Berta Sándor
GPS- és RFID-chipek segíthetik a jövő áruszállítását
Egy nagyváros lakosságának naponta óriási mennyiségű élelmiszerre, gyógyszerre és más termékekre van szüksége. Fontos, hogy ezek az árucikkek rendben és időben megérkezzenek a rendeltetési helyükre.
A logisztikai szakemberek évek óta a jelenlegi és a leendő metropoliszok ellátási rendszerein dolgoznak. A kutatóprojektek középpontjában a GPS és az RFID technológia van. A cél, hogy a jövőben az élelmiszer-, gyógyszer és más áruellátás gyors, pontos és hatékony legyen. A feladat közel sem egyszerű. Minden nagyvárosban hajnalban teherautók százai kelnek útra, hogy a reggeli nyitásra biztosan a boltok polcaira kerüljön a kenyér, a tej, a felvágott, az újság. Az emberek ebből a folyamatból általában alig vagy semmit sem vesznek észre, csak akkor tűnik fel a dolog, ha nem ér oda időben a termék.
Az európai lakosság több mint 75 százaléka városokban él. Mivel a települések nem önellátóak, így gyakorlatilag mindent a helyszínre kell szállítani. "Ugyan a logisztikai rendszerek már ma is nagyon hatékonyak, de egyre nagyobb a nyomás az ágazaton" - szögezte le Marcel Huschebeck, a PTV cég rendszerkutatási részlegének vezetője.Előrejelzéseik alapján 2050-ig az európai teherforgalom a kétszerésére nőhet. De globálisan sem jobb a helyzet: az olyan városok, mint Bombay vagy Sao Paulo pár év múlva több mint 20 millió lakossal büszkélkedhetnek majd, az ellátásuk azonban egyre nehezebbé válik.
A problémák között megtalálhatók az üzemanyagárak növekedése, a kibocsájtott szennyezőanyagok mennyiségének emelkedése, az egyre több belvárosban bevezetett forgalomkorlátozások és kamionstopok. Fontossá vált, hogy az árucikkek időben és rendben érkezzenek meg. Az egyik megoldást a moduláris felépítésű, több célra is használható járművek alkalmazása jelenti. Ezek felépítményét mindig aszerint lehet változtatni, hogy éppen mit kell eljuttatni a célkörzetbe. A Best Urban Freight Solutions (BESTUFS) program keretében az Európai Bizottság ilyen megoldások kifejlesztését támogatja.
A DHL Logistik cég Smart Truck projektjében hasonló célok elérése szerepel. Az elképzelés az, hogy felgyorsítsák a berlini teherforgalmat, egyúttal pedig megóvják a környezetet. Idén március vége óta több száz helyi taxi és DHL-teherautó közvetíti a fedélzeti GPS-rendszerének köszönhetően aktuális közlekedési információkat a központba. Ott összegyűjtik, összegzik és elemzik a beérkező információkat, majd továbbítják az autósoknak. A fedélzeti útvonaltervező szoftverek a kapott adatok segítségével módosítják a járművek útvonalait, ezáltal üzemanyag és szállítási idő takarítható meg.
"Ebben a programban RFID-technikát is használunk" - nyilatkozta Keith Ulrich, a DHL kutatóközpontjának vezetője. Amennyiben egy szállító elhelyez az autójában egy csomagot, az útvonaltervező szoftver azonnal fogja az RFID-chipben tárolt adatokat, hogy mi a cím és automatikusan kiszámol egy optimális útvonalat. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer jelenleg túl sokba kerül, ráadásul nem lenne egyszerű minden autót GPS-modullal felszerelni.
Ulrich úgy vélte, hogy a megoldást az árucikkek föld alatti szállítása jelentheti. Ma a föld alatt szállítjuk az áramot, a vizet, a szennyvizet. Akkor miért ne tehetnénk ugyanezt az élelmiszerek és más termékek esetében is? A bochumi Ruhr Egyetem tudósai évek óta dolgoznak egy megfelelő szállítóhálózaton. Az egyelőre csak méretarányos modellként létező és tesztelésre váró csőpostarendszer neve Cargo Cap. Az ötlet atyja Dietrich Stein bochumi professzor.
A Cargo Cap közel 3 méter hosszú és 1,6 méter magas konténerekre épül. A szakember szerint ez lehet a jövőben az ideális megoldás a városok ellátására. Számos kérdést kell azonban még tisztázni: ki viseli az alagútfúrás költségeit és kidolgozható-e egy olcsó fúrási technika? A Cargo Cap Kínában vagy az Arab-félszigeten az új városokban viszont reális alternatívát jelenthet. Egy metróvonal mellett ugyanis olcsón ki lehetne építeni a csőpostarendszert is.
