Craig Venter mesterséges organizmusok létrehozására vonatkozó bejelentésének köszönhetően ismét előtérbe került a géntechnika és a szintetikus biológia.

Bill Gates nemrég azt mondta, hogy ha ma fiatal lenne és elölről kezdhetné, biztos, hogy biotechnológiával foglalkozna, mivel a szintetikus organizmusok alkotása olyan, mint a programozás. A közlemény megjelenése után Helge Torgersen biológus, a Bécsi Tudományos Akadémia Technikai Következménybecslő Intézetének munkatársa szerint pedig az IT-koncepcióknak egyre nagyobb szerepük lesz a géntechnikában.

Helge Torgersen

"Mindig volt kapcsolat az IT és a biológia között. Elég például csak a vírusok koncepciójára gondolni, ami eredetileg a biológiából származik és amit átvett az informatika. Ezek az átvételek az ellenkező irányba is működnek. Jelenleg az a törekvés, hogy az IT-ötleteket megpróbálják a biológiában megvalósítani. Úgy gondolom, hogy ez azért történik, mert az IT-ipar története egy sikertörténet. Amikor egy számítógépet építek, akkor nem kell minden alkatrész működését a legapróbb részletekig ismernem, csak azt kell tudnom, hogy az adott alkatrész mit csinál. Ezen alapelv mentén dolgoznak azok a szakemberek is - például Drew Endy, az MIT biológusa -, akik bioalkatrészeket szeretnének gyártani. Ők maguk is informatikusok vagy nagyon komolyan együttműködnek informatikusokkal és ezért hatással vannak rájuk" - jelentette ki Helge Torgersen.

A szakember szerint a mesterséges biológia célja elemek beépítése egyszerű organizmusokba, hogy azok utána ezen eljárásnak köszönhetően teljesen más funkciók ellátására is képesek legyenek. Így például létrehozhatók mesterséges üzemanyagok vagy gyógyszerek. Utóbbiak közül megemlíthető Jay Keasling és az Artemisinin története, ami egy nagyon hasznos szer a malária ellen. Az Artemisinin egy olyan anyag, ami a természetben is megtalálható egy növényben és fáradságos munkával ki is nyerhető belőle. Keasling azonban úgy gondolta, hogy az Artemisnint baktériumokban állítja elő úgy, hogy modellezi a növényt és annak anyagcseréjét. A munkát később felkarolta a Gates Alapítvány, amelynek célja, hogy olyan szegény vagy fejlődő országokat lásson el a szerrel, amelyeknek nincs pénzük malária ellenes gyógyszerekre.

"Említhetők példaként a biotéglák is, amelyek alkotói előszeretettel hasonlítják az eszközöket az áramkörökhöz. A cél olyan komponensek előállítása, amelyek kis fekete dobozokként működnek. Mindez azt jelenti, hogy a biotéglákat használóknak nem kell tudniuk, hogy az egyes alkotóelemek hogyan működnek, hanem csak azzal kell tisztában lenniük, hogy ezek a biotéglák mire képesek és hogy organizmusokba beépíthetők. A biotégla-közösség tagjai azt szeretnék, hogy ezek az eszközök információkból épüljenek fel és ezekhez az információkhoz bárki hozzáférhessen. De az egész elképzelés megvalósítása hasonlít a Szilicíum-völgy kezdeteire. Már létezik egy évenkénti verseny, az international Genetically Engineered Machine Competition (iGEM), amely egyre több fiatal kutatót vonz.

A munkához természetesen szükségünk van megfelelő elektronikai készülékekre, szoftverekre és tudásra. Mindez odáig fajult, hogy ma már egy biológusnak informatikusnak is kell lennie. Ez az informatika és a biológia közötti kapocs egyébként nem újdonság, de mi még az út kezdetén járunk. Az első szintetikus biológiai konferenciát csupán 2003-ban rendezték meg. Moore törvényét a DNS-szintetizálás sebességére és költségeire is alkalmazzák és nagyon jól használható. Minden esetben az IT-ipar példája lebeg a kutatók szemei előtt, csak a dolgokat igyekeznek a biológiára átültetni" - szögezte le végül Helge Torgersen.