Nem változtatott korábbi álláspontján, továbbra is a robotetika kidolgozása mellett érvelt Noel Sharkey professzor, brit informatikus és pszichológus, aki a mesterséges intelligencia területét kutatja.

Noel Sharkey, a Sheffieldi Egyetem számítástechnika tudományi tanszékének professzora és már 2008-ban a robotetika kidolgozását sürgette. A szakember az 1990-es években vált ismertté, amikor elkészítette a BBC számára a Robot Wars és a Techno Games nevű sorozatokat.

"Nincs világos válaszom arra a kérdésre, hogy miért nyűgözik le ennyire a robotok az embereket. Nagyon sokat foglalkoztam a robotika történetével. Már az ókori világban léteztek robotfantáziák, csak akkor ezeket az eszközöket még automatáknak nevezték. Természetesen akkor még nem a mai értelemben vett robotokról volt szó, hanem mozgó szobrokról. Az embereket mindig lenyűgözte az az ötlet, hogy megteremtsék a saját képmásaikat vagy bizonyos élőlényeket."

"Éppen azért szorgalmazom a robotetika megalkotását, mert a robotok a jövőben sokkal gyakrabban fognak előfordulni a társadalmunkban. Csupán azt nem tudom megjósolni, hogy ezek az események mikor következnek be. Jelenleg ugyanis a mesterséges intelligencia kutatása csak egy dologban kiváló: a hamis próféciák hirdetésében. Ennek ellenére egy dolog biztos: nem alkalmazhatjuk a robotokat idejekorán, hanem előtte a mostaninál sokkal intenzívebben kell tárgyalnunk a témáról. Olyan etikai irányelvekre és törvényekre van szükségünk, amelyek megvédik az embereket" - hangsúlyozta Noel Sharkey.

Az informatikus-pszichológus úgy vélte: Isaac Asimov törvényei ma már nem elegendőek és ezt anno már maga Asimov is tudta. Törvényeire inkább, mint a gondolkodást ösztönző eszközökre tekintett, hogy bebizonyítsa: a valóságban nem működnek. Sharkey felhívta a figyelmet arra, hogy az író az 1980-as években egy negyedik törvénnyel egészítette ki a korábbi hármat. Eszerint a robot nem okozhat kárt az emberiségnek. Vagyis akár az első törvényt is megszegheti, ha ezzel hasznára lehet az emberiségnek. Bár a törvény a sorban a negyedik, Asomiv nulladik törvénynek nevezte el azért, hogy a kisebb sorszámú törvények továbbra is fontosabbak legyenek a nagyobb sorszámúaknál.

"A robotok legfontosabb alkalmazási területe a harcászat. Betekintésem volt az Egyesült Államok robotkutatási katonai terveibe és amit láttam, az sokkolt. Az volt az érzésem, hogy a katonaságnak fogalma sem volt arról, hogy mit is fejleszt ki. Sci-fi elképzelésekkel közelítették meg a kérdést. Az egyik ötlet például az, hogy a közeli jövőben olyan gépeket kell kifejleszteni, amelyek személyeket kutatnak fel és ölnek meg. 30 évnyi tapasztalatom alapján állíthatom, hogy kutatásban sincsenek olyan rendszerek, amelyek képesek megkülönböztetni egyszerű polgári személyeket a katonáktól, ha csak nem látják el mondjuk RFID-chipekkel az utóbbiakat." "Az objektumfelismerő rendszerek pedig egyszerűen rosszak, de ha megfelelőek is lennének: egy ember különbséget tud tenni katona és civil között, mivel rendelkezik a pszichológiában Theory of Mindnak nevezett képességgel. Ennek köszönhetően képes megjósolni egy ember érzéseit, szándékait, elvárásait. De ilyen mesterséges rendszer nem létezik, legfeljebb csak laborkísérletek szintjén."

"A katonaság részvétele ezekben a projektekben pozitív, mivel nagyon sok pénzt fektetnek ebbe és így természetesen néhány területen nagyon gyors a fejlődés. Az elmúlt években számos cég jött létre, amelyek a megfelelő technológiákat biztosítják a katonai fejlesztőlaboratóriumok számára. Barack Obama nagyon sok vállalatot Chicagóban és Michiganben telepített le, hogy az autóipari munkásokat foglalkoztassák" - nyilatkozta a szakember.

Noel Sharkey elmondta, hogy a katonai célú alkalmazás mellett még egy terület kiemelt figyelmet érdemel. Dél-Koreában és Japánban napjainkban már 14 vállalat foglalkozik bébiszitter-robotok gyártásával. A gyerekek RFID-chipeket kapnak, így a robot pontosan tudja, hol van a család csemetéje. Amennyiben a gyerek túl messzire kerül tőle, akkor azonnal riadóztatja a szülőket. A brit professzor szerint felmerül a kérdés, hogy egy ilyen rendszernek milyen következményei lesznek és hogy a bevezetése kirekesztéshez, illetve elhanyagoltsághoz vezet-e.

"A robotok használatát az idősek gondozásában viszont nem ítélem meg ennyire negatívan. Ha idős koromban egy robotnak köszönhetően önállóbb lehetek és nem kell bevonulnom egy nyugdíjas otthonba, akkor támogatom az ötletet. De a robotápolók alkalmazása akár szociális elszigeteltséghez is vezethet" - szögezte le végül Noel Sharkey.