MTI
Tucatnyi országban szűri keresőjét a Google
A Google nem csak Kínában kényszerült keresőmotorjának öncenzúrázására, a világ tucatnyi más országában is szűrte és szűri a találatokat.
A világ legnépszerűbb keresőoldalát működtető kaliforniai cég a közelmúltban Kínával folytatott vitája miatt került címoldalakra: a cég az oldalai elleni állítólagos kínai hackertámadások után bejelentette, nem hajlandó folytatni az öncenzúrát. Az elhatározást - miután Peking nem volt hajlandó enyhíteni az öncenzúrát előíró szabályokon - tett követte: a Google beszüntette keresőmotorjának működtetését a szárazföldi Kínában, szerverét áthelyezte, és a szolgáltatást már Hongkongból kínálja. A Google éveken keresztül arra kényszerült, hogy a kínai vezetés számára kényes politikai témákban - például Tibet megszállása vagy a Tienanmen téri vérengzés ügyében - megszűrje a találatokat, vagyis azok egy körét blokkolva megkurtítsa az internet szabadságát.
A The New York Times üdvözölte a döntést, szerinte a Google, ha utólag is, de elismerte: az internetes cégek nem működhetnek közre egy kormány cenzúrázási politikájában anélkül, hogy ne válnának de facto bűnrészessé az elnyomásban. A Google-nak azonban korábban - a kínai hackertámadások előtt - nem esett nehezére a találatok szűrése a világ leggyorsabban bővülő internetes piacán; a cég jogvédő csoportok tiltakozása kapcsán azzal érvelt, hogy a kínaiak még mindig jobban járnak egy cenzúrázott Google-lal, mint nélküle.
A világ első számú webkeresőjét üzemeltető cég több más országban is öncenzúrát alkalmaz. Törökországban a felhasználók például nem találják azokat a videókat, amelyek kedvezőtlen színben tüntetik fel az ország alapítóját, és ugyanilyen korlátozás működik Thaiföldön az uralkodó személye kapcsán. A Google ezekből az országokból nem tervezi a kivonulást.
Ugyancsak megszűrik a kereső találatait Németországban, Franciaországban és Lengyelországban, az ottani törvények értelmében nem adhat ki olyan találatokat, amelyek a nácikat népszerűsítő vagy támogató oldalakhoz vezetnek. A Google Indiában szerkesztett fórumokat működtet, eltávolítva azokat a bejegyzéseket, amelyeket a kormány illetlennek, erkölcstelennek vagy a közrendet fenyegetőnek ítél.
Szakértők rámutatnak: a Google óvatos egyensúlyozásra kényszerül szerte a világban. A cég a nemzetközi piacokon különféle kultúrákba és törvényekbe ütközik, amelyeket igyekszik tiszteletben tartani, miközben azért harcol, hogy "az információs világsztráda mindenki számára elérhetővé váljék". Több helyen az információk szűrésére kényszerül, mégis azt hirdeti: küzd azért, hogy a legnépszerűbb keresőből ne legyen az internet legfőbb szájkosara. "Alapvetően az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy a minél több információ végső soron felhasználóink érdekét szolgálja" - mondta Nicole Wong, a Google jogi osztályának igazgatóhelyettese.
A Google, annak dacára, hogy Kínában nem hajlandó többé az öncenzúrára, máshol továbbra is kompromisszumokat köt. Úgy tűnik, egyre több ország épít ki a "nagy kínai tűzfalhoz" hasonló biztonsági szűrőrendszert a tiltott felületek blokkolásához. A Google közölte: a szolgáltatásaihoz való hozzáférést már legalább 25 országban akadályozzák.
Spanyolországban mindössze néhány oldal van letiltva bírósági döntés nyomán. Máshol viszont keményebben gátolják az internet szabadságát; a webhálózatok legáthatóbb zavarását Kínán kívül Iránban, Vietnámban, Bahreinben, továbbá Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Burmában végzik a hatóságok. Már Ausztráliában is történt olyan kormányzati kezdeményezés, amely az információk gyomlálására kötelezné az internetes szolgáltatókat - olvasható az internetes cenzúrázást világszerte nyomon követő Open Net Initiative elemzésében.
