Berta Sándor
James Dyson: "A frusztráció nagyszerű ösztönzőerő"
A feltaláló nem hagyja magát kizökkenteni a dühítő dolgok által, hanem megpróbál azokból erényt kovácsolni. Az élet őt igazolta, hiszen eddig egymilliárd dollárt keresett termékeivel.
"A frusztráció nagyszerű ösztönzőerő. Vannak olyan dolgok, amiken az ember feldühödik. Ilyen például, ha elromlik a porszívója és a szükséges alkatrészt a több száz más kiegészítő eszköz mellett nem találja meg a szupermarketben. Ekkor dühös leszek. De vannak dizájnhibák is, amiket csak a tudatalattink vesz észre. A sok kis frusztráció összegyűlik az idő során, mivel szinte sosem érkeznek javítások. Aztán egyszer csak rádöbben az ember, hogy ez vagy az a készülék nem jól működik."
"Jó példák erre a kézszárítók, amelyeknek a többsége semmit sem ér. Az ember ott áll előttük, összedörgöli a kezeit és nem történik semmi. Évekig tartott, mire rájöttem, hogy ezeknek a berendezéseknek a konstrukciós alapelvével nem stimmel valami. Ekkor jönnek a kísérletek, a prototípusok és persze a véletlen is közbeszól. Az úgynevezett Airblade kézszárítók ötletét én és három mérnök egyszerre találtuk fel, majd ezt követte a rotormentes ventilátor megalkotása" - elevenítette fel a kezdeteket James Dyson.
A szakembernek két mobil készüléke is van: egy iPhone és egy Blackberry. És hogy miért nem elég egy? Dyson az iPhone-t használja a legszívesebben és ezen nézi meg a termékrajzokat és -terveket. Az eszközt a kijelzője és a kezelése is ideálissá teszi erre a feladatra. E-maileket viszont inkább a Blackberryvel ír és küld el. Komoly problémát okoz viszont, hogy így két töltőt is magával kell vinnie, ha útnak indul. "A fejlesztés mindig kompromisszumokat jelent. A mérnökök gyakran egy meghatározott árhoz mérten hoznak létre valamit, de előfordul az is, hogy szigorúan a tervekhez tartják magukat. Emellett megtörténhet, hogy egyszerűen tévednek.
Alapvetően tévesnek tartom azt az elgondolást, hogy a mérnököket és a dizájnereket kettéválasztjuk. A dizájn ugyanis a technikát, a gyártást, az alapanyagokat, a megbízhatóságot, az ergonómiát, a szoftvert és a termék használatának örömét egyaránt jelöli. Ezek mind egyben képezik a dizájnt, amely végeredményben meghatározza, hogy milyen lesz maga a berendezés. A 20. század elejéig a dizájn megegyezett a mérnökök tetteivel. A 20. században aztán kialakult egy másik modell, a dizájn marketingeszközzé vált. Ez a mesterséges szétválás lassan eltűnik, hiszen a felhasználóbarátságnak nem sok köze van a dizájn definíciójához" - közölte a feltaláló.
Dyson úgy vélte, hogy a felhasználóbarát termékek nem feltétlenül kerülnek többe a hagyományos készülékeknél. Természetesen beépítenek olyan alkatrészeket, amelyek drágábbak az átlagosaknál, de ennek oka az, hogy ezek nagyobb teljesítményre képesek vagy egyszerűbbé teszik a használatot. Így a felár kifizetése megéri. Ezért nem tartja sokra, ha egy terméket ár alapján terveznek meg. Ha viszont a használhatóságot, az örömöt, a tartósságot és a megbízhatóságot feláldozzák, akkor csökkenthetők a gyártási költségek.
