SG.hu·2010. január 28.

Jaron Lanier: "Eljöhet a technológián alapuló vallás"

Veszélyesnek tartja a virtuális valóság pionírje az internet anonimitását és az emberek technológiacsodálatát a közeljövőre nézve. Ördöginek tartaná, ha a reklám kerülne a civilizáció középpontjába.

Lanier számítógépes és vizuális művész, szerző és az ő nevéhez fűzik a virtuális valóság (Virtual Reality) fogalom elterjedése az 1980-as években. Ő volt a VPL Research alapítója, jelenleg többek között a Berkeley Egyetemen dolgozik.

Nemrég olvastam egy fórumon egy cikket, ami arról az elképzelésről szólt, hogy az online hírek csak pénzért lesznek elérhetők. Az első néhány bejegyzés még teljesen rendben volt, de később ez az egész dolog egy hatalmas ördögi virtuális mészárlássá dagadt. De ez az online zaklatásokkal kapcsolatban csak egy kiragadott példa a sok közül. Ebben a folyamatban nagy szerepe van az anonimitásnak. Aki ugyanis névtelen a világhálón, annak nem kell tartania a következményektől, de mégis elégtételt vehet a vélt vagy valós sérelmeiért. Olyan ez, mintha átállítanánk az emberekben egy biológiai kapcsolót. Ez megfigyelhető ugyanakkor az élet más területein is" - szögezte le a szakember.

Jaron Lamier hozzátette: "Egy új, a technológián alapuló vallásról beszélek. AZ internet ugyanis egy szinguláris, egyénellenes szervezetté vált, amely egy kollektív értelemmel dolgozik kicsit úgy, mint egy méhkaptár. Az egész folyamat akkor fordult rossz irányba, amikor megpróbáltak az emberek pénzt keresni a világhálón. De ezekből csak egy törekvés sikerült, a Google reklámmodellje. Egyes közösségi portálok, például a Facebook igyekeznek lemásolni ezt a sikerreceptet és követni a Google példáját. A gond ezzel csak az, hogy eközben olyan szociális struktúrákat is szétrombolnak, amik addig jól működtek. A portál lehetővé teszi az online kapcsolattartást, de milyen áron? Az egyén teljes kommunikációja az ő tulajdonuk."

"Ráadásul a Facebook az embereket előre meghatározott kategóriákba sorolja be, majd eladja őket marketing adatbázisoknak. Mindez elsősorban a fiatalok esetében veszélyes, hiszen az idősebbeknek a korábbi kapcsolataik az életben is megvoltak. És ne feledjük, az emberek már a Facebook megjelenése előtt is kommunikáltak egymással az interneten."

A művész a legrosszabbnak a csordaszellemet tartja, vagyis a felhasználók többsége kénytelen csatlakozni valakinek a pocskondiázásához, ha nem akar később maga is a kibertámadások áldozatává válni. Ráadásul napjainkban szinte elvárás, hogy valakinek legyen közösségi profilja. Lanier szerint a jelenség különösen azért veszélyes, mert a felhasználók nem építhetik fel újra önmagukat: a világháló ugyanis nem felejt és mindent megőriz a korábbi dolgokból, történésekből.

"Korábban azon az állásponton voltam, hogy a zenészek adják ingyen az albumaikat és pénzt mondjuk a pólóeladásokból keressenek. Ma már úgy gondolom, hogy ez nem működik, hiszen ha működne, akkor több ezer ingyen zenét kínáló előadónk lenne, akik ennek ellenére jól élnének. Ehelyett az lehet az optimális megoldás, ha megértjük, hogy a szellemi találmányokat meg kell fizetnünk. Ha minden ingyen lenne, akkor olyanok lennénk, mint a digitális parasztok, akik a digitális világ urainak (Google, YouTube stb.) állítunk elő ingyen tartalmakat."

