Berta Sándor
ENSZ-konvenció a kiberbűnözés ellen
Az új dokumentum elfogadása az Egyesült Nemzetek Szervezete következő konferenciájának egyik legfontosabb napirendi pontja lehet. Az európai szabályozást terjesztenék ki az egész világra.
Az ENSZ a következő hetekben dönthet a Kiberbűnözés Elleni Konvencióról. Az Európa Tanács aláírói áprilisban az Octopus Konferencián ülnek közös asztalhoz a nemzetközi szakértőkkel, hogy számos témát megvitassanak. Bár az új egyezmény hivatalosan nem szerepel a rendezvény napirendi pontjai között, mégis aligha hagyják majd ki a témák közül. Az ENSZ Drog- és Bűnözés Ellenes Irodája (UNODC) azt javasolta, hogy az online bűnözés visszaszorításáért egy globális szerződést kössenek egymással a világszervezet tagállamai.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete áprilisban rendezi meg a 12. Bűnözés Elleni Konferenciáját és az új konvenció kidolgozásának ötletét korábban már négy regionális értekezlet résztvevői is támogatták. Különösen a latin-amerikai országok karolták fel az elképzelést, amelyek álláspontja szerint: "az internetes bűnözés ellen elengedhetetlenül szükség van egy nemzetközi megállapodásra". Ázsia, Afrika és az arab világ szintén támogatásukról biztosították az ötletet.
Az elképzelés nem új keletű, már 2000-ben felmerült egy kiberbűnözés elleni ENSZ konvenció kidolgozása és elfogadtatása. A Global Cybersecurity Agenda keretében a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) is szorgalmazta egy ilyen szerződés kidolgozását. Hamadoum Touré, az ITU főtitkára többször is elutasította azt a javaslatot, hogy az Európa Tanács hasonló konvencióját terjesszék ki az egész világra. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szintén azt kérdezte az ENSZ vezetőitől, hogy miért jobb éveken át energiákat befektetni egy új megállapodás részleteinek megvitatására, mint csatlakozni egy meglévő egyezményhez.
"Jóval hatékonyabb valami olyasmit átvenni, ami már létezik, mint 5-6 éven át egy új dologgal kísérletezni" - szögezte le Alexander Seger, az Európa Tanács gazdasági bűnözés elleni részlegének vezetője is. Az UNODC ugyan elismerte, hogy az Európa Tanács Konvenciójának hatásai jóval túlmutatnak az eredeti célokon, azonban rámutatott arra, hogy sok ország nem hajlandó aláírni egy olyan szerződést, amelynek kidolgozásában nem vett részt.
Az Európa Tanács Kiberbűnözés Elleni Konvencióját eddig 24 ország ratifikálta. Magyarország 2001. november 23-án írta alá a dokumentumot, amit az Országgyűlés 2003. december 4-én ratifikált. A szerződés aláírói vállalják, hogy közösen lépnek fel a gyermekpornográfia, a szerzői jogsértések és a számítógépes rendszerek elleni támadásokkal szemben.
Az ENSZ a következő hetekben dönthet a Kiberbűnözés Elleni Konvencióról. Az Európa Tanács aláírói áprilisban az Octopus Konferencián ülnek közös asztalhoz a nemzetközi szakértőkkel, hogy számos témát megvitassanak. Bár az új egyezmény hivatalosan nem szerepel a rendezvény napirendi pontjai között, mégis aligha hagyják majd ki a témák közül. Az ENSZ Drog- és Bűnözés Ellenes Irodája (UNODC) azt javasolta, hogy az online bűnözés visszaszorításáért egy globális szerződést kössenek egymással a világszervezet tagállamai.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete áprilisban rendezi meg a 12. Bűnözés Elleni Konferenciáját és az új konvenció kidolgozásának ötletét korábban már négy regionális értekezlet résztvevői is támogatták. Különösen a latin-amerikai országok karolták fel az elképzelést, amelyek álláspontja szerint: "az internetes bűnözés ellen elengedhetetlenül szükség van egy nemzetközi megállapodásra". Ázsia, Afrika és az arab világ szintén támogatásukról biztosították az ötletet.
Az elképzelés nem új keletű, már 2000-ben felmerült egy kiberbűnözés elleni ENSZ konvenció kidolgozása és elfogadtatása. A Global Cybersecurity Agenda keretében a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) is szorgalmazta egy ilyen szerződés kidolgozását. Hamadoum Touré, az ITU főtitkára többször is elutasította azt a javaslatot, hogy az Európa Tanács hasonló konvencióját terjesszék ki az egész világra. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára szintén azt kérdezte az ENSZ vezetőitől, hogy miért jobb éveken át energiákat befektetni egy új megállapodás részleteinek megvitatására, mint csatlakozni egy meglévő egyezményhez.
"Jóval hatékonyabb valami olyasmit átvenni, ami már létezik, mint 5-6 éven át egy új dologgal kísérletezni" - szögezte le Alexander Seger, az Európa Tanács gazdasági bűnözés elleni részlegének vezetője is. Az UNODC ugyan elismerte, hogy az Európa Tanács Konvenciójának hatásai jóval túlmutatnak az eredeti célokon, azonban rámutatott arra, hogy sok ország nem hajlandó aláírni egy olyan szerződést, amelynek kidolgozásában nem vett részt.
Az Európa Tanács Kiberbűnözés Elleni Konvencióját eddig 24 ország ratifikálta. Magyarország 2001. november 23-án írta alá a dokumentumot, amit az Országgyűlés 2003. december 4-én ratifikált. A szerződés aláírói vállalják, hogy közösen lépnek fel a gyermekpornográfia, a szerzői jogsértések és a számítógépes rendszerek elleni támadásokkal szemben.