Berta Sándor
A digitális csábítás művészete
Vajon miért vesznek az emberek olyan könyveket az Amazonon, amiket biztosan nem olvasnak el, és miért érdekli a felhasználókat, mit csinál ismerősük a Facebookon? Egy amerikai viselkedéskutató ezekkel a kérdésekkel foglalkozik.
B. J. Fogg, a Stanford Egyetem Persuasive Technology Lab részlegének alapító-igazgatója és hosszú évek óta a technika varázsát kutatja. A szakember egyike annak a Fortune magazin szerkesztői által megnevezett tíz új gurunak, akiket minden felhasználónak ismernie kellene. B. J. Fogg azt vizsgálja, hogy az interneten szörfölő emberek hogyan használják a számítógépüket és a világhálót, illetve milyen szempontok alapján döntenek és reagálnak a különböző online ajánlatokra.
"Mind a Facebook, mind a Twitter vagy éppen az e-mail is olyan platform, illetve technika, amelynek van egy hatékony meggyőző képessége. Vegyük például az Amazont. Könyvet akarunk rendelni, de ha a kiválasztott művet elhelyeztük a virtuális kosarunkban, a rendszer azonnal felajánl olyan kiadványokat is, amelyek iránt a felhasználói szokásaink, viselkedésünk alapján érdeklődhetünk. A használt szoftver meggyőz minket arról, hogy vásároljunk meg még egy könyvet, aztán még egyet."
"Így végül sok olyan művet veszünk meg, amiket eredetileg nem is akartunk, viszont érdekelnek bennünket, hiszen különben nem rendeltük volna meg őket. Maga az alapkoncepció ugyanakkor több ezer éves, már az ókori piacokon is létezett. Más hasonlattal élve: a televízió egy eszköz, de a megtekintését kiváltó dolog a távirányító. A számítógép és az internet azonban jóval gyakrabban érik el ugyanazt a hatást, mint amit távirányító" - hangsúlyozta az amerikai kutató.
A szakember jelenleg a Facebook-jelenséget kutatja. Valaki leírja, hogy éppen mit csinál az oldalon, majd meghívja az ismerőseit, hogy fűzzenek megjegyzést hozzá. De talán az illető látni is szeretné, hogy éppen mit csinál a barátja. Ugyanez a folyamat valósul meg akkor is, amikor a felhasználók az e-mailjeiket nézik meg és kapnak egy érdekes üzenetet. Természetes, hogy tudni akarják a részleteket (ki kereste őket és miért stb.) és megnyitják az új leveleket.
"Minden e-mailnek elvileg azt kellene kiváltania, hogy nézzem meg, de az elektronikus postafiókom már annyira tele van, hogy ez a dolog már nem hat rám. Ha reggel felébredek és látom, hogy 150 e-mailt kaptam, akkor tudom, hogy a fele badarság, a másik fele pedig valamilyen utasításokat tartalmaz. Szabályosan lubickolunk az érdeklődésünket lekötő dolgokban. Mindez azt jelenti, hogy technikai és kognitív szűrőket kell majd kifejlesztenünk; persze ez részben már most is megvan."
"Benne van a pakliban, hogy a Facebook azért tűnhet el egy napon a süllyesztőben, mert egyszerűen túl sok dolog történik ott. A Twitternél ugyanez a helyzet. Aki 50 vagy 100 felhasználó bejegyzéseit követi nyomon, egy idő után elveszíti az érdeklődését. Senki sem olvassa el, hogy mi történt két órával ezelőtt, amikor éppen nem ült a képernyő előtt. Amennyiben valaki nem érhető el állandóan, és nem kell e-maileket lehívnia és válaszolnia, az joggal érezheti úgy, hogy luxusélete van. Viszont az is igaz, hogy egy jó bejegyzés vagy egy fontos információ elolvasása boldogságérzetet ad. Olyan ez, mint a jackpot, amiért az egészet csináljuk" - közölte B. J. Fogg.
A szakember elmondta, hogy a technika térhódítása az életünkben nem feltétlenül jelenti a szabad akarat elvesztését. A technika ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy elérjük a céljainkat és inkább csak meggyőz minket, hogy olyasmit is megtegyünk, amit eredetileg nem akartunk, de nem veszi el a döntési jogunkat.
"Az igazi változást a mobilinternet elterjedése hozhatja, ez már 2005 óta a levegőben lóg. A világháló meggyőzési technikái eddig csak akkor érhettek el bennünket, ha a számítógépünk előtt ültünk. A legtöbb ember élete azonban nem a képernyő előtt zajlik. Máshol döntjük el, hogy éppen mit fogunk vásárolni vagy hogy elmegyünk-e sportolni. Az okostelefonoknak köszönhetően azonban a képernyő már az életünk részévé vált és így a meggyőző technikák bárhol és bármikor felbukkanhatnak."
"Ez a változás elképzelhetetlen következményekkel jár majd jövőbeli döntéseinkre nézve. A következő években a mobilinternet válik majd a valaha volt leghatalmasabb meggyőzési technikává. Politikusoknak kell majd foglalkozniuk vele, ha meg akarják nyerni a választásokat, és a cégeknek meg kell tanulniuk, miként adhatják el segítségével a termékeiket. Az internetezésre képes mobiltelefon befolyásosabb eszköz lesz, mint a rádió, a televízió és a hagyományos internet együttesen" - szögezte le végül az amerikai viselkedéskutató.
