Berta Sándor
Két másodpercenként jelenik meg egy új kártevő
Kiberbűnözés - globális veszély? címmel rendeztek gazdasági konferenciát Berlinben. A rendezvény fő témája az információs és kommunikációs bűnözés volt.
A konferencia két fő szervezője a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) és a Szövetségi Információstechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) volt. A rendezvényen az informatikai és bűnüldöző szakemberek mellett részt vettek a tartományok és a gazdasági szektorok képviselői is azzal a céllal, hogy az információs és kommunikációs bűnözés legújabb megjelenési formáiról, valamint azok leküzdési módszereiről eszmét cseréljenek.
"A gyors technológiai fejlődés tartósan befolyásolta a bűnözés, valamint a bűntett- és a bűnözői tipológiát. Az újszerű bűnözési jelenségek egyre inkább felváltják a klasszikus elkövetési formákat. A tettesek majdnem minden bűnözési területen a legkorszerűbb technikákat és az internetet használják elkövetési eszközként. A következetes, hivatalokon túlnyúló operatív tevékenység mellett szükségünk van a gazdasági élet szereplőivel való információcserékre is. Ez utóbbi elengedhetetlen" - jelentette ki Jörg Ziercke, a BKA elnöke.
"A kibertámadások egy teljesen új dimenzióba léptek, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. A tapasztalataink szerint rendkívül gyorsan nő az internetes kártevők száma. Két másodpercenként születik egy új kártevő, ez annak tudható be, hogy ezeket szinte ipari mértékben készítik. Ezzel egyidejűleg egyre intelligensebb támadási technikák és nagyon kifinomult kártevők figyelhetők meg. A mai tipikus kiberbűnöző már nem magányos elkövető, hanem egy feladatok szerint felosztott, jól szervezett hálózat része. A munka része a biztonsági rések felderítése, a kártevők készítése és a megszerzett adatokkal való kereskedelem" - hangsúlyozta Michael Hange, a BSI elnöke.
A szakember úgy vélte, hogy a problémára megoldást jelenthetne, ha a kritikus online alkalmazásokat chipkártyákkal védenék le. Ezzel ugyanis növelhető lenne a védelem, valamint megakadályozhatók lennének a személyazonosság-lopások. Ezenkívül éppen a növekvő fenyegetés miatt van szükség együttműködés a különböző hatóságok és szervek, valamint a piaci szereplők között.
Egy jelentés szerint Németországban tavaly 33 százalékkal nőtt az információs és telekommunikációs bűncselekmények száma és elérte az 50 254 ügyet, ez 2008-hoz képest 12 354 esettel többet jelent. 46 százalékos értékével továbbra is a számítógépes csalás és az adathalászat (22 963 eset) a legnépszerűbb IT-bűncselekmény, de szintén kedvelt az adatok elfogása és kikémlelése (11 491 eset), míg a nyomozók 6319 adathamisítás ügyet regisztráltak. 3,1 százalékos értékével a lista közepén található az adatmódosítás/számítógép-szabotázs kategória, tavaly 2276 ilyen esetet jegyeztek fel.
A bűnügyi rendőrség jelzőszolgálatához 2923 adathalászattal kapcsolatos bejelentés érkezett, ez több mint 64 százalékos növekedés a 2008-as évhez képest. Ezekben az esetekben az átlagos kárösszeg elérte a 4000 eurót.< Regisztráltak még 53 hitelkártya-adatlopást, 617 hozzáférési információ (jelszó stb.) lopást és 3207 telekommunikációs hálózatok használatával szembeni visszaélést. 2009-ben összesen 6800 digitális személyazonosság-lopási ügyre derült fény.
Az elkövetők többsége szervezett bűnözői csoport tagja. Ezek a szervezetek rendkívül profi módon dolgoznak,a tevékenységük nem áll meg az országhatároknál. Jellemző, hogy a hackerek és a vírusírók együttműködnek, valamint elmondható, hogy a kiberbűnözők rendkívül jól és gyorsan alkalmazkodnak a változó technikai környezethez és az átlagosnál jobb innovációs képességük van.
