Berta Sándor
Kulturális átalánydíjat vezetnének be az osztrák Zöldek
Az osztrák párt hivatalosan is bemutatta a szerzői jog reformjával kapcsolatos elképzeléseit.
A jelenlegi szerzői jogi szabályozás nem csak Ausztriában, de a világ más részein sem igazán igazságos és nem felel meg a 21. század követelményeinek, továbbá egyaránt korlátozza a művészek és a felhasználók mozgásterét. Az osztrák Zöldek éppen ezért indítottak kampányt a szerzői jogi törvények megváltoztatására. A célok között szerepel az előadók és a fogyasztók jogainak erősítése. Bár ez a két téma látszólag ellentétes egymással, ám a szakemberek szerint véghez vihető.
A dokumentum legfontosabb eleme egy kulturális átalánydíj bevezetése. Emellett jelentős mértékben csökkentenék a dalokra vonatkozó szerzői jogi védelem időtartamát és alternatív licencmegoldásokat (Creative Commons stb.) támogatnának. "A havi alacsony összegű online kulturális átalánydíj jelenti a megfelelő választ a digitális forradalomra" - olvasható a nyilvánosságra hozott szerzői jogi reformcsomagban.
A jövőbeli tárgyalásokon meg kell határozni, hogy a kulturális átalánydíj milyen területekre (zene, film, televíziós sorozatok, könyvek, számítógépes játékok, szoftverek stb.) terjedjen ki és azt is, hogy kik és milyen mértékben osztozzanak a bevételeken. A Zöldek számításai alapján egy felhasználónként havonta fizetendő 10 eurós kulturális átalánydíj nem lenne megterhelő a fogyasztóknak sem, ugyanakkor éves szinten 180 millió eurós plusz bevételt jelentene a szórakoztatóiparnak, de elsősorban a zenészeknek és más művészeknek.
Az összeget továbbra is a szerzői jogvédők oszthatnák szét, azonban pontosan és világosan nyomon követhetővé kell tenni, hogy egy euróból ki mennyit kap. A Zöldek közölték: egy ilyen megoldás bevezetése elvileg összeegyeztethető az európai jogrendszerrel, viszont előtte mindenképpen meg kellene változtatni a szerzői jogi törvényeket.
A másik fontos dolog a szerzői jogvédelem időtartamának jelentős mértékű lerövidítése. A jogvédelem a zenei művek esetében 70 év, ezt minimum 50 évre kellene mérsékelni. A hosszú szerzői jogvédelem ugyanis korlátozza, de gyakran meg is gátolja a különböző alkotásokhoz való szabad hozzáférést, azok módosítását, újrafeldolgozását. A jelenlegi rendszer akadályozza a kreatív folyamatokat, miközben egyértelműen erősíteni kellene a művészek, a filmstúdiók, a galériák és a felhasználók jogait is. Ebből világossá válik, hogy a piac többi szereplője, a kiadók és a menedzserek járnának rosszul.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a Zöldek támogatnák az alternatív licencmegoldások, elsősorban a Creative Commons elterjedését és a kulturális művek digitalizálására irányuló elképzeléseket.
A jelenlegi szerzői jogi szabályozás nem csak Ausztriában, de a világ más részein sem igazán igazságos és nem felel meg a 21. század követelményeinek, továbbá egyaránt korlátozza a művészek és a felhasználók mozgásterét. Az osztrák Zöldek éppen ezért indítottak kampányt a szerzői jogi törvények megváltoztatására. A célok között szerepel az előadók és a fogyasztók jogainak erősítése. Bár ez a két téma látszólag ellentétes egymással, ám a szakemberek szerint véghez vihető.
A dokumentum legfontosabb eleme egy kulturális átalánydíj bevezetése. Emellett jelentős mértékben csökkentenék a dalokra vonatkozó szerzői jogi védelem időtartamát és alternatív licencmegoldásokat (Creative Commons stb.) támogatnának. "A havi alacsony összegű online kulturális átalánydíj jelenti a megfelelő választ a digitális forradalomra" - olvasható a nyilvánosságra hozott szerzői jogi reformcsomagban.
A jövőbeli tárgyalásokon meg kell határozni, hogy a kulturális átalánydíj milyen területekre (zene, film, televíziós sorozatok, könyvek, számítógépes játékok, szoftverek stb.) terjedjen ki és azt is, hogy kik és milyen mértékben osztozzanak a bevételeken. A Zöldek számításai alapján egy felhasználónként havonta fizetendő 10 eurós kulturális átalánydíj nem lenne megterhelő a fogyasztóknak sem, ugyanakkor éves szinten 180 millió eurós plusz bevételt jelentene a szórakoztatóiparnak, de elsősorban a zenészeknek és más művészeknek.
Az összeget továbbra is a szerzői jogvédők oszthatnák szét, azonban pontosan és világosan nyomon követhetővé kell tenni, hogy egy euróból ki mennyit kap. A Zöldek közölték: egy ilyen megoldás bevezetése elvileg összeegyeztethető az európai jogrendszerrel, viszont előtte mindenképpen meg kellene változtatni a szerzői jogi törvényeket.
A másik fontos dolog a szerzői jogvédelem időtartamának jelentős mértékű lerövidítése. A jogvédelem a zenei művek esetében 70 év, ezt minimum 50 évre kellene mérsékelni. A hosszú szerzői jogvédelem ugyanis korlátozza, de gyakran meg is gátolja a különböző alkotásokhoz való szabad hozzáférést, azok módosítását, újrafeldolgozását. A jelenlegi rendszer akadályozza a kreatív folyamatokat, miközben egyértelműen erősíteni kellene a művészek, a filmstúdiók, a galériák és a felhasználók jogait is. Ebből világossá válik, hogy a piac többi szereplője, a kiadók és a menedzserek járnának rosszul.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a Zöldek támogatnák az alternatív licencmegoldások, elsősorban a Creative Commons elterjedését és a kulturális művek digitalizálására irányuló elképzeléseket.