Berta Sándor
Nő az igény az épületeken belül működő navigációs eszközökre
Napjainkban rendkívül elterjedtek számítanak a műholdas navigációs rendszerek. Egyetlen hátrányuk, hogy szinte kizárólag a szabadban működnek, az épületeken belül ugyanis nagyon legyengül a műholdas jel.
Aki egy idegen városba kerül az egy navigációs rendszer segítségével könnyen megtalálhatja a legközelebbi benzinkutat. Azonban amint kiszáll az autójából és bemegy egy házba, gyakorlatilag búcsút inthet a műholdas segítségnek. Éppen ez ösztönzi a kutatókat arra, hogy olyan új technológiákat fejlesszenek ki, amelyek segíthetnek az épületeken belüli tájékozódásban.
Az érdeklődés folyamatosan nő az ilyen megoldások iránt, ezt bizonyította a Zürichi Műszaki Főiskola (ETH) által szervezett konferencia is. A társszervezők, Hilmar Ingensand, az intézmény professzora és munkatársa, Rainer Mautz, úgy számoltak: százan jelentkeznek majd a rendezvényre. Nos, ehelyett több mint 400-an jelentek meg az eseményen. Voltak köztük informatikusok, elektrotechnikusok, robotikai kutatók és földmérők.
A megjelent szakemberek számos eszközt láthattak. A Müncheni Műszaki Egyetem munkatársai egy olyan beltéri navigációs eszközt alkottak meg, amely akkora, mint egy hagyományos mobiltelefon és amit bárki az övére csatolhat. A készülék segítségével a tűzoltók kiválóan tájékozódhatnak egy épületben, egyúttal egy a helyszínen tartózkodó mentési parancsnok is pontosan megtudhatja, hogy melyik részen vannak az emberei.
Egy másik megoldás kifejezetten az iPhone és az iPad készülékekre fejlesztettek ki. A Redpin nevű rendszert az ETH munkatársai készítették és a GPS-szel párhuzamosan üzemeltethető. A fő különbség a GPS-szel szemben, hogy műholdak helyett az épületeken belül elhelyezett WLAN-csomópontokra épül. Ezek a modulok WLAN-jeleket bocsátanak ki, amelyeket általában a vezeték nélküli internetelérésekhez nélkülözhetetlenek. Ebben az esetben viszont a jelek megmutatják a felhasználóknak, hogy melyik szobában tartózkodik, melyik teremben éppen milyen rendezvényt vagy programot tartanak és egyúttal útba is igazítják őket. Ugyan a Redpin-szoftver már letölthető az internetről, de még nagyon bonyolult a telepítése. A program azonban hamarosan elérhető lesz az App Store-ban.
A konferencián látható volt egy olyan 3D-s számítógépes egér, amelyet a Tokiói Egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az eszközt elég csak a vevőegység irányába fordítani, majd miután az érzékelte a kibocsájtott ultrahangjeleket, megvalósul a képernyőn a kattintás. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy melyik technológia fog a jövőben beválni és elterjedni, de Ingensand és Mautz biztosak abban, hogy egyikből sem lesz globális megoldás. A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy a rendszerek egy része nem működik megfelelően zárt helyen. Mautz szerint a legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal a személyes használatra szánt rendszerek iránt lesz.
Aki egy idegen városba kerül az egy navigációs rendszer segítségével könnyen megtalálhatja a legközelebbi benzinkutat. Azonban amint kiszáll az autójából és bemegy egy házba, gyakorlatilag búcsút inthet a műholdas segítségnek. Éppen ez ösztönzi a kutatókat arra, hogy olyan új technológiákat fejlesszenek ki, amelyek segíthetnek az épületeken belüli tájékozódásban.
Az érdeklődés folyamatosan nő az ilyen megoldások iránt, ezt bizonyította a Zürichi Műszaki Főiskola (ETH) által szervezett konferencia is. A társszervezők, Hilmar Ingensand, az intézmény professzora és munkatársa, Rainer Mautz, úgy számoltak: százan jelentkeznek majd a rendezvényre. Nos, ehelyett több mint 400-an jelentek meg az eseményen. Voltak köztük informatikusok, elektrotechnikusok, robotikai kutatók és földmérők.
A megjelent szakemberek számos eszközt láthattak. A Müncheni Műszaki Egyetem munkatársai egy olyan beltéri navigációs eszközt alkottak meg, amely akkora, mint egy hagyományos mobiltelefon és amit bárki az övére csatolhat. A készülék segítségével a tűzoltók kiválóan tájékozódhatnak egy épületben, egyúttal egy a helyszínen tartózkodó mentési parancsnok is pontosan megtudhatja, hogy melyik részen vannak az emberei.
Egy másik megoldás kifejezetten az iPhone és az iPad készülékekre fejlesztettek ki. A Redpin nevű rendszert az ETH munkatársai készítették és a GPS-szel párhuzamosan üzemeltethető. A fő különbség a GPS-szel szemben, hogy műholdak helyett az épületeken belül elhelyezett WLAN-csomópontokra épül. Ezek a modulok WLAN-jeleket bocsátanak ki, amelyeket általában a vezeték nélküli internetelérésekhez nélkülözhetetlenek. Ebben az esetben viszont a jelek megmutatják a felhasználóknak, hogy melyik szobában tartózkodik, melyik teremben éppen milyen rendezvényt vagy programot tartanak és egyúttal útba is igazítják őket. Ugyan a Redpin-szoftver már letölthető az internetről, de még nagyon bonyolult a telepítése. A program azonban hamarosan elérhető lesz az App Store-ban.
A konferencián látható volt egy olyan 3D-s számítógépes egér, amelyet a Tokiói Egyetem kutatói fejlesztettek ki. Az eszközt elég csak a vevőegység irányába fordítani, majd miután az érzékelte a kibocsájtott ultrahangjeleket, megvalósul a képernyőn a kattintás. Azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy melyik technológia fog a jövőben beválni és elterjedni, de Ingensand és Mautz biztosak abban, hogy egyikből sem lesz globális megoldás. A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy a rendszerek egy része nem működik megfelelően zárt helyen. Mautz szerint a legnagyobb érdeklődés minden bizonnyal a személyes használatra szánt rendszerek iránt lesz.