"Ha egy olyan dinamikus világot szeretnénk, amiben mindenkit bármit feltalálhat, kigondolhat és megkeresheti a saját útját, akkor kapitalizmusra van szükségünk. Az intellektuális teljesítményt meg kell fizetni, egyénre szabottan. A mostani digitális kultúra másik komoly hibája, hogy a különböző forrásokból származó információkat olyan szépen feldarabolja, hogy később egy nagy globális egésznek tűnnek. Jó példa erre a Wikipedia, de ez csak a tudomány vagy a popkultúra esetében működik, a történelmi vagy a humán témák esetében már nem. Nem lenne jó, ha a végén csak egy nagy forrásunk, egyetlen könyvünk lenne" - jegyezte meg a művész.

Lanier úgy gondolta: megoldást jelenthet a monopolhelyzetben lévő cégek feldarabolása, így egy Google helyett sok kicsi lenne és ezek reklámmentesen nyújtanák a szolgáltatásaikat. Jelenleg ugyanis ott tartunk, hogy aki nem kínál hirdetési lehetőségeket, az ellehetetlenül, és idővel eltűnik a piacról. Az online keresést és a reklámokat ketté kell választani. "Ezt lehet, hogy nem szívesen hallják a Google vagy a Microsoftnál a Bing munkatársai. De gondoljunk bele: ők boldogtalanok lennének, viszont mindenki más profitálna ebből. Némi reklám nem árt, de semmit sem szabad túlhangsúlyozni. Ha a reklám kerülne a civilizáció középpontjába és minden akörül forogna, akkor az már tényleg ördögi lenne" - jelentette ki végül Jaron Lanier. A szakember könyvének címe egyébként "You are not a gadget", azaz kb. nem vagyunk eszközök.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Az MI ügynökök átírhatják mindennapi életünket Az MI partnerek csábítása alapjaiban formálhatja át az emberi kapcsolatokat A gazdaggá válás utolsó esélyeként tekintenek az MI-re a Szilícium-völgyben Szép lassan weboldalak, cikkek és archívumok tömegét veszítjük el A norvégok szerint az MI mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket Az okostelefonok, tabletek és játékok világa újraírja az öregedésről alkotott képet Túl gyorsan és kritikátlanul adjuk át a gondolkodás felelősségét az MI-nek A mesterséges intelligencia új pénzügyi világrendje

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

"anno ez azért volt, mert a disznóhús igen hamar romlik..ugye mikor még nem volt hûtõ meg semmi...és megbetegedtek tõle az emberek..ám a kecskétõl és egyebektõl meg nem...no ezért nem kóser a disznó...pusztán anno technikai probléma volt, csak nem értették."

Nem csak a disznó volt nem kóser a zs-knál, hanem sok egyéb, aszem a kagyló is.

Ezekre nem biztos, hogy van logikus magyarázat, a babonák néha irracionálisok.

A zsidók juhtenyésztõk voltak, így nekik az volt a kóser, mások étele meg nem az. Emellett, a kóserség egyik elve, hogy húst tejjel keverni tilos. Ez érthetõ is, hisz zömük tejcukorérzékeny volt. A tudomány ma bebizonyította, hogy kifejezetten hasznos a tejföles öntet húson, fõleg, ha valaki kövér.

Akárki akármit mond, a net a XXI. század bevezetõje és igenis valami olyasmi, amit érdemes pártolni. Nem cserélném el a bibliára, az biztos!

Az internet maga mindig is nonprofit volt alapvetõen, nem azért hozták létre, hogy a rajta levõ tartalmakkal valaki pénzt keressen. Az hogy a google a hirdetésekkel, vagy bármelyik másik cég spec szolgáltatásokért pénzt tud elõállítani nem általánosan jellemzõ. Ez nem is igen fog változni.

Igen, jelenleg a tartalmak többségét fogyasztják, mint ahogy szerencsére csak kevesen vetemednek arra, hogy a könyvtárba a könyveket összefirkálják. Persze ez egy teljesen más tészta, de akkor is. Az nem zavar senkit, hogy a moziban csak ülnek bambán az emberek, miért a neten kérik számon a kreativitás ilyen fokát, amit sehol máshol nem mutatnak az emberek? Sõt a neten kreatívabbak, mint bárhol máshol!

