kereken 3000 kidobott tárgy útját követtük nyomon és nagyon meglepődtünk azon, hogy mennyire foglalkoztatja az embereket a szemét. Segítséget kértünk a lakóktól és több százan jelentkeztek. Gyakran a nagy szemétszállító cégek sem tudják pontosan követni a hulladék útját, éppen ezért érdekelte őket a programunk."
"Végül ott van a dán város vezetőivel együtt meghirdetett Copenhagen Wheel projekt, amelynél a bicikliket - a hátsó kerék kicserélésével - szenzorokkal is ellátott hibrid elektromos kerékpárokká alakítjuk át. Az érzékelők felmérik az utak állapotát és ezeket az információkat továbbítani is tudják. A hátsó kerék gyakorlatilag bármelyik biciklinél használható, a megtett út során keletkező energiát tárolja el és lehetővé teszi, hogy azt akkor használjuk fel, amikor arra szükségünk van" - szögezte le Carlo Ratti.
A szakember szerint a Copenhagen Wheel jó példa arra, hogy milyen lehet a mobilitás a jövő városaiban. Ma szinte lehetetlen megváltoztatni a települések infrastruktúráját. New Yorkban például nem lehet a jelenlegieknél szélesebb utakat csinálni, az infrastruktúra elérte a határait. Az egyetlen lehetőség, hogy hatékonyabban használjuk a meglévő rendszereket és ebben a szenzorok nyújtotta információk segíthetnek nekünk. A Copenhagen Wheel esetében pontosan megtudhatjuk, hogy melyik kerékpárosok mely útvonalakat használják és egyúttal adatokat kapunk az aktuális környezetről is. Ezáltal nem csak hatékonyabban használható az infrastruktúra, de jobban a lakosok igényeihez is igazítható.
Az MIT Senseable City Lab nevű egységét Carlo Ratti alapította és jelenleg 35 kutató dolgozik ott, köztük tervezők, építészek, fizikusok, szociológusok és matematikusok. A laboratóriumnak van egy kihelyezett részlege Szingapúrban. A szakemberek a megszerzett adatokból városok valós idejű térképeit hozzák létre, s ezeken jól nyomon követhetők a lakosok mozgási mintái.
"Azzal foglalkozunk, hogy az új technológiák miként változtatják meg a városokról kialakított felfogásunkat és a városi környezetben megvalósuló életünket. Emellett megpróbálunk a jövőben használható megoldásokat kifejleszteni. Nagyon érdekes korszakban élünk, elég például csak a szociális tudományokra gondolni, amelyeknél hosszú ideig csak nagyon kevés adat állt rendelkezésre. A digitális forradalom egyik nem várt következménye ugyanakkor, hogy mindenütt hátrahagyjuk a nyomainkat. Önök például - a digitális tranzakcióim nyomon követésével - szinte teljesen rekonstruálhatnák az elmúlt hetemet."
"Egy hatalmas adathegy áll előttünk, amely egyrészt veszélyt jelent, másrészt viszont komoly lehetőségeket is magában hordoz. Az adatok azért jelentenek veszélyt, mert először meg kell tanulnunk, hogy miként kezeljük őket, majd meg kell bizonyosodnunk arról, hogy mindez ne egy új módon történjen meg. Ugyanakkor komoly lehetőségek is vannak bennük, hiszen lehetővé teszik a számunkra, hogy jobban megértsük az emberi viselkedést, interakciókat és a mobilitás törvényszerűségeit."
"Hiszem, hogy a következő két évtizedben számos új ismerettel fogunk gazdagodni a városainkkal és a városi életünkkel kapcsolatban. A valós idejű információk megosztásának, csereberélésének lehetősége radikálisan megváltoztatta az életünket. Már önmagában a mobiltelefon megjelenése és elterjedése befolyásolta azt, hogy miként találkozunk a barátainkkal és miként szervezzük meg a valami melletti vagy elleni demonstrációinkat" - mondta Carlo Ratti. A szakember kiemelte, hogy a meglévő adatokat már most használják a szolgáltatók. A mobilcégek pontosan tudják éppen hol vagyunk, míg a bankok döntéseikhez felhasználják, hogy hol fizettünk a kártyánkkal vagy hol vettünk fel pénzt az automatából. Ezek radikálisan új dolgok az emberiség számára.
Az MIT keretében életre hívott Engaging Data nevű kezdeményezés keretében azt vizsgálják, hogy miként elemezhetők ezek az információk, illetve hogy miként hasznosíthatók kutatási célokra. A laboratórium alapítója Szingapúrban elindította a LIVE Singapore programot, amelynek keretében mindenki számára elérhetővé teszik a valós idejű mobilhálózati és közlekedési adatokat, hogy így segítsék elő a szoftverek fejlesztését.
"A felhasználók által készített tartalmak nagyon érdekesek. Az emberek meg akarják osztani az információkat másokkal. Mi számos projektünkben foglalkoztunk ezzel a területtel. Tavaly például az egyik barcelonai múzeumban kiállítást szerveztünk, amelyen a Spanyolországba látogató turisták Flickr-fotóit használtuk fel. A képeknek köszönhetően látható, hogy egyetlen év alatt miként változnak meg a vidék színei és miként pusztít az ország egyre nagyobb területén a szárazság. A kiállítás címe Los Ojos Del Mundo volt. Ezek a felhasználók által készített tartalmak nagyon fontosak lehetnek a szociáltudományok szempontjából és segíthetnek abban, hogy jobban megértsünk egyes helyeket."
"A Trash Track program keretében un. Smart Tagokkal látjuk el a szemeteseket, hogy nyomon követhessük a hulladék útját. A hálózatot Seattleben, New Yorkban és Londonban szereltük fel. A célunk, hogy hozzájáruljunk a szemétszállítási rendszer optimalizálásához. Eddig kereken 3000 kidobott tárgy útját követtük nyomon és nagyon meglepődtünk azon, hogy mennyire foglalkoztatja az embereket a szemét. Segítséget kértünk a lakóktól és több százan jelentkeztek. Gyakran a nagy szemétszállító cégek sem tudják pontosan követni a hulladék útját, éppen ezért érdekelte őket a programunk."
"Végül ott van a dán város vezetőivel együtt meghirdetett Copenhagen Wheel projekt, amelynél a bicikliket - a hátsó kerék kicserélésével - szenzorokkal is ellátott hibrid elektromos kerékpárokká alakítjuk át. Az érzékelők felmérik az utak állapotát és ezeket az információkat továbbítani is tudják. A hátsó kerék gyakorlatilag bármelyik biciklinél használható, a megtett út során keletkező energiát tárolja el és lehetővé teszi, hogy azt akkor használjuk fel, amikor arra szükségünk van" - szögezte le Carlo Ratti.
A szakember szerint a Copenhagen Wheel jó példa arra, hogy milyen lehet a mobilitás a jövő városaiban. Ma szinte lehetetlen megváltoztatni a települések infrastruktúráját. New Yorkban például nem lehet a jelenlegieknél szélesebb utakat csinálni, az infrastruktúra elérte a határait. Az egyetlen lehetőség, hogy hatékonyabban használjuk a meglévő rendszereket és ebben a szenzorok nyújtotta információk segíthetnek nekünk. A Copenhagen Wheel esetében pontosan megtudhatjuk, hogy melyik kerékpárosok mely útvonalakat használják és egyúttal adatokat kapunk az aktuális környezetről is. Ezáltal nem csak hatékonyabban használható az infrastruktúra, de jobban a lakosok igényeihez is igazítható.