6
-
Kambo #6 Szúnyogoknál több más tényező is gyorsítja a reakcióidejüket:
az egyik a szemük felbontóképessége, amely szándékosan kisfelbontású , méhsejtszerkezetű és hasonló elven működik a fotocellás kamerákhoz( illetve amaz hasonlít inkább a rovarok összetett szeméhez) :
az elv az, hogy a szemüket alkotó pixelek bizonyos számú egységének bizonyos mértékű színváltozása beindítja a "vészreakció" (menekülés) folyamatot.
Ráadásul az egész állat "célprocesszorokkal" van felszerelve amelyek nélkül nem tudna tized / századmásodperc alatt a legjobb aerodinamikusokat megszégyenítő röppályákat számolni, hogy kikerülje a kezed legyintését.
Ilyen formán a szemúk "tömöríti" az átvinni szükséges információt.
Ugyanígy "tömöríti" az agyunk is az egyes tárgyak beazonosításához szükséges információkat, viszont ez az adatbázis akkor sem nevezhető , még a legjobb indulattal sem kicsinek. Azért kérdeztem dekabitben a méretét, mert szerény véleményem szerint még nem született annyi bit az első elektromos bit óta , máig, az interneten keringő utolsó bitig, amennyi információ egy átlagos ember agyában kering egyetlen másodperc alatt. -
hangulati #5 "en azt gondolom", hogy de. -
Locutos #4 Azért lehet kicsit elszámítottad magadat ezzel a gyorsabb kéne legyen mint a fény sebessége is. Az idegrendszer is ugyanazzal az előnnyel rendelkezik a számítógépekhez képest mint a videokártya a központi processzorral szemben: egyszerűen több processzor van benne.(Egy játék grafikájának futtatása CPU-n meg sem közelíti a videokártyáét)
A szúnyognak/légynek azért olyan gyors a "reflexe" meg minden mozgása mert sokkal rövidebb távolságokat kell bejárjanak az impulzusoknak a végtagoktól az agyfeldolgozásig. És ráadásul az idegsejti impulzusterjedés sokkal lassabb mint egy integrált áramköri jelmozgás szerintem akár 2 nagyságrend is lehet, utána kéne nézni esetleg jobban. Az a nagy előnye az többsejtű idegrendszernek hogy:
1. nagyon sok feldolgozó egységet tartalmaz: maguk a regiszterek az egész memória is(ez persze leegyszerűsítve mondva)
2. optimalizált algoritmuspályák jönnek létre=tanult dolgok - ami által elfedődik a lassú idegsejt kommunikáció okozta hátrány(de ugye ez se elég, mert még a látottakat az egész tudtat is fel kell dolgozza ami már még igy is túl nagy feladat és "sok idő" kell a teljes feldolgozáshoz mint ahogy te is mondtad ezt)(ugyanez a trükk a videokártyaprogramozásnál, úgy fedjük el a globális memóriaolvasás okozta lassúságot hogy közbe kihasználjuk számításokkal a már meglevőkkel(ezt joban is fogalmzahattam volna :-) ))
De összességében abba egyetértek, hogy a ma legjobban elterjedt központi processzoroknak annyira kicsi a teljesítménye hogy pár ilyen processzor(ami átlagosan egy átlagos PC-ben van) semmire se elég...videokártya...az már esélyesebb lehet, ha kiforrik idővel a párhuzamos számítási architektúra/programozás(ami szerintem ki fog) -
Kambo #3 Illetve a kérdés megfordítása: mi magunk? a földi élet , a szúnyogok és az egysejtűek, valamint az emberek nem nevezhető-e robotoknak? -
Kambo #2 [UFF] Aha. És a robotok Vindosz alapúak lesznek ? 
A robotika 3. törvénye:
"A robot meg fogja védeni magát halálos fegyverrel, mert a robot rohadt drága" [/UFF]
Tréfát félretéve.Egy másik cikkben kérdeztem, de ide jobban idevág...
( Ha már az értelmezésről beszélünk)
Az emberi szem 4-7 megapixel felbontású (függően a vizsgált alanytól, fáradtsági szintjétől, hangulatától, a fényviszonyoktól, a fókuszponttól stb.. stb..) A szemtől a kisagyban elhelyezkedő "integrált videokártyáig" az idegsejtek viszik át a közvetített információt, majd innen a hypotalamuszba , az információs feldolgozóközpontba kerül az információ, szintén az idesejtek közvetítésével. Egy elemlámpára rátekintve kb. 1-3 másodperc alatt bárkinek a világon "leesik" , tudatusol benne, hogy az nem más mint egy elemlámpa.
A kérdés, hogy a szállító idegsejtek hány dekabit/ szekundummal szállítják a kisagyi idegpályákról az információt a hypotalamuszba és hogy a hypotalamusban lévő feldolgozósejtek hány dekabitnyi adatbázisban kotorásznak másodpercenként, hogy 1-3 másodperc alatt véghezvigyék az "egyszerű" , hétköznapi tárgyak beazonosítását, illetve, hogy bináris számrendszerben egyáltalán kifejezhető-e a teljesítményűk, vagy ha bináris számrendszerben dolgoznának elég lenne-e a fény sebességével áramlania az információnak ilyen teljesítményhez?
Rögtön megpróbálok válaszolni is a feltett kérdésekre:
Először is azt kell bizonyítanom, hogy a sejtek (jelen esetben az idegsejtek) egyáltalán végeznek-e a szó hagyományos értelmében vett számítási műveleteket.
Kell-e ezt még bizonyítani?
- Bonyolult integrál és felsőbb szintű matematikai- Számítások nélkül létezhetne-e a legegyszerűbb egysejtű? Tudná-e egyáltalán önmagát és mind a sokbillió önmagát alkotó elemét óraműpontossággal lemásolni sok milliárd éve ? Vagy hogyan lenne képes számítások nélkül "működni" egy szúnyog, amely másodpercenként százszor csapkod a szárnyával és mielőtt gondolnánk egyet már el is repült a KISZÁMÍTOTT röppálya alapján? Tehát a szúnyog szárnymozgását koordináló sejtek és a szúnyog szeme közt információt közvetítő sejtek még az emberi agynál is -jóval- nagyobb "órajelen dolgoznak".
A kérdéssort folytathatnám még tenger hosszan a gyomorban végbemenő mozgást végző gyomorfali sejteket mozgató programon keresztül az enzimek befecskendezését végző sejtek programján keresztül az tudatnélkülinek tűnő szőrtűszősejtek növekedését szabályozó folyamatokig.
Nem vitás, hogy a mai számítógépek teljesítményét, programjait egy napon sem lehet említeni a legegyszerűbb egysejtűvel. A globális internet sem ér fel még egy biológiai értelemben vett vírus, nemhogy egy egysejtű élőlény teljesítményéhez. Semmilyen formában sem. Sem a szímtási kapacitását illetően, sem a tárolt információt illetően nem. De még a számrendszerét sem sikerült megfigyelni amelyben "gondolkodik", ha egyáltalán van ilyen (?)
Szerény véleményem szerint ha az emberi agy, vagy a példában említett szúnyog bináris számrendszer alapokon működne, akkor a fény sebessége NAGYSÁGRENDILEG nem volna elég ahhoz, hogy ilyen teljesítményt nyújtsanak. -
halgatyó #1 Majd ha robot kandikál ki
Minden háznak ablakán
Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk
Mert eljött már a Kánaán!
