Berta Sándor
Sanghaji expó - erősödő internetellenőrzés
A kínai városban megrendezett kiállítást beárnyékolja az egyre szigorúbb online cenzúra. A kormány azt tervezi, hogy egy olyan rendszert állít üzembe, amely képes azonosítani az álneveket használó fórumozókat.
"A kulturális információcsere és a gazdasági tevékenységek feltétele a nyitottság és a szabad információáramlás. A Kínai Népköztársaságban azonban továbbra sem tapasztalható olyan liberalizációs folyamat, amely lehetővé tenné az újságírók számára, hogy betölthessék a hírközlésben a szerepüket. Sőt, az elmúlt hetekben még szigorodott is a médiák ellenőrzése. A propagandaminisztérium például erősen korlátozta az expóról megjelenő tudósítások számát" - jelentette ki Christian Rickerts, a Riporterek Határok Nélkül (ROG) civil szervezet ügyvezetője.
"Az állami hivatalok tevékenységének tekintetében minden sajtóorgánum köteles a Xinhua állami hírügynökség vagy más állami médiavállalat tudósításait átvenni. Más médiák nem hozhatnak nyilvánosságra saját anyagokat, de nem kérdezhetnek meg kínai politikusokat sem az expón tett látogatásaik alatt" - olvasható a propagandaminisztérium május elsejei tájékoztatójában.
Az erősödő online cenzúra azonban nem csak a Sanghaji expót érinti, hanem az április közepén a Qinghai tibeti tartományban bekövetkezett erős földrengésről sem tudósíthatnak a sajtóorgánumok, mint ahogy korlátozták az iskolákat és az óvodákat érő támadássorozattal, az ingatlanszektorbeli spekulációkkal vagy Kim Dzsong Il észak-koreai államfő látogatásával kapcsolatos tudósítások számát is.
A fokozódó nyomásgyakorlást jól jelzi, hogy az elmúlt néhány hétben rövid időre legalább tíz újságírót vettek őrizetbe, köztük volt négy hongkongi riporter, akik a Sichuan tartománybeli korrupciós ügyről tudósítottak volna. Jelenleg Kínában több, mint 106 újságíró és blogger ül rácsok mögött. Különösen három személy, Hu Jia blogger és emberjogi aktivista, Yang Tianshui online újságíró és Zhang Jianhong kiberdisszidens állapota aggasztó. Mindegyikük súlyos beteg és az életük így veszélyben van.
A helyi hatóságok nem csak a munkatársak megfélemlítését vagy letartóztatását vetik be. A Business Watch lapnak egy hónapra bevonták a működési engedélyét, miután az újság egy leleplező cikksorozatot jelentetett meg márciusban a State Grid Corporation of China nevű állami vállalatról. Az indoklás szerint a sajtóorgánum belső forrásokból származó információkat is felhasznált. Bao Yueyang gazdasági újságíró nemrég elveszítette a China Economic Times újságnál betöltött főszerkesztői pozícióját. Az ok: arról mert írni, hogy Shanxi tartományban szennyezett oltóanyagok alkalmaztak. A hatóságok nem tudtál elkerülni a botrányt, viszont az anyag megjelenése után cenzúrázni kezdték a világhálót és a médiát utasították a Xinhua tudósításainak átvételére.
De a több mint 400 millió kínai felhasználó sem számíthat semmi jóra. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy egy olyan rendszert állít üzembe, amely képes azonosítani az álneveket használó fórumozókat. Emellett a kabinet április 29-i döntése értelmében minden helyi internet- és távközlési szolgáltató köteles szorosan együttműködni a nemzetbiztonsági kérdésekben az állami hivatalokkal. Az október elsején hatályba lépő rendelet kimondja, hogy minden telekommunikációs cég köteles megakadályozni az államtitkok online terjesztését és egyúttal tájékoztatniuk kell a jogsértésekről a hatóságokat.
Március végén jelentette be a kínai kormány, hogy a Sanghaji expo miatt átfogó hamisítás és kalózkodás elleni kampányt indít a városban.. A rendelkezés célja, hogy a 2010-es Világkiállítás időszakára a várost és vonzáskörzetét megtisztítsák a jogsértő termékektől. A növekvő cenzúrára válaszul a ROG létrehozta a Szabadság kertje nevű virtuális pavilont, ami a sanghaji expó idején érhető el.
