A nagyteljesítményű számítógépek és az új képernyőtechnikák megváltoztatták az információk bemutatásának módját. Terjednek az animációk és az interaktív szolgáltatások, de a hagyományos térképekről sem kell lemondani.

Sara Irina Fabrikant svájci földrajztudós, a Zürichi Egyetem Geográfiai Információvizualizációs és Elemező Részlegének vezetője azt vizsgálja, hogy az emberek miként dolgozzák fel a földrajzi és a helyhez kötött információkat. A szakember úgy vélte, hogy az animációk nem oldanak meg mindent és a nyomtatott térképek az egyre terjedő digitalizáció ellenére sem fognak eltűnni.

"A számítógépek segítségével egyre több adatra tehetünk szert, valamint eltárolhatjuk és gyorsan elemezhetjük is ezeket az információkat. Azonban az emberi adatfeldolgozás az elmúlt 100 000 évben gyakorlatilag semmit sem változott. A kérdés csak az, hogy mely feladatokat végezheti hatékonyabban a számítógép és melyeket az ember. Arra már rájöttünk, hogy az emberek nagyon jól képesek kezelni a vizuális információkat, hiszen az emberi neuronok fele a vizuális bemeneti jelekkel foglalkozik. Minden érzékünk közül a látás biztosítja a legtöbb információt. Az igazi kérdés az, hogy az emberek vajon valóban jobban, gyorsabban és hatékonyabban dolgozzák-e fel a vizuális információkat, illetve hogy miként hoznak döntéseket a grafikus megjelenítés alapján."


"Az Animeye program keretében azt vizsgáljuk, hogy a felhasználók az animációkkal kiegészített térinformációkat miként fogadják be. Ha erre a kérdésre választ kapunk, akkor javítani lehet az információk kinézetén. Barbara Tversky, a Stanford Egyetem kutatója és kollégái megállapították, hogy az animációk nem jobbak egy képsorozatnál. Az is tény, hogy egyaránt lehet jó és rossz animációkat készíteni. Az Animeye projektben mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy csupán földrajzi adatokkal meg lehet-e határozni a jó animációk alapkoncepcióját" - jelentette ki Sara Irina Fabrikant.

A kutató közölte: egyáltalán nem biztos, hogy az emberek számára vonzóbb egy animáció, mint egy állókép és az sem, hogy másképp tekintenek egy filmre, mint egy fotósorozatra. Az íráshoz és az olvasáshoz hasonlóan az interaktivitást, a dinamikus információk és az összetett grafikus tartalmak kezelését is tanulni kell. Ha például túl gyors egy animáció, akkor gondot okozhat egy képkocka megfigyelése.

A svájci szakember és kollégái számos kísérletet végeznek. Megvizsgálják például, hogy melyik dizájn vagy webes interfész jobb vagy rosszabb. A kísérletekben részt vevő személyeket leültetik egy monitor elé, majd konkrét feladatok elvégzésével bízzák meg őket és eközben feljegyzik a szemmozgásukat. Egyes pszichológiai elméletek szerint a szemmozgásból lehet következtetni arra, hogy valaki mennyire figyel valamire.

"A beviteli folyamat állandóan változik. Először voltak a térképek, amelyeket össze lehetett hajtogatni. Utána jöttek az átlagosan 13 colos kijelzővel rendelkező számítógépek. Most már vannak más formátumok is, nagyobbak, amelyek akár az egész falfelületet lefedik, vagy az egészen aprócska mobil képernyők. Ez a kérdés foglalkoztatja a térképeszeket is: ha a kijelzők kisebbek lesznek, akkor ez felveti az információsűrítés problémáját. Meg kell tudnunk, hogy a kisebb képernyők következtében megváltoznak-e a térképészeti megjelenítés szabályai és ugyanez igaz a nagy 3D-s kijelzők esetében is. Másképp kezeljük a telefonunkat és másképp a számítógépünket. Emellett minden évben új kütyük, információs technológiák és lehetőségek jelennek meg a piacon. A kérdések adottak: hogyan kezeljük őket? Lehetővé teszik-e számunkra a gyorsabb és jobb döntéshozatalt? Hogyan tájékozódnak az emberek egy iPhone segítségével, megváltozik-e a tájékozódási képességük és a városokban való mozgásuk?"

"Abban ugyanakkor biztos vagyok, hogy a klasszikus térképek sokáig megmaradnak, hiszen mindig a legegyszerűbb marad egy darab papírt összehajtani és a nadrágzsebünkbe tenni. Amíg nem oldódnak meg a jelenlegi készülékek üzemidő- és jelvételi problémái, addig ez a helyzet biztosan nem változik meg. Ráadásul, ha valaki elmegy egy nemzeti parkba, ott nem biztos, hogy lesz térerő. Végső érv pedig az esztétikai szempont: a régi térképek egyszerűen szépek" - hangsúlyozta a földrajztudós.