Hasonló öncenzúrázási követelésekkel szembesülnek egyéb cégek is, közöttük a Microsoft vagy a Yahoo, de a legfőbb célpont a Google marad, mivel azon keresztül történik a világon a keresések kétharmada. A cég több mint 500 millió videót tartalmazó YouTube videomegosztó portálja szintén piacvezető. A Google saját politikája szerint csak a gyerekpornót tiltja le, az egyre nagyobb számú internetező miatt azonban a kormányok mind inkább ellenőrizni akarják a világháló forgalmát. A vállalat általában akkor kezdi korlátozni a kereséseket, ha értesítést kap az adott ország törvényi tilalmairól - mondta el a vállalat jogi szakértője.
A cég tiszteletben tartja a kormányok kéréseit, de igyekszik a lehető legkisebb mértékben korlátozni az internetes forgalmat. Ha a google.de német keresőmotorban letiltják is például náci honlapok linkjeit, azokat nem feltétlenül távolítják el a francia keresőoldalról. Mivel az internet globális jellegű, a Google nem tilthatja meg a német felhasználóknak, hogy az információkhoz a cég más országbeli keresőoldalain jussanak hozzá.
A Google általában értesíti a felhasználókat, ha kereséskor bizonyos oldalakat blokkolt. Amerikai keresőmotorján bizonyos szavak beírásakor pedig utalások, magyarázatok találhatók arra, miért nem szűr meg olyan tartalmakat, amelyek sértőek lehetnek egyes csoportokra nézve. A Google a YouTube-ról és egyéb tartalommegosztó, közösségi oldalairól, köztük a Picasa fotós vagy az Orkut ismeretségi portálról gyakrabban távolít el bizonyos anyagokat, mint a hagyományos keresőszavas oldalról: a felhasználók észrevételei alapján szűri ki a károsnak tekintett, például meztelenséget, gyűlöletbeszédet vagy szélsőséges erőszakot tartalmazó anyagokat.
A világ legnépszerűbb keresőoldalát működtető kaliforniai cég a közelmúltban Kínával folytatott vitája miatt került címoldalakra: a cég az oldalai elleni állítólagos kínai hackertámadások után bejelentette, nem hajlandó folytatni az öncenzúrát. Az elhatározást - miután Peking nem volt hajlandó enyhíteni az öncenzúrát előíró szabályokon - tett követte: a Google beszüntette keresőmotorjának működtetését a szárazföldi Kínában, szerverét áthelyezte, és a szolgáltatást már Hongkongból kínálja. A Google éveken keresztül arra kényszerült, hogy a kínai vezetés számára kényes politikai témákban - például Tibet megszállása vagy a Tienanmen téri vérengzés ügyében - megszűrje a találatokat, vagyis azok egy körét blokkolva megkurtítsa az internet szabadságát.
A The New York Times üdvözölte a döntést, szerinte a Google, ha utólag is, de elismerte: az internetes cégek nem működhetnek közre egy kormány cenzúrázási politikájában anélkül, hogy ne válnának de facto bűnrészessé az elnyomásban. A Google-nak azonban korábban - a kínai hackertámadások előtt - nem esett nehezére a találatok szűrése a világ leggyorsabban bővülő internetes piacán; a cég jogvédő csoportok tiltakozása kapcsán azzal érvelt, hogy a kínaiak még mindig jobban járnak egy cenzúrázott Google-lal, mint nélküle.
A világ első számú webkeresőjét üzemeltető cég több más országban is öncenzúrát alkalmaz. Törökországban a felhasználók például nem találják azokat a videókat, amelyek kedvezőtlen színben tüntetik fel az ország alapítóját, és ugyanilyen korlátozás működik Thaiföldön az uralkodó személye kapcsán. A Google ezekből az országokból nem tervezi a kivonulást.
