Berta Sándor
A jövő vezeték nélküli technológiáit kutatják
Új laboratórium nyílt a Bécsi Műszaki Egyetemen, ahol a szakemberek már a 21. század vezeték nélküli technológiáit akarják kifejleszteni. A kutatók évtizedekkel előre gondolkoznak, és már a WLAN, illetve a WiFi szabványok utódjait keresik.
A laboratóriumot a Christian Doppler Kutatótársaság (CDG) segítségével nyitották. A szervezet névadója az az osztrák fizikus és matematikus, aki 1803 és 1853 között élt, s akinek a nevéhez a Doppler-effektus felfedezése kötődik. Az új részleg elsősorban az innovatív vezeték nélküli technológiák kifejlesztésére összpontosít és a munkákat három részre osztották. Az első kategóriába tartozik az intelligens közlekedésirányítás megvalósítása a járművek közötti kommunikációs megoldásoknak köszönhetően, a másodikba sorolták a vezeték nélküli szenzorhálózatok létrehozását, míg a harmadikba került a negyedik generációs mobil hálózatok továbbfejlesztése.
A Vehicular Connectivity program keretében dolgozzák ki azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek a járművek hálózatba kötéséhez. A tervek szerint a következő évtizedekben a személy- és tehergépkocsik már így kommunikálhatnak majd egymással és a közlekedésirányító központokkal. Ezáltal elkerülhetők vagy megelőzhetők lesznek a balesetek és más veszélyes szituációk. "Azt akarjuk, hogy a jövő autói figyelmeztessék egymást, ha az egyiküknek hirtelen fékeznie kellett vagy ha aktiválniuk kellett a légzsákokat" - jelentette ki Christoph Mecklenbräuker, az új laboratórium vezetője. A szakember egyben a Bécsi Műszaki Egyetem Híradás- és Magasfrekvencia-technikai Intézetének igazgatója.
A második kutatócsoporthoz tartoznak az úgynevezett Smart Tags and Sensor Nets fejlesztések, amelyeknél a rádiótechnológiás azonosítást (RFID) ötvözik a szenzorok alkalmazásával. "Amennyiben egy hómezőn olyan érzékelőket helyezünk el, amelyek képesek mérni az egymástól való távolságukat és ezeket az adatokat továbbítják a központnak, úgy az információk alapján előrejelezhetők lennének a lavinák és meghatározható lenne azok veszélyessége" - hangsúlyozta Mecklenbräuker.
A Mobile Communication Evolution részleg a negyedik generációs mobil hálózatok tökéletesítésén és továbbfejlesztésén dolgozik. A fő cél a különböző zavarok kiszűrése és ezzel párhuzamosan biztonságosabb és nagyobb adatátvitelt biztosító eszközök és eljárások kifejlesztése. A laboratóriumot 50-50 százalékban közpénzekből és magántőkéből finanszírozzák és minimum 7 évig fog működni. Az éves költségvetése 350 000 euró. A projektpartnerek között megtalálható a Kapsch TrafficCom, a mobilkom austria és az Infineon.
A laboratóriumot a Christian Doppler Kutatótársaság (CDG) segítségével nyitották. A szervezet névadója az az osztrák fizikus és matematikus, aki 1803 és 1853 között élt, s akinek a nevéhez a Doppler-effektus felfedezése kötődik. Az új részleg elsősorban az innovatív vezeték nélküli technológiák kifejlesztésére összpontosít és a munkákat három részre osztották. Az első kategóriába tartozik az intelligens közlekedésirányítás megvalósítása a járművek közötti kommunikációs megoldásoknak köszönhetően, a másodikba sorolták a vezeték nélküli szenzorhálózatok létrehozását, míg a harmadikba került a negyedik generációs mobil hálózatok továbbfejlesztése.
A Vehicular Connectivity program keretében dolgozzák ki azokat a feltételeket, amelyek elengedhetetlenek a járművek hálózatba kötéséhez. A tervek szerint a következő évtizedekben a személy- és tehergépkocsik már így kommunikálhatnak majd egymással és a közlekedésirányító központokkal. Ezáltal elkerülhetők vagy megelőzhetők lesznek a balesetek és más veszélyes szituációk. "Azt akarjuk, hogy a jövő autói figyelmeztessék egymást, ha az egyiküknek hirtelen fékeznie kellett vagy ha aktiválniuk kellett a légzsákokat" - jelentette ki Christoph Mecklenbräuker, az új laboratórium vezetője. A szakember egyben a Bécsi Műszaki Egyetem Híradás- és Magasfrekvencia-technikai Intézetének igazgatója.
A második kutatócsoporthoz tartoznak az úgynevezett Smart Tags and Sensor Nets fejlesztések, amelyeknél a rádiótechnológiás azonosítást (RFID) ötvözik a szenzorok alkalmazásával. "Amennyiben egy hómezőn olyan érzékelőket helyezünk el, amelyek képesek mérni az egymástól való távolságukat és ezeket az adatokat továbbítják a központnak, úgy az információk alapján előrejelezhetők lennének a lavinák és meghatározható lenne azok veszélyessége" - hangsúlyozta Mecklenbräuker.
A Mobile Communication Evolution részleg a negyedik generációs mobil hálózatok tökéletesítésén és továbbfejlesztésén dolgozik. A fő cél a különböző zavarok kiszűrése és ezzel párhuzamosan biztonságosabb és nagyobb adatátvitelt biztosító eszközök és eljárások kifejlesztése. A laboratóriumot 50-50 százalékban közpénzekből és magántőkéből finanszírozzák és minimum 7 évig fog működni. Az éves költségvetése 350 000 euró. A projektpartnerek között megtalálható a Kapsch TrafficCom, a mobilkom austria és az Infineon.