A konferencia két fő szervezője a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) és a Szövetségi Információstechnikai Biztonsági Hivatal (BSI) volt. A rendezvényen az informatikai és bűnüldöző szakemberek mellett részt vettek a tartományok és a gazdasági szektorok képviselői is azzal a céllal, hogy az információs és kommunikációs bűnözés legújabb megjelenési formáiról, valamint azok leküzdési módszereiről eszmét cseréljenek.
"A gyors technológiai fejlődés tartósan befolyásolta a bűnözés, valamint a bűntett- és a bűnözői tipológiát. Az újszerű bűnözési jelenségek egyre inkább felváltják a klasszikus elkövetési formákat. A tettesek majdnem minden bűnözési területen a legkorszerűbb technikákat és az internetet használják elkövetési eszközként. A következetes, hivatalokon túlnyúló operatív tevékenység mellett szükségünk van a gazdasági élet szereplőivel való információcserékre is. Ez utóbbi elengedhetetlen" - jelentette ki Jörg Ziercke, a BKA elnöke.
"A kibertámadások egy teljesen új dimenzióba léptek, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. A tapasztalataink szerint rendkívül gyorsan nő az internetes kártevők száma. Két másodpercenként születik egy új kártevő, ez annak tudható be, hogy ezeket szinte ipari mértékben készítik. Ezzel egyidejűleg egyre intelligensebb támadási technikák és nagyon kifinomult kártevők figyelhetők meg. A mai tipikus kiberbűnöző már nem magányos elkövető, hanem egy feladatok szerint felosztott, jól szervezett hálózat része. A munka része a biztonsági rések felderítése, a kártevők készítése és a megszerzett adatokkal való kereskedelem" - hangsúlyozta Michael Hange, a BSI elnöke.
A szakember úgy vélte, hogy a problémára megoldást jelenthetne, ha a kritikus online alkalmazásokat chipkártyákkal védenék le. Ezzel ugyanis növelhető lenne a védelem, valamint megakadályozhatók lennének a személyazonosság-lopások. Ezenkívül éppen a növekvő fenyegetés miatt van szükség együttműködés a különböző hatóságok és szervek, valamint a piaci szereplők között.
Egy jelentés szerint Németországban tavaly 33 százalékkal nőtt az információs és telekommunikációs bűncselekmények száma és elérte az 50 254 ügyet, ez 2008-hoz képest 12 354 esettel többet jelent. 46 százalékos értékével továbbra is a számítógépes csalás és az adathalászat (22 963 eset) a legnépszerűbb IT-bűncselekmény, de szintén kedvelt az adatok elfogása és kikémlelése (11 491 eset), míg a nyomozók 6319 adathamisítás ügyet regisztráltak. 3,1 százalékos értékével a lista közepén található az adatmódosítás/számítógép-szabotázs kategória, tavaly 2276 ilyen esetet jegyeztek fel.
A bűnügyi rendőrség jelzőszolgálatához 2923 adathalászattal kapcsolatos bejelentés érkezett, ez több mint 64 százalékos növekedés a 2008-as évhez képest. Ezekben az esetekben az átlagos kárösszeg elérte a 4000 eurót.< Regisztráltak még 53 hitelkártya-adatlopást, 617 hozzáférési információ (jelszó stb.) lopást és 3207 telekommunikációs hálózatok használatával szembeni visszaélést. 2009-ben összesen 6800 digitális személyazonosság-lopási ügyre derült fény.
Az elkövetők többsége szervezett bűnözői csoport tagja. Ezek a szervezetek rendkívül profi módon dolgoznak,a tevékenységük nem áll meg az országhatároknál. Jellemző, hogy a hackerek és a vírusírók együttműködnek, valamint elmondható, hogy a kiberbűnözők rendkívül jól és gyorsan alkalmazkodnak a változó technikai környezethez és az átlagosnál jobb innovációs képességük van.