A felhasználók is megoszlanak abból a szempontból, hogy van, amikor az olcsóbb árucikkeket keresik, van, amikor kifizetik a drágábbak felárát is, mert tartós és megbízható eszközt akarnak. Ez nem mindig racionális döntés, sokszor fizetnek az emberek olyan készülékért, ami szórakozást jelent a számukra "Nem jó olyasmit feltalálni vagy elkészíteni, amit a felhasználók akarnak. Olyasmit kell megtervezni, amit majd akarni fognak vagy azt szeretnénk, hogy megkapjanak. Ez ugyan arrogánsan hangzik, de ez a fejlesztők munkája. A vásárlók nem mindig tudják, hogy mit akarnak. A porszívóknál csak a wattokra figyelnek, a digitális kameráknál csak a megapixelekre" - szögezte le végül James Dyson.
 Dyson a rotor nélküli ventilátorral |
"Jó példák erre a kézszárítók, amelyeknek a többsége semmit sem ér. Az ember ott áll előttük, összedörgöli a kezeit és nem történik semmi. Évekig tartott, mire rájöttem, hogy ezeknek a berendezéseknek a konstrukciós alapelvével nem stimmel valami. Ekkor jönnek a kísérletek, a prototípusok és persze a véletlen is közbeszól. Az úgynevezett Airblade kézszárítók ötletét én és három mérnök egyszerre találtuk fel, majd ezt követte a rotormentes ventilátor megalkotása" - elevenítette fel a kezdeteket James Dyson.
A szakembernek két mobil készüléke is van: egy iPhone és egy Blackberry. És hogy miért nem elég egy? Dyson az iPhone-t használja a legszívesebben és ezen nézi meg a termékrajzokat és -terveket. Az eszközt a kijelzője és a kezelése is ideálissá teszi erre a feladatra. E-maileket viszont inkább a Blackberryvel ír és küld el. Komoly problémát okoz viszont, hogy így két töltőt is magával kell vinnie, ha útnak indul. "A fejlesztés mindig kompromisszumokat jelent. A mérnökök gyakran egy meghatározott árhoz mérten hoznak létre valamit, de előfordul az is, hogy szigorúan a tervekhez tartják magukat. Emellett megtörténhet, hogy egyszerűen tévednek.
Alapvetően tévesnek tartom azt az elgondolást, hogy a mérnököket és a dizájnereket kettéválasztjuk. A dizájn ugyanis a technikát, a gyártást, az alapanyagokat, a megbízhatóságot, az ergonómiát, a szoftvert és a termék használatának örömét egyaránt jelöli. Ezek mind egyben képezik a dizájnt, amely végeredményben meghatározza, hogy milyen lesz maga a berendezés. A 20. század elejéig a dizájn megegyezett a mérnökök tetteivel. A 20. században aztán kialakult egy másik modell, a dizájn marketingeszközzé vált. Ez a mesterséges szétválás lassan eltűnik, hiszen a felhasználóbarátságnak nem sok köze van a dizájn definíciójához" - közölte a feltaláló.
Dyson úgy vélte, hogy a felhasználóbarát termékek nem feltétlenül kerülnek többe a hagyományos készülékeknél. Természetesen beépítenek olyan alkatrészeket, amelyek drágábbak az átlagosaknál, de ennek oka az, hogy ezek nagyobb teljesítményre képesek vagy egyszerűbbé teszik a használatot. Így a felár kifizetése megéri. Ezért nem tartja sokra, ha egy terméket ár alapján terveznek meg. Ha viszont a használhatóságot, az örömöt, a tartósságot és a megbízhatóságot feláldozzák, akkor csökkenthetők a gyártási költségek.
A felhasználók is megoszlanak abból a szempontból, hogy van, amikor az olcsóbb árucikkeket keresik, van, amikor kifizetik a drágábbak felárát is, mert tartós és megbízható eszközt akarnak. Ez nem mindig racionális döntés, sokszor fizetnek az emberek olyan készülékért, ami szórakozást jelent a számukra "Nem jó olyasmit feltalálni vagy elkészíteni, amit a felhasználók akarnak. Olyasmit kell megtervezni, amit majd akarni fognak vagy azt szeretnénk, hogy megkapjanak. Ez ugyan arrogánsan hangzik, de ez a fejlesztők munkája. A vásárlók nem mindig tudják, hogy mit akarnak. A porszívóknál csak a wattokra figyelnek, a digitális kameráknál csak a megapixelekre" - szögezte le végül James Dyson.