Berta Sándor
Új laboratóriumot nyitott az Intel
A processzorgyártó világszerte elküldi kutatóit azért, hogy megfigyeljék a felhasználók szokásait. A tapasztalatokat felhasználják majd az új termékek tervezésekor. A cél az intelligensebb készülékek kifejlesztése.
Dr. Genevieve Bell ausztrál születésű kulturális antropológus vezeti az Intel legújabb, Interaction and Experience Research nevű laboratóriumát. A szakemberek megnézik, miként kezelik a felhasználók az elektronikus eszközöket, hogyan néznek televíziót, hallgatnak zenét vagy szörfölnek az interneten. Bell már 2004-ben hasonló felméréséket végzett a konszern megbízásából.
Az Interaction and Experience Research laboratóriumban dolgozók azt vizsgálják, hogy miként lehet könnyebben érthető és használható technikai eszközöket tervezni és készíteni. Az új csoport tagjai többek között pszichológusok, etnológusok és más tudósok, akik mindannyian a felhasználók technikahasználati szokásait veszik górcső alá. Ezek ugyanis legalább annyira eltérőek, mint maguk az emberek. Vannak furcsának tűnő szokások, Kínában például gyakran kötött sapkákkal fedik le a televíziókat, hogy megvédjék a készülékeket a szennyeződésektől, míg a Közel-Keleten sok mobiltelefonban van Mekka irányát mutató funkció. Ráadásul ez a program azonnal riasztja a tulajdonosát, ha eljön az ima ideje.
"A világ folyamatosan változik. Egyre több készülékben vannak Intel chipek, legyen szó szórakoztató elektronikai eszközökről, például Set-Top-Boxokról vagy akár mobiltelefonokról. Mindez azonban új piaci lehetőségeket is jelent a számunkra, de tudjuk, hogy nem tehetünk egyszerűen úgy, mintha minden termék csak arra várna, hogy PC legyen belőle. A netbookok már egyáltalán nem kis méretű laptopok, hanem egy teljesen más felhasználói élményt jelentenek. A mobiltelefonok nem kis méretű számítógépek, míg az interaktív televíziók sem nagy méretű PC-k. Végül az autók sem válnak kerekekkel ellátott PC-kké. S hogy miért nem? Éveken át kutattuk a kollégáimmal, hogy mit jelent az embereknek a televízió. Világossá vált számunkra, hogy a felhasználók szeretik a tévéjüket. Ennek egyik oka a szociális elem, hiszen bárki együtt tévézhet a családtagjaival vagy a barátaival. A másik ok az egyszerű kezelés. Elég bekapcsolnunk és egyetlen gomb mögött megbújnak a tartalmak. Ráadásul minden tv többfunkciós, hol filmet nézhetünk rajta, hol játékkonzol képernyője, míg máskor elektronikus bébiszitter" - összegezte tapasztalatait dr. Genevieve Bell.
A szakember szerint a megfigyelt szokások egyértelművé teszik, hogy egy netképes televíziónak is egyszerűnek és szociális élményt nyújtó készüléknek kell lennie. Ha az online világot a lakószobákba viszik, a bonyolult virtuális dolgokat kint kell hagyni. Aki meccset vagy romantikus filmet néz, az közben nem akarja tudni, hogy a berendezés milyen más alkotásokat tárol, éppen milyen műsort rögzített vagy letöltött-e egy új frissítést. Néha ezekhez a következtetésekhez a fejlesztőknek külső élményekre van szükségük, hogy megtudják: mit vár tőlük a világ. Ki kell deríteniük, hogy miért szeretik az adott készülékeiket az emberek és tovább kell adniuk ezeket a tapasztalatokat, információkat a mérnököknek. Miért szeretnek a felhasználók elektronikus könyveket olvasni, autót vezetni, vagy mi tetszik nekik az otthonuk elektronikus rendszereiben, fűtésében, világításában? Azért kell pont ezekre a kérdésekre választ kapniuk, mert minden bizonnyal ezek a megoldások lesznek legközelebb az internettel összekötve.
"Ki kell találnunk, hogy egy eszköz miért tölt be fontos szerepet valakinek az életében, mert csak így tehetjük a berendezéseket intelligensebbeké és így javíthatunk a felhasználói élményeken. Különben könnyen az ellenkező hatást érhetjük el. A munkánk során többféle kutatási módszert alkalmazunk, de alapvetően az embereket figyeljük, beszélgetünk velük, meghallgatjuk őket. Nem lehet őket laboratóriumokba tenni és kísérletezni velük. Ott kell lennünk, ahol élnek, az otthonaikban és minden más helyen. A kérdőívek ebben az esetben nem működnek. A válaszadók ugyanis gyakran mást mondanak és mást tesznek. Vannak olyan dolgok, amelyekről senki sem beszél és első ránézésre nem is tűnnek fontosnak, mondjuk, hogy miért van a lakószobában minden bútor a televízió körül?
Korábban a fejlesztők meglepődtek az eredményeinken és fenntartásaik voltak. De a 12 év közös munka során mindannyian tanultunk és alkalmazkodtunk. Számomra világossá vált, hogy nem elég anekdotákkal és megfigyelésekkel visszatérni, éppen ezért próbálom jobban megérteni, hogy ezek a dolgok mi mindent jelenthetnek egy termék szempontjából. A mérnökök pedig sokkal nyitottabbak lettek és jobban figyelembe veszik a tapasztalatainkat. Sosem gondoltam volna, hogy egy ennyire a technikusok által meghatározott vállalatnál mindez bekövetkezhet" - szögezte le végül dr. Genevieve Bell.
