SG.hu·

A robotoknak érteniük kell az embereket

A jövőben jóval hatékonyabb lehet az emberek és a robotok együttműködése. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha a robotok jobban meg fognak érteni bennünket és képesek lesznek velünk együtt gondolkodni.

Dominik Heinrich és Muhammad Awaid, a Bayreuthi Egyetem két munkatársa az emberek és a robotok együttműködésének lehetőségeit vizsgálta. A szakemberek szerint minderre akkor lesz komoly lehetőség, ha a robotok képesek lesznek velünk együtt gondolkodni; megértik, hogy mit csinálunk és reagálnak a tevékenységünkre, tetteinkre. Heinrich és Awais egy olyan algoritmust fejlesztettek ki, amely felismeri a robotokban ezt a szándékot.

A Bayreuthi Egyetem két kutatója fő céljának azt tekinti, hogy jelentősen javítson az emberek és a robotok együttműködésén. Heinrich és Awais úgy vélték: a siker titka, hogy a robot felismerje, hogy az ember mit akar tenni, majd képes legyen arra reagálni. A közös munka csak ezután válhat igazán hatékonnyá. A szakemberek elsősorban azokra a területekre összpontosították a figyelmüket, ahol a robotok rendszeresen szállítanak például különböző tárgyakat. A lényeg az volt, hogy az ember gépi segítője ne gombnyomásra végezze el a tevékenységét, hanem rávegyék a közös gondolkodásra és arra, hogy képes legyen kitalálni, mit akarnak tőle.

Az egyetem munkatársai először megmutatták a robotoknak, hogy mennyire összetett tevékenységet végeznek az emberek és eközben milyen célok vezérlik, illetve milyen szempontokat vesznek figyelembe. A folyamatot lemodellezték, majd leegyszerűsítették, hogy a robotok számára is érthetővé tegyék. A kísérletek során egy robot a szemével figyelte meg az embereket, majd Heinrich és Awais algoritmusának köszönhetően felismerte az aktuális tevékenységet és hogy azt milyen célból végzik. Ezután képes volt reagálni a folyamatra. "Biztosak vagyunk abban, hogy az emberek és a robotok együttműködése ilyen módon még ösztönösebb lehet. Lehetséges, hogy egy napon mindez ipari méretekben is megvalósulhat" - nyilatkozta Dominik Heinrich.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Kambo2010. 09. 12.. 02:47||#6
Szúnyogoknál több más tényezõ is gyorsítja a reakcióidejüket:

az egyik a szemük felbontóképessége, amely szándékosan kisfelbontású , méhsejtszerkezetû és hasonló elven mûködik a fotocellás kamerákhoz( illetve amaz hasonlít inkább a rovarok összetett szeméhez) :
az elv az, hogy a szemüket alkotó pixelek bizonyos számú egységének bizonyos mértékû színváltozása beindítja a "vészreakció" (menekülés) folyamatot.
Ráadásul az egész állat "célprocesszorokkal" van felszerelve amelyek nélkül nem tudna tized / századmásodperc alatt a legjobb aerodinamikusokat megszégyenítõ röppályákat számolni, hogy kikerülje a kezed legyintését.

Ilyen formán a szemúk "tömöríti" az átvinni szükséges információt.

Ugyanígy "tömöríti" az agyunk is az egyes tárgyak beazonosításához szükséges információkat, viszont ez az adatbázis akkor sem nevezhetõ , még a legjobb indulattal sem kicsinek. Azért kérdeztem dekabitben a méretét, mert szerény véleményem szerint még nem született annyi bit az elsõ elektromos bit óta , máig, az interneten keringõ utolsó bitig, amennyi információ egy átlagos ember agyában kering egyetlen másodperc alatt.
© hangulati2010. 09. 10.. 09:49||#5
"en azt gondolom", hogy de.
© Locutos2010. 09. 10.. 07:08||#4
Azért lehet kicsit elszámítottad magadat ezzel a gyorsabb kéne legyen mint a fény sebessége is. Az idegrendszer is ugyanazzal az elõnnyel rendelkezik a számítógépekhez képest mint a videokártya a központi processzorral szemben: egyszerûen több processzor van benne.(Egy játék grafikájának futtatása CPU-n meg sem közelíti a videokártyáét)
A szúnyognak/légynek azért olyan gyors a "reflexe" meg minden mozgása mert sokkal rövidebb távolságokat kell bejárjanak az impulzusoknak a végtagoktól az agyfeldolgozásig. És ráadásul az idegsejti impulzusterjedés sokkal lassabb mint egy integrált áramköri jelmozgás szerintem akár 2 nagyságrend is lehet, utána kéne nézni esetleg jobban. Az a nagy elõnye az többsejtû idegrendszernek hogy:
1. nagyon sok feldolgozó egységet tartalmaz: maguk a regiszterek az egész memória is(ez persze leegyszerûsítve mondva)
2. optimalizált algoritmuspályák jönnek létre=tanult dolgok - ami által elfedõdik a lassú idegsejt kommunikáció okozta hátrány(de ugye ez se elég, mert még a látottakat az egész tudtat is fel kell dolgozza ami már még igy is túl nagy feladat és "sok idõ" kell a teljes feldolgozáshoz mint ahogy te is mondtad ezt)(ugyanez a trükk a videokártyaprogramozásnál, úgy fedjük el a globális memóriaolvasás okozta lassúságot hogy közbe kihasználjuk számításokkal a már meglevõkkel(ezt joban is fogalmzahattam volna :-) ))
De összességében abba egyetértek, hogy a ma legjobban elterjedt központi processzoroknak annyira kicsi a teljesítménye hogy pár ilyen processzor(ami átlagosan egy átlagos PC-ben van) semmire se elég...videokártya...az már esélyesebb lehet, ha kiforrik idõvel a párhuzamos számítási architektúra/programozás(ami szerintem ki fog)
© Kambo2010. 09. 10.. 01:25||#3
Illetve a kérdés megfordítása: mi magunk? a földi élet , a szúnyogok és az egysejtûek, valamint az emberek nem nevezhetõ-e robotoknak?
© Kambo2010. 09. 10.. 00:58||#2
Aha. És a robotok Vindosz alapúak lesznek ? <#idiota>
A robotika 3. törvénye:
"A robot meg fogja védeni magát halálos fegyverrel, mert a robot rohadt drága"


