A legtöbb európai uniós tagállam folyamatosan növelni tudta 2008-hoz képest az innovációs teljesítményét.

Ez derült ki a most nyilvánosságra hozott European Innovation Scoreboard (EIS) 2009 nevű dokumentumból. Az összeállítás készítői ugyanakkor kiemelték, hogy a gazdasági válság jelentősen lefékezte ezeket a folyamatokat. A jelenség azokat az európai uniós tagországokat érinti a leginkább, amelyeknek amúgy is kisebb volt az innovációs teljesítményük. Ezekben az államokban a fejlődési folyamatok akár vissza is fordulhatnak. Az Európai Unió tekintetében elmondható, hogy csak nehezen tudja megközelíteni az Egyesült Államok innovációs teljesítményét, de még így is megelőzi ezen a területen Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát. A négy állam közül az innovációs programokat tekintve leginkább Kína zárkózik fel Japánra, az USA-ra és az EU-ra.

"Ez a dokumentum kiválóan bemutatja az innovációs teljesítmény fejlődését. Az összkép pozitív, vannak ugyanakkor aggodalomra okot adó jelek, amiket nagyon komolyan kell vennünk, hogy ha meg akarjuk valósítani az Europa 2020 stratégiában leírt céljainkat. A még több kutatás és fejlesztés jelentik a kulcsot a gazdasági világválság lezárásához és az azt megelőző állapotok mielőbbi eléréséhez. Éppen ezért az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az egyes tagországok a GDP-jük 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre" - hangsúlyozta Antonio Tajani, az EU ipari és cégügyi biztosa, valamint Máire Geoghegan-Quinn, az EU kutatásért felelős biztosa.

Az EIS 2009-ben összesen 29, az innovációval összefüggő tényezőt vettek figyelembe. A dokumentumban a 27 tagországon kívül szerepel Szerbia, Izland, Norvégia, Svájc, Törökország és Horvátország is. A 29 tényezőt három kategóriába sorolták, ezek a potenciál (szakemberek száma, aránya, pénzügyi eszközök és támogatások), a vállalatok tevékenysége (céges befektetések, hálózati elérhetőségek, vállalkozási kedv) és a jövedelmek (az egyes befektetők és a különböző gazdasági folyamatok hozadékai).

A 27 európai uniós tagállamot négy csoportba osztották be. Az elsőbe kerültek az innováció tekintetében vezető országok: Dánia, Németország, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság. A másodikban kapott helyett Belgium, Észtország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Szlovénia és Ciprus.
Magyarország a részben innovatív" jelzővel ellátott harmadik csoportba került Olaszországgal, Görögországgal, Litvániával, Máltával, Portugáliával, Szlovákiával, Lengyelországgal, Spanyolországgal és Csehországgal együtt. Az utolsó kategóriába sorolták a szakemberek Bulgáriát, Romániát, Lettországot. Bulgária és Románia esetében azonban meg kell jegyezni, hogy e két tagállamnak nő a legdinamikusabban és legerősebben az innovációs teljesítménye.