Berta Sándor

Tehénlepényből üzemeltetné szerverközpontjait a HP

A Hewlett-Packard kutatói szerint 10 000 szarvasmarhát tartó tanya képes lehet előállítani 1 megawatt megawatt teljesítményt, ami elegendő lehet egy számítástechnikai centrum üzemeltetésére.

A HP Labs szakemberei az Amerikai Mérnökszövetség (ASME) idei konferenciáján mutatták be azt a tanulmányt, ami szerint a tehéntrágyából metán, vagyis biogáz nyerhető ki, abból pedig különleges generátorokkal áram állítható elő. A megoldásnak köszönhetően nem csak energiát lehetne megtakarítani, hanem védeni lehetne a klímát és csökkenteni a metánkibocsátást. Természetesen a biogáz más célokra is felhasználható, de a szerverközpontok ideális megoldást jelentenek, hiszen a tanyákhoz közel elhelyezhetők, és így a számítógépek működtetéséhez szükséges energia szinte házhoz jöhetne.

A nem mindennapi koncepciót Chandrakant Patel, a Hewlett-Packard Sustainable IT Ecosystem Lab részlegének vezetője és kollégái dolgozták ki, illetve ismertették az ASME által szervezett phoenixi International Conference on Energy Sustainability rendezvényen. A felesleges árammennyiség akár a tanyán is hasznosítható vagy betáplálható a hálózatba. Ezzel párhuzamosan a szerverközpont által termelt hőt arra használják fel, hogy azzal fűtsék fel a biogáz-előállító berendezést. A metán kinyeréséhez a 40-60 Celsius-fokos hőmérséklet az optimális.


A kutatók részletes számításokat végeztek. Ezekből kiderült, hogy egyetlen szarvasmarha naponta közel 55 kilogramm trágyát termel. Ebből naponta 3 kilowattóra áram kinyerhető. Egy 10 000 szarvasmarhát tartó farmon már előállítható 1 megawatt teljesítmény is.

Patel a Cnet hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy számos 10 000 szarvasmarhát tartó farm létezik jelenleg is, és ezek közül néhány már metánt nyer ki a tehénlepényekből. A szakember éppen ezért azt javasolta, hogy egy új szerverközpont tervezésekor vegyék figyelembe azt is, hogy a kiválasztott helyszín közelében van-e olyan tanya, amely képes lehet bioáram előállítására. Korábban az ilyen létesítményeket többnyire a nagyvárosokban helyezték el, de időközben egyre fontosabbá vált, hogy a központok megújuló energiákat hasznosítsanak, csökkenjen a károsanyag-kibocsátásuk, és már vidéken is elérhetők a szélessávú hálózatok.

Nem véletlen, hogy napjainkban a Google, a Microsoft vagy éppen a Yahoo is vidéki régiókba telepíti a szerverközpontjait. Ráadásul így nagyon sok pénzt spórolhatnak meg az alacsonyabb telekáraknak köszönhetően. Egy 1 megawattot fogyasztó számítástechnikai centrum felépítése 5 millió dollárba kerül. Az új elképzelésnek köszönhetően viszont a beruházóknak akár 2,5 év után megtérülhetne a befektetési költségük.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #15
    A technológiai folyamatok bizotsítása a termelt biogáz teljesen energiatartalmának kb. 8-12%-át viszik el.
  • Molnibalage #14
    Nem igazán. A hatásfok kb. ugyanaz. A szükséges technolgóia ára és megtérülési idő a bajos. Minél kisebb, annál hosszabb idő alatt térül meg. Az igazán nagy monstrumok (biogáz szinten, MW-os kategória) az 2-3 év alatt az optimista üzleti tervek szerint. A kisebbek (100-200 haszonállat) kb. 5-7 év alatt.

    A fontos az, hogy kapcsolt hő- és energiatermelés kell. Csak áramot termelni nem éri meg így.
  • Molnibalage #13
    Nem kell "gyűjteni". Vannak ekkora telepek. Éppen ezzel foglalkozom picit behatóbban. Az ithoni legnagyobb bigoáz üzem 1,7 MW-os. Kofermentációval még ennyi tehénszar sem kell....
  • Sir Quno Jedi #12
    Rohatt drága a tehéntrágya. Most is vettem 200 literrel a tujáknak és bizony...
  • lapaleves #11
    azért tudnék listát csinálni a cégekről, ahol jórészt marhák ésvagy hatökrök dolgoznak. hosszú listát.
  • lcee #10
    HP [email protected]ól akar várat építeni :)
  • Griphons #9
    Mi, emberek nem metánt eregetünk, ez csak a fűevők privilégiuma :)
    Egyébként ez nem hír, annó 2 éve már volt róla szó, hogy egy kisebb város vagy falu energiaellátását fedezhetnék a város körüli tehéntelepek biogáz-energiájával.
  • lapaleves #8
    igen, csak ha az egész képet szemléljük, akkor a biogáz nagyjából a tehéntelep szükségleteit fedezné. azaz ha minden telepen lenne beruházási kedv (pénz), akkor el kéne kezdeni a hp headquarter mosdóiban összeszedegetni az alapanyagot. gondolom itt kezdődne a begyűjtési probléma.

    látszatmegoldás, hogy benne legyünk a hírekben.
  • Komolytalan #7
    Nehogy azt hidd. Magyarországon is van olyan gazda, aki a tehéntrágyából nyert biogázból készít elektromos energiát, és azzal üzemelteti pl a terménydarálót, fejőgépeket, világítást. Gondolom ha kisipari módszerrel (kb 100 tehén) erre elég a termelődött biogáz, akkor nagyban, komolyabb technológiával még jobb hatásfokot el lehet érni.
  • djw #6
    amúgy is tenni kell valahova a tehénszar, szóval akkor már vigyék a központ feldolgozójához...

    de mi lesz a trágyával miután kijött belőle a metán? A HP beszáll a virágföld bizniszbe is? Vagy abból lessz a jóféle hp-papír? :D