Berta Sándor
A WLAN-eszközök tulajdonosai felelnek a nem jól védett kapcsolatokért
Németországban a jövőben felelősségre vonhatók a WLAN-elérések tulajdonosai, amennyiben bebizonyosodik, hogy nem megfelelő védték az illetéktelen hozzáférésekkel szemben a kapcsolatukat.
A Német Legfelsőbb Bíróság (BGH) Első Polgári Szenátusának döntése értelmében, ha kiderül, hogy egy harmadik személy illegálisan másolt fájlokat töltött le egy nem biztosított WLAN-elérést használva, akkor a hozzáférés tulajdonosát is felelősségre lehet vonni szerzői jogsértés miatt. A testület ugyanakkor úgy határozott, hogy minden ilyen személyt legfeljebb felszólítani lehet a jogsértő tevékenységére abbahagyására, de ugyanakkor kártérítés nem kérhető tőlük.
A bíróság azután hozta meg az ítéletét, hogy egy zeneszám tulajdonosa szerzői jogi pert indított egy felhasználó ellen. Az ügyészség azzal vádolta meg a férfit, hogy a dalt az internethozzáférése segítségével letöltésre kínálták egy fájlcserélő hálózatban. Később azonban kiderült, hogy az alperes a kérdéses időpontban éppen nyaralt, így nem kínálhatta letöltésre a zeneszámot. A felperes ennek ellenére azt követelte az illetőtől, hogy hagyja abba a jogsértő tevékenységét, valamint fizessen kártérítést és vállalja magára a perköltségeket.
A tartományi bíróság elítélte a férfit, ugyanakkor a fellebbviteli bíróság már elutasította a felperes beadványát. Ezután került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé. A testület végül úgy döntött, hogy az alperes nem követett el szerzői jogsértést, így nem kell kártérítést fizetnie, viszont köteles lett volna és köteles a jövőben is megfelelő módon védeni a WLAN-kapcsolatát az illetéktelen hozzáférésekkel szemben. A BGH álláspontja szerint egyetlen magán WLAN-hálózat működtetőjétől sem várható el, hogy mindig a legújabb technikai szinthez igazítsa a rendszere biztonságát és hogy erre megfelelő összeget fordítson.
Az alperes ott hibázott, hogy megelégedett a WLAN-routere szabványbeállításaival, nem cserélte le a régi jelszót egy új, biztonságosabb jelszóra, holott ez elvárható és indokolt lett volna, ráadásul nem került volna egyetlen eurócentjébe sem. A férfinek vállalnia kellett, hogy megfelelően védi a WLAN-kapcsolatát és ki kell fizetnie a legfeljebb 100 eurós perköltséget. Az ítélet nem vonatkozik az internetkávézókban működtetett WLAN-hálózatokra, ugyanakkor ezek üzemeltetői még inkább kötelesek megfelelően védeni a vezeték nélküli rendszereiket.
A BITKOM szakmai szervezet közleménye szerint jelenleg a WiFi Protected Access (WPA) számít a legelterjedtebb vezeték nélküli titkosítási szabványnak, ennek legújabb változata a WPA2. A korábbi WEP már nem igazán biztonságos és nem ajánlják a használatát. A felhasználóknak célszerű egy hosszú és kis- és nagybetűkből, valamint számokból és különleges írásjelekből álló hálózati kódot alkalmazniuk és ezt nem árt rendszeresen változtatni.
A Német Legfelsőbb Bíróság (BGH) Első Polgári Szenátusának döntése értelmében, ha kiderül, hogy egy harmadik személy illegálisan másolt fájlokat töltött le egy nem biztosított WLAN-elérést használva, akkor a hozzáférés tulajdonosát is felelősségre lehet vonni szerzői jogsértés miatt. A testület ugyanakkor úgy határozott, hogy minden ilyen személyt legfeljebb felszólítani lehet a jogsértő tevékenységére abbahagyására, de ugyanakkor kártérítés nem kérhető tőlük.
A bíróság azután hozta meg az ítéletét, hogy egy zeneszám tulajdonosa szerzői jogi pert indított egy felhasználó ellen. Az ügyészség azzal vádolta meg a férfit, hogy a dalt az internethozzáférése segítségével letöltésre kínálták egy fájlcserélő hálózatban. Később azonban kiderült, hogy az alperes a kérdéses időpontban éppen nyaralt, így nem kínálhatta letöltésre a zeneszámot. A felperes ennek ellenére azt követelte az illetőtől, hogy hagyja abba a jogsértő tevékenységét, valamint fizessen kártérítést és vállalja magára a perköltségeket.
A tartományi bíróság elítélte a férfit, ugyanakkor a fellebbviteli bíróság már elutasította a felperes beadványát. Ezután került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé. A testület végül úgy döntött, hogy az alperes nem követett el szerzői jogsértést, így nem kell kártérítést fizetnie, viszont köteles lett volna és köteles a jövőben is megfelelő módon védeni a WLAN-kapcsolatát az illetéktelen hozzáférésekkel szemben. A BGH álláspontja szerint egyetlen magán WLAN-hálózat működtetőjétől sem várható el, hogy mindig a legújabb technikai szinthez igazítsa a rendszere biztonságát és hogy erre megfelelő összeget fordítson.
Az alperes ott hibázott, hogy megelégedett a WLAN-routere szabványbeállításaival, nem cserélte le a régi jelszót egy új, biztonságosabb jelszóra, holott ez elvárható és indokolt lett volna, ráadásul nem került volna egyetlen eurócentjébe sem. A férfinek vállalnia kellett, hogy megfelelően védi a WLAN-kapcsolatát és ki kell fizetnie a legfeljebb 100 eurós perköltséget. Az ítélet nem vonatkozik az internetkávézókban működtetett WLAN-hálózatokra, ugyanakkor ezek üzemeltetői még inkább kötelesek megfelelően védeni a vezeték nélküli rendszereiket.
A BITKOM szakmai szervezet közleménye szerint jelenleg a WiFi Protected Access (WPA) számít a legelterjedtebb vezeték nélküli titkosítási szabványnak, ennek legújabb változata a WPA2. A korábbi WEP már nem igazán biztonságos és nem ajánlják a használatát. A felhasználóknak célszerű egy hosszú és kis- és nagybetűkből, valamint számokból és különleges írásjelekből álló hálózati kódot alkalmazniuk és ezt nem árt rendszeresen változtatni.