Másrészt a net nem tömegtájékoztató eszköz, hülyeség az, hogy a net közönsége ugyan olyan inaktív lenne, mint akik a mónikasót falják. Ez a "trendfigyelés" is választáson alapuló közvetlen aktus, nem olyan mint a tv ahol lemegy 1 hónap mire rájönnek a mûsor szerkesztõk, hogy melyik mûsor bukott meg.

Szal, igen vannak olyan mamut szolgáltatók, akik pénzt is csinálnak mint a gúgli, de ha õ nem lenne kb 2 hét alatt átvenné a helyét kismillió nonprofit másik cégecske!
Nem pusztán pénz kérdése a trend létrehozása, bármit jelentsen is az. Egy trendivé vált oldalt aztán viszont már milliókért, milliárdokért el lehet adni annak, aki úgy gondolja, hogy neki ez üzlet.

Szabad-e az internet?
Miért szabad az emberek gondolkodása, vagy sémákat követ?
Az internet maga szabad, de csak annyira amennyire azok az emberek akik rácsatlakoznak. Nincsenek a rendszerbe beépített konkrét technikai, biztonsági korlátok!

A net csodálatos valami. Ha egységként nézzük az ember még soha nem hozott létre egy olyan bonyolultan összefüggõ idea és kapcsolati rendszert mint ez.
Ha csak egy új szintjét jelenti az emberek által létrehozott alkotásoknak, ha a puszta technikai adatokat nézzük már kiérdemelte a csodálatunkat.
Ha azt látjuk, ahogy áthatja a társadalmat, finoman befolyásolja mindannyiunk gondolkodását viselkedését, akkor pláne.

Ha pedig azon kapjuk, hogy olyat adott az embereknek, amit nélküle nem kaphatnának meg, akkor akár egyfajta imádat, irracionális vonzalom is jogos lenne. Ha ebben aztán rendszert is látni fogunk, az már egy vallás (irracionális, kreatív idearendszer) alapja is lehet. Mert azt jelenti, hogy talán nem istent, de a létezés új, ránk is hatást gyakorló, ám számunkra racionálisan felfoghatatlan minõségét hoztuk létre!

Ijesztõ ez?
Annak, aki elutasítja saját lényének akár pozitív, akár negatív irraconalitását, annak mindenképpen.

"ku**a istenit én biztos pap leszek"

mama2...

Az adóbevallás? 😊

A másik az Adobe vallás.

"Nem az a lényeg, hogy a forrás elektronikus-e, hanem hogy ha valaki valamit alkotott, akkor annak reprezentációja a neten is megjelenjen, de nem feltétlenül azért mert õ rakja fel személy szerint."

Nem mondtam hogy a lényeg az, hogy a forrás elektronikus kell legyen. De ha az Internet vonatkozásában vizsgálod az adott anyagot, akkor ott elektronikus formáról beszélsz. Ezen elektronikus anyagot nem tudod "bedobni az Internetbe". Az nem egy meghatározhatatlan minõségi felhõ, amibe csak úgy beledobálunk anyagokat, hogy aztán valaki máshol meg kivegye azt (aka. telepátia). Az Internet konkrét szoftverek és hardverek együttese. Ezeket a szoftver és hardver megoldásokat javarészt nem a sufniban fejlesztik, nem ott rakják össze, nem onnan tartják karban. Hanem ahogy írod, fizetnek érte. És innen kezdve az egész nem szabadságról szól, hanem üzletrõl. Akinek van pénze, az trendeket hoz létre. Akinek nincs, az meg követi azokat. (És ez nem más, mint az irányítás.)

"Az interneten a többség tényleg csak fogyasztó, de mindig van aki felrak egy DVD ripet, akármit."

