SG.hu·

Kevesebben fejlesztenek Windows rendszerekre

Egy friss felmérés szerint az elmúlt egy évben jelentős mértékben csökkent a Windows platformra fejlesztők száma, legalábbis az észak-amerikai kontinensen, ahol a Linux mellett a kevésbé ismert operációs rendszerek javítottak helyzetükön.

Az Evans Data Corporation idei összesítő jelentésében leszögezi, hogy az elmúlt egy év alatt jócskán visszaesett azon külső fejlesztők aránya, akik a Windows operációs rendszereket választották. 2006 első felében ugyanis saját becslésük szerint még 74 százalék választotta a redmondi szoftvercég platformját, míg idén ez alig érte el a 64 százalékot. A 10 százalékos csökkenés egyértelműen jelzi, hogy változóban van a piac, ám e változás iránya nem olyan világos, mint azt sokan gondolnák.

Nem pusztán arról van szó ugyanis, hogy a különböző Linux disztribúciók erősen teret hódítanának a Windows rendszerekkel szemben. Az alternatív, a legtöbb esetben ingyenes operációs rendszer részesedése ugyanezen idő alatt 8,8 százalékról 11,8 százalékra ugrott az észak-amerikai fejlesztők körében, vagyis nem tudta teljes mértékben megragadni a kínálkozó lehetőséget. Ehelyett a kisebb, kevésbé ismert fejlesztések javítottak helyzetükön, amelyek eddig nem sok szóhoz jutottak a nagyok versenyében, pontosabban a Windows asztali egyeduralma mellett.

A cég előrejelzése szerint a Windows aránya tovább csökken majd a következő egy évben, mégpedig mintegy 2 százalékkal. John Andrews, az Evans elnöke elmondta, hogy a migráció gyorsulni látszik, ez pedig annak jele, hogy a fejlesztői piac a korábbinál sokkal inkább figyel az alternatív platformokra. Az azonban legalább ilyen fontos, hogy a fejlesztők asztali gépein változatlan a Windows aránya, vagyis bár kevesebben fejlesztenek a redmondi platformra, a szakemberek számítógépeinek legnagyobb részén továbbra is Windows található és ennek aránya nem csökkent.

A felmérés egyébként arra is rámutatott, hogy a szkriptnyelvek között messze a Javascript a legnépszerűbb és a következő évben tovább növeli majd előnyét. A fejlesztők egyharmada dolgozik virtualizációval, ez szintén tovább hódít majd a következő időszakban.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© kogasom2007. 07. 07.. 00:47||#17
512 ram mire elég? Ha komolyan veszsük a dolgokat, nem sokra, ugyan akkor h megnézzük, 512 rammal nagyon jól el lehet lenni, és ameddig ez így van, senki se mondja, hogy a 4*ese kell, ha az ember használni akarja a gépét. Egyébként bekapcsolt 3D-s effektekkel nem csoda, hogy nem futnak jól a dolgok, mivel a kártya csak 1 forrásból tud OGL-t renderelni, ha már az OGL-es compizon akarsz átengedni egy másik OGL-es cuccot, bajok vannak. (Megsúgom, ha 3D-s játékot indítasz, a vista is lekapcsolja az aero-t.). És igen, az a baja a vista-nak, hogy egy ezer éves gépen szarul fut.ha 1000 éves gépen a vista lenne a leggyorsabb az említettek közül, nem itt fórumoznék...
© nyalógép2007. 07. 06.. 20:58||#16
ubuntu alapból 145 MB memo használat swap 0 MB
© LMNO2007. 07. 06.. 16:45||#15
512 ram? és az mire elég szted manapság? az a baja a vistának hogy egy ezeréves gépen szarul fut? és képzeld van ubuntum is, és ha bekapcsolom a desktop effekteket (compiz) akkor a 3d-s alkalmazások úgy szaggatnak, mint a p*csa (pl quake3, de akár a google earth is)
több kell a vistának, ez tény, de egyáltalán nem kell hozzá erõmû
© strogg2007. 07. 06.. 14:15||#14
Mellesleg ha azt írtam volna, hogy az órajel 800 MHz még akkor sem hazudok, ugyanis dinamikusan kezeli a proci órajelét (800 v. 1600 Mhz igénytõl függõen). Általában 800 MHz-en megy, amíg nem kezdek durvulni 😊)))

Viszont a 2,5 órás akksi idõ beryllel csökken. Ahogy mértem, kb: 15-20 perccel rövidebb ideig bírja. 😞
© strogg2007. 07. 06.. 14:12||#13
Aláírom.
A lapim athlon 3000+ 1,60 Ghz, 512 DDR ram, nvidia gef4 Go 32 MB. Sw: Ubuntu 7.04+xfce&beryl.
Az égvilágon semmi gondja, megy zökkkenõmentesen.
© kogasom2007. 07. 06.. 13:36||#12
Akkor nézzél megy egy Mac-et vagy egy linuxot, hogy ténylegesen mennyit fogyaszt, utána mondjál orbitális baromságokat. Kis összehasnlítási alap: a MacBookokat alapból 512 rammal adják. Álltalában mindenki bõvíti, de min. 2-3 ember van a környezetemben, aki alap rammal használja, és semmi problémája nem volt a sebességre. Linux (Ubuntu+beryl) 512 rammal nagyon kényelmesen elvan, beryl-el kb annyira fogja a gépet, mint egy frissen rakott XP. A vista-val pedig 512 rammal nem sokat lehet kezdeni. Zenehalgatás+ff+aero le is zabált mindent(igen, aero, akkor fair az összehasonlítás, ha midnegyiken be van kapcsolva a 3D).
© LMNO2007. 07. 06.. 12:33||#11
"Jelenleg csak a jatekok es a multimedias tartalmak az a ket terulet ahol a windows-nak meg abszolut elsobbsege van. A ceges fejlesztesekhez egyik sem kell."
.net? visual studio?
és amúgy a vistához miért kellene erõmû? semmivel nem kell erõsebb gép, mint egy macosx-hez, vagy linuxhoz pláne ha kikapcsolod az aerot
© Wittgen2007. 07. 06.. 11:00||#10
Fõleg a win kezd kicsit nevetséges platformmá válni. Hihetetlen, hogy egy új op.rendszernek (vista) erõmû kell, hogy egyáltalán megfelelõen használni tudd, de ha még más szoftvereket is akarsz rajta futtatni (pl játék), akkor már a paksi erõmûvet kell társgépként be állítanod. Egy op.rendszernek nem az erõforrásokat kellene minél jobban elszívnia, hanem a felhasználóbarátságot, könnyen kezelhetõséget kellene megteremtenie minél kevesebb erõforrás igénybevétele mellett, hogy azokat a futtatandó alkalmazások tudják felhasználni.

Az új win egy fos, nem más. Csak ugye szükségbõl azt kell használni (majd).
© bakagaijin2007. 07. 06.. 07:56||#9
Igen én is mobilra gondoltam, esetleg játékkonzolokra, vagy sokkal inkább valamilyen webes áttérésre. Egyre inkább rájönnek a cégek, hogy nem túl nyerõ bebetonozni magad egy platformra, mert vevõktõl zárod el magad. Inkább legyen hordozható és kicsit vas-igényesebb.
© Sanyix2007. 07. 06.. 02:31||#8
Már simán az opengl is elég lenne, mert ha a megjelenítés már natívban megy, akkor már gond nem lehet. Windózos opengl-es programot winen futtatva kb 10% a sebességveszteség, ami már nem sok fõleg a directx emulálás sokszor lassabb sebessége, és emulálásból adódó képhibák mellett.