A MIDEM 2010 nemzetközi zenei konferencia első napján a GEMA és a Német Zenei Kiadók Szövetsége bejelentette. hogy új európai kezdeményezést indítanak el.

Dr. Harald Heker, a GEMA vezetője elmondta, hogy az akcióhoz eddig összesen nyolc európai szerzői jogi társaság csatlakozott. A legfontosabb céljuk egy egységes európai szerzői jogi rendszer kidolgozása és az elképzeléseiket már át is adták a brüsszeli döntéshozóknak. "Az egyes szerzői jogi társaságok nem akarnak szétszóródni az európai információs és zenei piacon. Éppen ezért tartjuk rendkívül fontosnak és sürgető feladatnak a kollektív jogi rendszer kereteinek kidolgozását. A GEMA - tudatosan - kisebb szervezeteket is bevont a kezdeményezésbe, mivel szánunkra fontos a kontinens kulturális sokszínűsége" - jelentette ki Dr. Harald Heker.

A szándéknyilatkozatot a szakember mellett aláírta dr. Gernot Graninger, az AKM Österreich vezérigazgatója; dr. Szinger András, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója; Ursula Sedlazcek, az AUME Österreich vezérigazgatója; Martin Gormsen, a KODA dán szervezet ügyvezető igazgató-helyettese; Eirikur Tomasson, a STEF Island ügyvezető igazgatója; Kenth Muldin, a STIM svéd társaság vezérigazgatója és Cato Strom, a TONO norvég csoport ügyvezető igazgatója.

"A jelenlegi európai versenyjog alkalmazása nem igazán számol a szellemi tulajdon különlegességeivel. Éppen ezért nagyon örülünk, hogy mi, a magyar Artisjus is ehhez a kezdeményezéshez tartozunk, amelynek célja a kreatív tartalmakra vonatkozó egységes feltételek megteremtése" - nyilatkozta dr. Szinger András. "A STIM is szeretné aktívan támogatni ezt a folyamatot és éppen ezért a partnereinkkel együtt arra bátorítjuk az Európai Bizottságot, hogy karolja fel és támogassa ezt a programot" - tette hozzá Kenth Muldin.

A résztvevők szerint a szerzői jogi társaságokra gazdasági, kulturális és szociális okokból is szükség van. Abban a kérdésben mind a jogalkotók, mind pedig a felhasználók egyetértenek, hogy egy egységes szerzői jogi rendszer mindkét fél érdeke. Az eddigi EU-irányelvek azonban nem szabályozták ezt a kérdést, így továbbra is hiányzik az egységes jogi háttér. Amennyiben ez megteremtődne, úgy a jogharmonizációval az online gazdaság fejlődését is segítene lehetne.

Szabályozásra vár az is, hogy egy előadó a külföldön megjelenő dalai után is megkapja a szerzői jogdíját, de az sem szabad, hogy olyan abszurd helyzetek fordulhassanak elő, mint legutóbb Spanyolországban: néhány online zeneboltban vásároló felhasználó ugyanis később igen csak meglepődött, mikor meghallotta, hogy az adott cég más EU-tagállamokban be van tiltva vagy be lett perelve.