Dr. Genevieve Bell ausztrál születésű kulturális antropológus vezeti az Intel legújabb, Interaction and Experience Research nevű laboratóriumát. A szakemberek megnézik, miként kezelik a felhasználók az elektronikus eszközöket, hogyan néznek televíziót, hallgatnak zenét vagy szörfölnek az interneten. Bell már 2004-ben hasonló felméréséket végzett a konszern megbízásából.
Az Interaction and Experience Research laboratóriumban dolgozók azt vizsgálják, hogy miként lehet könnyebben érthető és használható technikai eszközöket tervezni és készíteni. Az új csoport tagjai többek között pszichológusok, etnológusok és más tudósok, akik mindannyian a felhasználók technikahasználati szokásait veszik górcső alá. Ezek ugyanis legalább annyira eltérőek, mint maguk az emberek. Vannak furcsának tűnő szokások, Kínában például gyakran kötött sapkákkal fedik le a televíziókat, hogy megvédjék a készülékeket a szennyeződésektől, míg a Közel-Keleten sok mobiltelefonban van Mekka irányát mutató funkció. Ráadásul ez a program azonnal riasztja a tulajdonosát, ha eljön az ima ideje.
"A világ folyamatosan változik. Egyre több készülékben vannak Intel chipek, legyen szó szórakoztató elektronikai eszközökről, például Set-Top-Boxokról vagy akár mobiltelefonokról. Mindez azonban új piaci lehetőségeket is jelent a számunkra, de tudjuk, hogy nem tehetünk egyszerűen úgy, mintha minden termék csak arra várna, hogy PC legyen belőle. A netbookok már egyáltalán nem kis méretű laptopok, hanem egy teljesen más felhasználói élményt jelentenek. A mobiltelefonok nem kis méretű számítógépek, míg az interaktív televíziók sem nagy méretű PC-k. Végül az autók sem válnak kerekekkel ellátott PC-kké. S hogy miért nem? Éveken át kutattuk a kollégáimmal, hogy mit jelent az embereknek a televízió. Világossá vált számunkra, hogy a felhasználók szeretik a tévéjüket. Ennek egyik oka a szociális elem, hiszen bárki együtt tévézhet a családtagjaival vagy a barátaival. A másik ok az egyszerű kezelés. Elég bekapcsolnunk és egyetlen gomb mögött megbújnak a tartalmak. Ráadásul minden tv többfunkciós, hol filmet nézhetünk rajta, hol játékkonzol képernyője, míg máskor elektronikus bébiszitter" - összegezte tapasztalatait dr. Genevieve Bell.
A szakember szerint a megfigyelt szokások egyértelművé teszik, hogy egy netképes televíziónak is egyszerűnek és szociális élményt nyújtó készüléknek kell lennie. Ha az online világot a lakószobákba viszik, a bonyolult virtuális dolgokat kint kell hagyni. Aki meccset vagy romantikus filmet néz, az közben nem akarja tudni, hogy a berendezés milyen más alkotásokat tárol, éppen milyen műsort rögzített vagy letöltött-e egy új frissítést. Néha ezekhez a következtetésekhez a fejlesztőknek külső élményekre van szükségük, hogy megtudják: mit vár tőlük a világ. Ki kell deríteniük, hogy miért szeretik az adott készülékeiket az emberek és tovább kell adniuk ezeket a tapasztalatokat, információkat a mérnököknek. Miért szeretnek a felhasználók elektronikus könyveket olvasni, autót vezetni, vagy mi tetszik nekik az otthonuk elektronikus rendszereiben, fűtésében, világításában? Azért kell pont ezekre a kérdésekre választ kapniuk, mert minden bizonnyal ezek a megoldások lesznek legközelebb az internettel összekötve.
"Ki kell találnunk, hogy egy eszköz miért tölt be fontos szerepet valakinek az életében, mert csak így tehetjük a berendezéseket intelligensebbeké és így javíthatunk a felhasználói élményeken. Különben könnyen az ellenkező hatást érhetjük el. A munkánk során többféle kutatási módszert alkalmazunk, de alapvetően az embereket figyeljük, beszélgetünk velük, meghallgatjuk őket. Nem lehet őket laboratóriumokba tenni és kísérletezni velük. Ott kell lennünk, ahol élnek, az otthonaikban és minden más helyen. A kérdőívek ebben az esetben nem működnek. A válaszadók ugyanis gyakran mást mondanak és mást tesznek. Vannak olyan dolgok, amelyekről senki sem beszél és első ránézésre nem is tűnnek fontosnak, mondjuk, hogy miért van a lakószobában minden bútor a televízió körül?
Korábban a fejlesztők meglepődtek az eredményeinken és fenntartásaik voltak. De a 12 év közös munka során mindannyian tanultunk és alkalmazkodtunk. Számomra világossá vált, hogy nem elég anekdotákkal és megfigyelésekkel visszatérni, éppen ezért próbálom jobban megérteni, hogy ezek a dolgok mi mindent jelenthetnek egy termék szempontjából. A mérnökök pedig sokkal nyitottabbak lettek és jobban figyelembe veszik a tapasztalatainkat. Sosem gondoltam volna, hogy egy ennyire a technikusok által meghatározott vállalatnál mindez bekövetkezhet" - szögezte le végül dr. Genevieve Bell.