A logisztikai szakemberek évek óta a jelenlegi és a leendő metropoliszok ellátási rendszerein dolgoznak. A kutatóprojektek középpontjában a GPS és az RFID technológia van. A cél, hogy a jövőben az élelmiszer-, gyógyszer és más áruellátás gyors, pontos és hatékony legyen. A feladat közel sem egyszerű. Minden nagyvárosban hajnalban teherautók százai kelnek útra, hogy a reggeli nyitásra biztosan a boltok polcaira kerüljön a kenyér, a tej, a felvágott, az újság. Az emberek ebből a folyamatból általában alig vagy semmit sem vesznek észre, csak akkor tűnik fel a dolog, ha nem ér oda időben a termék.
Az európai lakosság több mint 75 százaléka városokban él. Mivel a települések nem önellátóak, így gyakorlatilag mindent a helyszínre kell szállítani. "Ugyan a logisztikai rendszerek már ma is nagyon hatékonyak, de egyre nagyobb a nyomás az ágazaton" - szögezte le Marcel Huschebeck, a PTV cég rendszerkutatási részlegének vezetője.Előrejelzéseik alapján 2050-ig az európai teherforgalom a kétszerésére nőhet. De globálisan sem jobb a helyzet: az olyan városok, mint Bombay vagy Sao Paulo pár év múlva több mint 20 millió lakossal büszkélkedhetnek majd, az ellátásuk azonban egyre nehezebbé válik.
A problémák között megtalálhatók az üzemanyagárak növekedése, a kibocsájtott szennyezőanyagok mennyiségének emelkedése, az egyre több belvárosban bevezetett forgalomkorlátozások és kamionstopok. Fontossá vált, hogy az árucikkek időben és rendben érkezzenek meg. Az egyik megoldást a moduláris felépítésű, több célra is használható járművek alkalmazása jelenti. Ezek felépítményét mindig aszerint lehet változtatni, hogy éppen mit kell eljuttatni a célkörzetbe. A Best Urban Freight Solutions (BESTUFS) program keretében az Európai Bizottság ilyen megoldások kifejlesztését támogatja.
A DHL Logistik cég Smart Truck projektjében hasonló célok elérése szerepel. Az elképzelés az, hogy felgyorsítsák a berlini teherforgalmat, egyúttal pedig megóvják a környezetet. Idén március vége óta több száz helyi taxi és DHL-teherautó közvetíti a fedélzeti GPS-rendszerének köszönhetően aktuális közlekedési információkat a központba. Ott összegyűjtik, összegzik és elemzik a beérkező információkat, majd továbbítják az autósoknak. A fedélzeti útvonaltervező szoftverek a kapott adatok segítségével módosítják a járművek útvonalait, ezáltal üzemanyag és szállítási idő takarítható meg.
"Ebben a programban RFID-technikát is használunk" - nyilatkozta Keith Ulrich, a DHL kutatóközpontjának vezetője. Amennyiben egy szállító elhelyez az autójában egy csomagot, az útvonaltervező szoftver azonnal fogja az RFID-chipben tárolt adatokat, hogy mi a cím és automatikusan kiszámol egy optimális útvonalat. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendszer jelenleg túl sokba kerül, ráadásul nem lenne egyszerű minden autót GPS-modullal felszerelni.
Ulrich úgy vélte, hogy a megoldást az árucikkek föld alatti szállítása jelentheti. Ma a föld alatt szállítjuk az áramot, a vizet, a szennyvizet. Akkor miért ne tehetnénk ugyanezt az élelmiszerek és más termékek esetében is? A bochumi Ruhr Egyetem tudósai évek óta dolgoznak egy megfelelő szállítóhálózaton. Az egyelőre csak méretarányos modellként létező és tesztelésre váró csőpostarendszer neve Cargo Cap. Az ötlet atyja Dietrich Stein bochumi professzor.
A Cargo Cap közel 3 méter hosszú és 1,6 méter magas konténerekre épül. A szakember szerint ez lehet a jövőben az ideális megoldás a városok ellátására. Számos kérdést kell azonban még tisztázni: ki viseli az alagútfúrás költségeit és kidolgozható-e egy olcsó fúrási technika? A Cargo Cap Kínában vagy az Arab-félszigeten az új városokban viszont reális alternatívát jelenthet. Egy metróvonal mellett ugyanis olcsón ki lehetne építeni a csőpostarendszert is.