Berta Sándor
Wellingtoni Nyilatkozat az ACTA ellenőrzéséről
Az Új-Zéland fővárosában rendezett PublicACTA Konferencia résztvevői azt követelik, hogy a készülő hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásba kerüljön be a demokratikus ellenőrzés joga.
A PublicACTA felszólalói azt szeretnék elérni, hogy az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) nevű dokumentumban rögzítsék: az internetes együttélés alapvető értékeinek megőrzését és azt, hogy a civil szervezeteknek joguk van az egyezmény pontjainak betartásának ellenőrzésére. Az úgynevezett Wellingtoni Nyilatkozatot bárki aláírhatja, az ugyanis szabadon hozzáférhető az interneten és a dokumentumot a tervek szerint átadják majd a héten Új-Zélandon rendezendő ACTA-tárgyalások résztvevőinek.
A nyilatkozat kidolgozói szerint ideje lenne tisztázni, hogy a megállapodás voltaképpen milyen céllal születik, kik ellen irányul, a segítségével milyen problémákat akarnak megoldani és hogy a kérdéseket miért nem a szellemi tulajdon védelméért felelős World Intellectual Property Organisation (WIPO) tárgyalja nyilvános találkozókon. "A konferencián szóba került az is: nem akarjuk, hogy megváltoztassák a jelenlegi szerzői jogi szabályokat. Ugyanakkor valószínűtlennek tartjuk, hogy az ACTA-t támogató kormányok meggondolják magukat" - nyilatkozta Jordan Carter, a PublicACTA szóvivője, az InternetNZ nevű új-zélandi szervezet munkatársa.
A készülő hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás ellenzői azt szeretnék, hogy ha az ACTA végső változatába bekerülnének az alapvető, többek között az adatvédelemhez és a kommunikációhoz való jog. Ebbe pedig semmiképpen sem fér bele az internethozzáférések egyoldalú blokkolása vagy a sávszélességek korlátozása. Ezek az intézkedések ugyanis komoly beavatkozást jelentenek a polgári jogokba. Ezenkívül fontos, hogy az internetszolgáltatók kizárólag szakmai szervezetek maradjanak, ne váljanak segédrendőrökké, az ACTA ne válhasson nemzetközi szabvánnyá és különösen ne azt ACTA előírásai alapján minősítsék az internetszolgáltatók munkáját.
Kim Weatherall ausztrál szerzői jogi szakértő a konferencián rámutatott, hogy egy ilyen szabvány elfogadására és bevezetésére korábban még nem volt példa a nemzetközi jog történetében. Korábban élesen bírálta az ACTA-t az európai uniós és az egyesült államokbeli fogyasztóvédelmi szervezetek közös platformja, a Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd (TACD), valamint az egyezmény korlátozását követelte az Európai Parlament. Az Európai Unió úgy módosítaná a megállapodás tervezetét, hogy a vélt vagy valós szerzői jogsértőknek minden esetben büntessék meg és nagy kártérítést kelljen fizetniük, akkor is, ha a bűnösségük végül nem bizonyítható.
A PublicACTA felszólalói azt szeretnék elérni, hogy az Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) nevű dokumentumban rögzítsék: az internetes együttélés alapvető értékeinek megőrzését és azt, hogy a civil szervezeteknek joguk van az egyezmény pontjainak betartásának ellenőrzésére. Az úgynevezett Wellingtoni Nyilatkozatot bárki aláírhatja, az ugyanis szabadon hozzáférhető az interneten és a dokumentumot a tervek szerint átadják majd a héten Új-Zélandon rendezendő ACTA-tárgyalások résztvevőinek.
A nyilatkozat kidolgozói szerint ideje lenne tisztázni, hogy a megállapodás voltaképpen milyen céllal születik, kik ellen irányul, a segítségével milyen problémákat akarnak megoldani és hogy a kérdéseket miért nem a szellemi tulajdon védelméért felelős World Intellectual Property Organisation (WIPO) tárgyalja nyilvános találkozókon. "A konferencián szóba került az is: nem akarjuk, hogy megváltoztassák a jelenlegi szerzői jogi szabályokat. Ugyanakkor valószínűtlennek tartjuk, hogy az ACTA-t támogató kormányok meggondolják magukat" - nyilatkozta Jordan Carter, a PublicACTA szóvivője, az InternetNZ nevű új-zélandi szervezet munkatársa.
A készülő hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás ellenzői azt szeretnék, hogy ha az ACTA végső változatába bekerülnének az alapvető, többek között az adatvédelemhez és a kommunikációhoz való jog. Ebbe pedig semmiképpen sem fér bele az internethozzáférések egyoldalú blokkolása vagy a sávszélességek korlátozása. Ezek az intézkedések ugyanis komoly beavatkozást jelentenek a polgári jogokba. Ezenkívül fontos, hogy az internetszolgáltatók kizárólag szakmai szervezetek maradjanak, ne váljanak segédrendőrökké, az ACTA ne válhasson nemzetközi szabvánnyá és különösen ne azt ACTA előírásai alapján minősítsék az internetszolgáltatók munkáját.
Kim Weatherall ausztrál szerzői jogi szakértő a konferencián rámutatott, hogy egy ilyen szabvány elfogadására és bevezetésére korábban még nem volt példa a nemzetközi jog történetében. Korábban élesen bírálta az ACTA-t az európai uniós és az egyesült államokbeli fogyasztóvédelmi szervezetek közös platformja, a Transzatlanti Fogyasztói Párbeszéd (TACD), valamint az egyezmény korlátozását követelte az Európai Parlament. Az Európai Unió úgy módosítaná a megállapodás tervezetét, hogy a vélt vagy valós szerzői jogsértőknek minden esetben büntessék meg és nagy kártérítést kelljen fizetniük, akkor is, ha a bűnösségük végül nem bizonyítható.