Ugyancsak megszűrik a kereső találatait Németországban, Franciaországban és Lengyelországban, az ottani törvények értelmében nem adhat ki olyan találatokat, amelyek a nácikat népszerűsítő vagy támogató oldalakhoz vezetnek. A Google Indiában szerkesztett fórumokat működtet, eltávolítva azokat a bejegyzéseket, amelyeket a kormány illetlennek, erkölcstelennek vagy a közrendet fenyegetőnek ítél.
Szakértők rámutatnak: a Google óvatos egyensúlyozásra kényszerül szerte a világban. A cég a nemzetközi piacokon különféle kultúrákba és törvényekbe ütközik, amelyeket igyekszik tiszteletben tartani, miközben azért harcol, hogy "az információs világsztráda mindenki számára elérhetővé váljék". Több helyen az információk szűrésére kényszerül, mégis azt hirdeti: küzd azért, hogy a legnépszerűbb keresőből ne legyen az internet legfőbb szájkosara. "Alapvetően az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy a minél több információ végső soron felhasználóink érdekét szolgálja" - mondta Nicole Wong, a Google jogi osztályának igazgatóhelyettese.
A Google, annak dacára, hogy Kínában nem hajlandó többé az öncenzúrára, máshol továbbra is kompromisszumokat köt. Úgy tűnik, egyre több ország épít ki a "nagy kínai tűzfalhoz" hasonló biztonsági szűrőrendszert a tiltott felületek blokkolásához. A Google közölte: a szolgáltatásaihoz való hozzáférést már legalább 25 országban akadályozzák.
Spanyolországban mindössze néhány oldal van letiltva bírósági döntés nyomán. Máshol viszont keményebben gátolják az internet szabadságát; a webhálózatok legáthatóbb zavarását Kínán kívül Iránban, Vietnámban, Bahreinben, továbbá Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Burmában végzik a hatóságok. Már Ausztráliában is történt olyan kormányzati kezdeményezés, amely az információk gyomlálására kötelezné az internetes szolgáltatókat - olvasható az internetes cenzúrázást világszerte nyomon követő Open Net Initiative elemzésében.
Hasonló öncenzúrázási követelésekkel szembesülnek egyéb cégek is, közöttük a Microsoft vagy a Yahoo, de a legfőbb célpont a Google marad, mivel azon keresztül történik a világon a keresések kétharmada. A cég több mint 500 millió videót tartalmazó YouTube videomegosztó portálja szintén piacvezető. A Google saját politikája szerint csak a gyerekpornót tiltja le, az egyre nagyobb számú internetező miatt azonban a kormányok mind inkább ellenőrizni akarják a világháló forgalmát. A vállalat általában akkor kezdi korlátozni a kereséseket, ha értesítést kap az adott ország törvényi tilalmairól - mondta el a vállalat jogi szakértője.
A cég tiszteletben tartja a kormányok kéréseit, de igyekszik a lehető legkisebb mértékben korlátozni az internetes forgalmat. Ha a google.de német keresőmotorban letiltják is például náci honlapok linkjeit, azokat nem feltétlenül távolítják el a francia keresőoldalról. Mivel az internet globális jellegű, a Google nem tilthatja meg a német felhasználóknak, hogy az információkhoz a cég más országbeli keresőoldalain jussanak hozzá.
A Google általában értesíti a felhasználókat, ha kereséskor bizonyos oldalakat blokkolt. Amerikai keresőmotorján bizonyos szavak beírásakor pedig utalások, magyarázatok találhatók arra, miért nem szűr meg olyan tartalmakat, amelyek sértőek lehetnek egyes csoportokra nézve. A Google a YouTube-ról és egyéb tartalommegosztó, közösségi oldalairól, köztük a Picasa fotós vagy az Orkut ismeretségi portálról gyakrabban távolít el bizonyos anyagokat, mint a hagyományos keresőszavas oldalról: a felhasználók észrevételei alapján szűri ki a károsnak tekintett, például meztelenséget, gyűlöletbeszédet vagy szélsőséges erőszakot tartalmazó anyagokat.