Tréfát félretéve.Egy másik cikkben kérdeztem, de ide jobban idevág...
( Ha már az értelmezésrõl beszélünk)

Az emberi szem 4-7 megapixel felbontású (függõen a vizsgált alanytól, fáradtsági szintjétõl, hangulatától, a fényviszonyoktól, a fókuszponttól stb.. stb..) A szemtõl a kisagyban elhelyezkedõ "integrált videokártyáig" az idegsejtek viszik át a közvetített információt, majd innen a hypotalamuszba , az információs feldolgozóközpontba kerül az információ, szintén az idesejtek közvetítésével. Egy elemlámpára rátekintve kb. 1-3 másodperc alatt bárkinek a világon "leesik" , tudatusol benne, hogy az nem más mint egy elemlámpa.

A kérdés, hogy a szállító idegsejtek hány dekabit/ szekundummal szállítják a kisagyi idegpályákról az információt a hypotalamuszba és hogy a hypotalamusban lévõ feldolgozósejtek hány dekabitnyi adatbázisban kotorásznak másodpercenként, hogy 1-3 másodperc alatt véghezvigyék az "egyszerû" , hétköznapi tárgyak beazonosítását, illetve, hogy bináris számrendszerben egyáltalán kifejezhetõ-e a teljesítményûk, vagy ha bináris számrendszerben dolgoznának elég lenne-e a fény sebességével áramlania az információnak ilyen teljesítményhez?

Rögtön megpróbálok válaszolni is a feltett kérdésekre:

Elõször is azt kell bizonyítanom, hogy a sejtek (jelen esetben az idegsejtek) egyáltalán végeznek-e a szó hagyományos értelmében vett számítási mûveleteket.
Kell-e ezt még bizonyítani?
- Bonyolult integrál és felsõbb szintû matematikai- Számítások nélkül létezhetne-e a legegyszerûbb egysejtû? Tudná-e egyáltalán önmagát és mind a sokbillió önmagát alkotó elemét óramûpontossággal lemásolni sok milliárd éve ? Vagy hogyan lenne képes számítások nélkül "mûködni" egy szúnyog, amely másodpercenként százszor csapkod a szárnyával és mielõtt gondolnánk egyet már el is repült a KISZÁMÍTOTT röppálya alapján? Tehát a szúnyog szárnymozgását koordináló sejtek és a szúnyog szeme közt információt közvetítõ sejtek még az emberi agynál is -jóval- nagyobb "órajelen dolgoznak".
A kérdéssort folytathatnám még tenger hosszan a gyomorban végbemenõ mozgást végzõ gyomorfali sejteket mozgató programon keresztül az enzimek befecskendezését végzõ sejtek programján keresztül az tudatnélkülinek tûnõ szõrtûszõsejtek növekedését szabályozó folyamatokig.
Nem vitás, hogy a mai számítógépek teljesítményét, programjait egy napon sem lehet említeni a legegyszerûbb egysejtûvel. A globális internet sem ér fel még egy biológiai értelemben vett vírus, nemhogy egy egysejtû élõlény teljesítményéhez. Semmilyen formában sem. Sem a szímtási kapacitását illetõen, sem a tárolt információt illetõen nem. De még a számrendszerét sem sikerült megfigyelni amelyben "gondolkodik", ha egyáltalán van ilyen (?)

Szerény véleményem szerint ha az emberi agy, vagy a példában említett szúnyog bináris számrendszer alapokon mûködne, akkor a fény sebessége NAGYSÁGRENDILEG nem volna elég ahhoz, hogy ilyen teljesítményt nyújtsanak.
© halgatyó2010. 09. 09.. 19:40||#1
Majd ha robot kandikál ki
Minden háznak ablakán
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk
Mert eljött már a Kánaán!
<#nevetes1><#alien>