Aláírom hogy van ilyesmi is, de még mindig úgy látom, hogy nem ez a meghatározó (ezt írod te is: a többség fogyasztó). Az Internet nem P2P-bõl áll. Az iwiw a meghatározó, meg az Index, meg az sg (ha már itt beszélgetünk), meg a Google, meg a youtube, meg a Facebase, meg a többi ilyen szolgáltatás. Nem jóskapista "home serever"-ét használjuk, és nem a béla által írt szoftvert. Errõl beszélek. Meg arról, hogy a többség azért nem P2P-re használja a netet, hanem szolgáltatásokat vesz igénybe. Mely szolgáltatásokat tõkeerõs cégek biztosítanak számukra. Felmennek a Nõk Lapja Online-ra, meg a tv2.hu-ra, meg az sg-re, és ott nézelõdnek. Azaz FIGYELIK A TRENDEKET, amiket mások hoznak létre számukra. Ez is csak üzlet, mint a Chips gyártás. Nem látom azt, hogy az egyéni kreativitás formálná az Internetes felhõt. Formálja, de csak marginális mértékben (tehát igaz hogy jelent van, de szerintem a hatása nem akkora, mint ahogy te írod). Jelentõs hatással a tõke (pénzhatalom) van az Internetre is, ahogy minden másra.

"Sok ilyen apró kis jellemzõje van a netnek, amit hagyományosan fizikai tárgyakra vonatkoztatott gondolkodással nem lehet felfogni."

Nyilvánvaló hogy az Internet más, mint a többi média, de annyira nem, ahogy te írtad. ("Ez nem egy hierarchikus, hatalmon, pénzen alapuló rendszer...") Talán pont azért nehezebb meglátni azokat az erõket melyek hatást gyakorolnak erre az állítólagosan szabad rendszerre, mert az Internet más. Keressük a fizikai valóságban megszokott kontroll módszereket, és mikor azokat nem találjuk, azt mondjuk, hogy az Internet baromira szabad. Nem szabad, csak más.

Miért csak az interneten keletkezõ internethez kapcsolódó, de legalább is elektronikus információ az igazi internetes információ?

Fogok egy albumot beszkenelek egy Dali képet és felteszem, hogy ha valaki meg akarja nézni a neten, akkor hozzá jusson (természetesen ez az egész nagyjából illegális). Az internet ilyen dolgokkal van tele, ott van ugye a P2P megosztás pl.
Nem az a lényeg, hogy a forrás elektronikus-e, hanem hogy ha valaki valamit alkotott, akkor annak reprezentációja a neten is megjelenjen, de nem feltétlenül azért mert õ rakja fel személy szerint.
Miért kéne a zenészeknek azzal szórakozni, hogy a zenéjüket felrakják a netre, meg menedzselik a honlapjukat. Õk nem rendszergazdák, web dizájnerek, hanem zenészek.

Az interneten a többség tényleg csak fogyasztó, de mindig van aki felrak egy DVD ripet, akármit. A rendszer attól mûködik, mert az emberek töltenek ezerrel a P2P-nél. Az, hogy felrakta valaki csak az elsõ lépés, minél többen töltik, te is annál hatékonyabban tudod letölteni.
Ez egy technikai dolog, de azért hihetetlen filozófiai mélysége van, mert a fizikai valóságban nincs olyan, hogy valami annál jobb legyen, minél többen használják!

Sok ilyen apró kis jellemzõje van a netnek, amit hagyományosan fizikai tárgyakra vonatkoztatott gondolkodással nem lehet felfogni. Ez olyan, mintha a Földön lenne egy pont, ahol a gravitáció, a fizikai törvények valahogy teljesen máshogy mûködnének.
Az emberek egy része azt mondja, hogy akkor van ennek az egésznek értelme, ha valakik pénzt csinálnak belõle, vagy az emberek nem csak csodálkozni, szórakozni járnak oda.
De miért is csak akkor van értelme?

Azon kívül az internet elég színes is, és általában mûködik a vonzás törvénye. Ha csak tuskó, agyatlan emberekkel találkozik valaki a neten, az vajon nem-e azért van, mert az emberkénk is ilyen, vagy más módon vonzza az ilyeneket?
Én nem találkozok egyáltalán pedofil tartalommal, max, hogy az SG cikkez róla orrbaxájba, más meg már minden pedofil tartalmat letöltött, ami csak létezik a neten és tele van iylen ismerõsökkel.
Nos, akkor milyen is a net?

...Most mi van? Mai napig imádkozunk a windows-hoz: "Ne fagyj le, kérlek, ne fagyj le!!!"<#idiota>

További bejegyzések a fórumban...