"A kulturális információcsere és a gazdasági tevékenységek feltétele a nyitottság és a szabad információáramlás. A Kínai Népköztársaságban azonban továbbra sem tapasztalható olyan liberalizációs folyamat, amely lehetővé tenné az újságírók számára, hogy betölthessék a hírközlésben a szerepüket. Sőt, az elmúlt hetekben még szigorodott is a médiák ellenőrzése. A propagandaminisztérium például erősen korlátozta az expóról megjelenő tudósítások számát" - jelentette ki Christian Rickerts, a Riporterek Határok Nélkül (ROG) civil szervezet ügyvezetője.
"Az állami hivatalok tevékenységének tekintetében minden sajtóorgánum köteles a Xinhua állami hírügynökség vagy más állami médiavállalat tudósításait átvenni. Más médiák nem hozhatnak nyilvánosságra saját anyagokat, de nem kérdezhetnek meg kínai politikusokat sem az expón tett látogatásaik alatt" - olvasható a propagandaminisztérium május elsejei tájékoztatójában.
Az erősödő online cenzúra azonban nem csak a Sanghaji expót érinti, hanem az április közepén a Qinghai tibeti tartományban bekövetkezett erős földrengésről sem tudósíthatnak a sajtóorgánumok, mint ahogy korlátozták az iskolákat és az óvodákat érő támadássorozattal, az ingatlanszektorbeli spekulációkkal vagy Kim Dzsong Il észak-koreai államfő látogatásával kapcsolatos tudósítások számát is.
A fokozódó nyomásgyakorlást jól jelzi, hogy az elmúlt néhány hétben rövid időre legalább tíz újságírót vettek őrizetbe, köztük volt négy hongkongi riporter, akik a Sichuan tartománybeli korrupciós ügyről tudósítottak volna. Jelenleg Kínában több, mint 106 újságíró és blogger ül rácsok mögött. Különösen három személy, Hu Jia blogger és emberjogi aktivista, Yang Tianshui online újságíró és Zhang Jianhong kiberdisszidens állapota aggasztó. Mindegyikük súlyos beteg és az életük így veszélyben van.
A helyi hatóságok nem csak a munkatársak megfélemlítését vagy letartóztatását vetik be. A Business Watch lapnak egy hónapra bevonták a működési engedélyét, miután az újság egy leleplező cikksorozatot jelentetett meg márciusban a State Grid Corporation of China nevű állami vállalatról. Az indoklás szerint a sajtóorgánum belső forrásokból származó információkat is felhasznált. Bao Yueyang gazdasági újságíró nemrég elveszítette a China Economic Times újságnál betöltött főszerkesztői pozícióját. Az ok: arról mert írni, hogy Shanxi tartományban szennyezett oltóanyagok alkalmaztak. A hatóságok nem tudtál elkerülni a botrányt, viszont az anyag megjelenése után cenzúrázni kezdték a világhálót és a médiát utasították a Xinhua tudósításainak átvételére.
De a több mint 400 millió kínai felhasználó sem számíthat semmi jóra. A kormány ugyanis azt tervezi, hogy egy olyan rendszert állít üzembe, amely képes azonosítani az álneveket használó fórumozókat. Emellett a kabinet április 29-i döntése értelmében minden helyi internet- és távközlési szolgáltató köteles szorosan együttműködni a nemzetbiztonsági kérdésekben az állami hivatalokkal. Az október elsején hatályba lépő rendelet kimondja, hogy minden telekommunikációs cég köteles megakadályozni az államtitkok online terjesztését és egyúttal tájékoztatniuk kell a jogsértésekről a hatóságokat.
Március végén jelentette be a kínai kormány, hogy a Sanghaji expo miatt átfogó hamisítás és kalózkodás elleni kampányt indít a városban.. A rendelkezés célja, hogy a 2010-es Világkiállítás időszakára a várost és vonzáskörzetét megtisztítsák a jogsértő termékektől. A növekvő cenzúrára válaszul a ROG létrehozta a Szabadság kertje nevű virtuális pavilont, ami a sanghaji expó idején érhető el.
