Berta Sándor
Tehénlepényből üzemeltetné szerverközpontjait a HP
A Hewlett-Packard kutatói szerint 10 000 szarvasmarhát tartó tanya képes lehet előállítani 1 megawatt megawatt teljesítményt, ami elegendő lehet egy számítástechnikai centrum üzemeltetésére.
A HP Labs szakemberei az Amerikai Mérnökszövetség (ASME) idei konferenciáján mutatták be azt a tanulmányt, ami szerint a tehéntrágyából metán, vagyis biogáz nyerhető ki, abból pedig különleges generátorokkal áram állítható elő. A megoldásnak köszönhetően nem csak energiát lehetne megtakarítani, hanem védeni lehetne a klímát és csökkenteni a metánkibocsátást. Természetesen a biogáz más célokra is felhasználható, de a szerverközpontok ideális megoldást jelentenek, hiszen a tanyákhoz közel elhelyezhetők, és így a számítógépek működtetéséhez szükséges energia szinte házhoz jöhetne.
A nem mindennapi koncepciót Chandrakant Patel, a Hewlett-Packard Sustainable IT Ecosystem Lab részlegének vezetője és kollégái dolgozták ki, illetve ismertették az ASME által szervezett phoenixi International Conference on Energy Sustainability rendezvényen. A felesleges árammennyiség akár a tanyán is hasznosítható vagy betáplálható a hálózatba. Ezzel párhuzamosan a szerverközpont által termelt hőt arra használják fel, hogy azzal fűtsék fel a biogáz-előállító berendezést. A metán kinyeréséhez a 40-60 Celsius-fokos hőmérséklet az optimális.
A kutatók részletes számításokat végeztek. Ezekből kiderült, hogy egyetlen szarvasmarha naponta közel 55 kilogramm trágyát termel. Ebből naponta 3 kilowattóra áram kinyerhető. Egy 10 000 szarvasmarhát tartó farmon már előállítható 1 megawatt teljesítmény is.
Patel a Cnet hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy számos 10 000 szarvasmarhát tartó farm létezik jelenleg is, és ezek közül néhány már metánt nyer ki a tehénlepényekből. A szakember éppen ezért azt javasolta, hogy egy új szerverközpont tervezésekor vegyék figyelembe azt is, hogy a kiválasztott helyszín közelében van-e olyan tanya, amely képes lehet bioáram előállítására. Korábban az ilyen létesítményeket többnyire a nagyvárosokban helyezték el, de időközben egyre fontosabbá vált, hogy a központok megújuló energiákat hasznosítsanak, csökkenjen a károsanyag-kibocsátásuk, és már vidéken is elérhetők a szélessávú hálózatok.
Nem véletlen, hogy napjainkban a Google, a Microsoft vagy éppen a Yahoo is vidéki régiókba telepíti a szerverközpontjait. Ráadásul így nagyon sok pénzt spórolhatnak meg az alacsonyabb telekáraknak köszönhetően. Egy 1 megawattot fogyasztó számítástechnikai centrum felépítése 5 millió dollárba kerül. Az új elképzelésnek köszönhetően viszont a beruházóknak akár 2,5 év után megtérülhetne a befektetési költségük.
A HP Labs szakemberei az Amerikai Mérnökszövetség (ASME) idei konferenciáján mutatták be azt a tanulmányt, ami szerint a tehéntrágyából metán, vagyis biogáz nyerhető ki, abból pedig különleges generátorokkal áram állítható elő. A megoldásnak köszönhetően nem csak energiát lehetne megtakarítani, hanem védeni lehetne a klímát és csökkenteni a metánkibocsátást. Természetesen a biogáz más célokra is felhasználható, de a szerverközpontok ideális megoldást jelentenek, hiszen a tanyákhoz közel elhelyezhetők, és így a számítógépek működtetéséhez szükséges energia szinte házhoz jöhetne.
A nem mindennapi koncepciót Chandrakant Patel, a Hewlett-Packard Sustainable IT Ecosystem Lab részlegének vezetője és kollégái dolgozták ki, illetve ismertették az ASME által szervezett phoenixi International Conference on Energy Sustainability rendezvényen. A felesleges árammennyiség akár a tanyán is hasznosítható vagy betáplálható a hálózatba. Ezzel párhuzamosan a szerverközpont által termelt hőt arra használják fel, hogy azzal fűtsék fel a biogáz-előállító berendezést. A metán kinyeréséhez a 40-60 Celsius-fokos hőmérséklet az optimális.
A kutatók részletes számításokat végeztek. Ezekből kiderült, hogy egyetlen szarvasmarha naponta közel 55 kilogramm trágyát termel. Ebből naponta 3 kilowattóra áram kinyerhető. Egy 10 000 szarvasmarhát tartó farmon már előállítható 1 megawatt teljesítmény is.
Patel a Cnet hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy számos 10 000 szarvasmarhát tartó farm létezik jelenleg is, és ezek közül néhány már metánt nyer ki a tehénlepényekből. A szakember éppen ezért azt javasolta, hogy egy új szerverközpont tervezésekor vegyék figyelembe azt is, hogy a kiválasztott helyszín közelében van-e olyan tanya, amely képes lehet bioáram előállítására. Korábban az ilyen létesítményeket többnyire a nagyvárosokban helyezték el, de időközben egyre fontosabbá vált, hogy a központok megújuló energiákat hasznosítsanak, csökkenjen a károsanyag-kibocsátásuk, és már vidéken is elérhetők a szélessávú hálózatok.
Nem véletlen, hogy napjainkban a Google, a Microsoft vagy éppen a Yahoo is vidéki régiókba telepíti a szerverközpontjait. Ráadásul így nagyon sok pénzt spórolhatnak meg az alacsonyabb telekáraknak köszönhetően. Egy 1 megawattot fogyasztó számítástechnikai centrum felépítése 5 millió dollárba kerül. Az új elképzelésnek köszönhetően viszont a beruházóknak akár 2,5 év után megtérülhetne a befektetési költségük.