B. J. Fogg, a Stanford Egyetem Persuasive Technology Lab részlegének alapító-igazgatója és hosszú évek óta a technika varázsát kutatja. A szakember egyike annak a Fortune magazin szerkesztői által megnevezett tíz új gurunak, akiket minden felhasználónak ismernie kellene. B. J. Fogg azt vizsgálja, hogy az interneten szörfölő emberek hogyan használják a számítógépüket és a világhálót, illetve milyen szempontok alapján döntenek és reagálnak a különböző online ajánlatokra."Mind a Facebook, mind a Twitter vagy éppen az e-mail is olyan platform, illetve technika, amelynek van egy hatékony meggyőző képessége. Vegyük például az Amazont. Könyvet akarunk rendelni, de ha a kiválasztott művet elhelyeztük a virtuális kosarunkban, a rendszer azonnal felajánl olyan kiadványokat is, amelyek iránt a felhasználói szokásaink, viselkedésünk alapján érdeklődhetünk. A használt szoftver meggyőz minket arról, hogy vásároljunk meg még egy könyvet, aztán még egyet."
"Így végül sok olyan művet veszünk meg, amiket eredetileg nem is akartunk, viszont érdekelnek bennünket, hiszen különben nem rendeltük volna meg őket. Maga az alapkoncepció ugyanakkor több ezer éves, már az ókori piacokon is létezett. Más hasonlattal élve: a televízió egy eszköz, de a megtekintését kiváltó dolog a távirányító. A számítógép és az internet azonban jóval gyakrabban érik el ugyanazt a hatást, mint amit távirányító" - hangsúlyozta az amerikai kutató.
A szakember jelenleg a Facebook-jelenséget kutatja. Valaki leírja, hogy éppen mit csinál az oldalon, majd meghívja az ismerőseit, hogy fűzzenek megjegyzést hozzá. De talán az illető látni is szeretné, hogy éppen mit csinál a barátja. Ugyanez a folyamat valósul meg akkor is, amikor a felhasználók az e-mailjeiket nézik meg és kapnak egy érdekes üzenetet. Természetes, hogy tudni akarják a részleteket (ki kereste őket és miért stb.) és megnyitják az új leveleket.
"Minden e-mailnek elvileg azt kellene kiváltania, hogy nézzem meg, de az elektronikus postafiókom már annyira tele van, hogy ez a dolog már nem hat rám. Ha reggel felébredek és látom, hogy 150 e-mailt kaptam, akkor tudom, hogy a fele badarság, a másik fele pedig valamilyen utasításokat tartalmaz. Szabályosan lubickolunk az érdeklődésünket lekötő dolgokban. Mindez azt jelenti, hogy technikai és kognitív szűrőket kell majd kifejlesztenünk; persze ez részben már most is megvan."
"Benne van a pakliban, hogy a Facebook azért tűnhet el egy napon a süllyesztőben, mert egyszerűen túl sok dolog történik ott. A Twitternél ugyanez a helyzet. Aki 50 vagy 100 felhasználó bejegyzéseit követi nyomon, egy idő után elveszíti az érdeklődését. Senki sem olvassa el, hogy mi történt két órával ezelőtt, amikor éppen nem ült a képernyő előtt. Amennyiben valaki nem érhető el állandóan, és nem kell e-maileket lehívnia és válaszolnia, az joggal érezheti úgy, hogy luxusélete van. Viszont az is igaz, hogy egy jó bejegyzés vagy egy fontos információ elolvasása boldogságérzetet ad. Olyan ez, mint a jackpot, amiért az egészet csináljuk" - közölte B. J. Fogg.
A szakember elmondta, hogy a technika térhódítása az életünkben nem feltétlenül jelenti a szabad akarat elvesztését. A technika ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy elérjük a céljainkat és inkább csak meggyőz minket, hogy olyasmit is megtegyünk, amit eredetileg nem akartunk, de nem veszi el a döntési jogunkat.
"Az igazi változást a mobilinternet elterjedése hozhatja, ez már 2005 óta a levegőben lóg. A világháló meggyőzési technikái eddig csak akkor érhettek el bennünket, ha a számítógépünk előtt ültünk. A legtöbb ember élete azonban nem a képernyő előtt zajlik. Máshol döntjük el, hogy éppen mit fogunk vásárolni vagy hogy elmegyünk-e sportolni. Az okostelefonoknak köszönhetően azonban a képernyő már az életünk részévé vált és így a meggyőző technikák bárhol és bármikor felbukkanhatnak."
"Ez a változás elképzelhetetlen következményekkel jár majd jövőbeli döntéseinkre nézve. A következő években a mobilinternet válik majd a valaha volt leghatalmasabb meggyőzési technikává. Politikusoknak kell majd foglalkozniuk vele, ha meg akarják nyerni a választásokat, és a cégeknek meg kell tanulniuk, miként adhatják el segítségével a termékeiket. Az internetezésre képes mobiltelefon befolyásosabb eszköz lesz, mint a rádió, a televízió és a hagyományos internet együttesen" - szögezte le végül az amerikai viselkedéskutató.
