Berta Sándor
Éllovas lenne a technikai fejlődésben Azerbajdzsán
Azerbajdzsán sajnos az elmúlt évtizedekben inkább az ország fennhatósága alá tartozó, örmény többségű Karabah Autonóm Terület fegyveres konfliktusai, területi viták és vallási háborúk és nem az elmúlt években bekövetkezett látványos fejlesztések miatt került a híradásokba.
A csaknem Magyarország méretű (Északon a Kaukázus, Oroszország és Grúzia, Nyugaton Örményország, Délen Irán, Keleten pedig a Kaszpi-tenger által határolt) államban rendkívül dinamikusan fejlődik az informatika és a távközlés. Ali Abaszov azerbajdzsáni kommunikációs és információs technológiai miniszter nemzetközi támogatást kért országa számára az első alkalommal megrendezett Global Alliance for ICT & Development (GAID) nevű konferencián.
A politikus szerint a Kaszpi-tenger partján fekvő kaukázusi országban az elmúlt években látványos fejlődés indult meg, ami elsősorban a robbanásszerűen növekvő olajbevételeknek köszönhető. Az elmúlt tíz évben Azerbajdzsán 80 milliárd dolláros bevételhez jutott az olajeladásokból. Más országok ekkora pénzzel inkább fegyverkeznének, Bakuban azonban az informatikai és a távközlés fejlesztése lett az egyik legfontosabb célkitűzés. Az ok egyszerű: a helyi vezetők tisztában vannak azzal, hogy az olajtartalék a következő 15 évben kiapadhat és addig szeretnék az egész országot gazdaságilag felvirágoztatni.
A stílusosan a From Black Gold to Human Gold nevet viselő programot hosszú érdekegyeztető tárgyalások során dolgozták ki. A projekt részét képezi egy öt évre szóló nemzeti elektronikus stratégia is, ám a helyiek a rövid virágkor ellenére 2025-ig terveznek előre. A 2004-től 2008-ig tartó ötéves terv kiindulási pontjait azok a tapasztalatok jelentették, amelyeket Ilhan Alijev azerbajdzsáni elnök a WSIS konferencián gyűjtött. Az elnök mindenekelőtt létrehozta a kommunikációs és információs technológiai minisztériumot, aminek elsőrendű feladata egy nemzeti elektronikus stratégia kidolgozása lett. Azóta a minisztérium munkatársai az egész világot bejárták, hogy igyekezzenek befektetőket találni az informatikai és távközlési szektor fejlesztésére.
A kereken nyolcmillió lakosú országban jelenleg csupán a háztartások 20 százalékában van internethozzáférés, azonban ez a szám folyamatosan nő. 1997-ben a Turkcel török és a távközlési minisztérium által közösen alapított Azercell mobil szolgáltatónak még csupán 20 000, 2002-ben már 600 000 ügyfele volt, ma pedig 2,3 millió előfizetője van. Vagyis telefon már a lakások közel 100 százalékában található. Az ügyfelek 98 százalékának kártyás előfizetése van. Idén január elseje óta pedig megkezdték a VoIP-szolgáltatások bevezetését is.
A januári davosi világgazdasági fórumon Alijev elnöknek sikerült megszereznie a Microsoft, az Intel és a Cisco támogatását. A cél egyértelmű: az olajbevételekből származó dollármilliárdok folyamatosan a képzésbe, oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe legyenek befektetve. A közeli tervek között szerepel az azeri szoftverfejlesztés fellendítése, az ország a térség fő szoftverexportőre, vagy ahogy ott mondják a Kaukázusi Bangalore akar lenni. Mindezt úgy szeretnék elérni, hogy különleges övezeteket hoznának létre, ahol az ott letelepedő cégeknek - Malajziához hasonlóan - évekig nem kellene adót fizetniük.
Az azerbajdzsánok példaképének a kis területű, de gazdaságilag erős skandináv országok, illetve Észtország számítanak. "A kis hajók rugalmasabbak, mint a nagy tankerek" - jelentette ki a GAID helyszínén az azeri elnök. Észtország 15 évvel a függetlenné válása után dinamikusan fejlődik és minderre jó példa, hogy a helyi lakosok először a világon elektronikusan is szavazhattak a parlamenti választásokon. Azerbajdzsánban 2008-ig minden, a legkietlenebb területen fekvő iskolának is rendelkeznie kell internethozzáféréssel. A szellemi tulajdon védelmét hozzáigazítják a WTO és a WIPO ajánlásaihoz.
Komoly gondot jelent ugyanakkor, hogy a legutóbbi, 2003-as elnökválasztásokat a Human Rights Watch és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ - OSZE) megfigyelői is problémásnak ítélték. Ráadásul az országban gyakorlatilag elnöki diktatúra van és nem egyszerű a civil szervezetek és a kis cégek helyzete.
Mindenesetre bíztató, hogy Azerbajdzsánt nemrég felvették az ENSZ Emberi jogi Tanácsába. Emellett Baku igyekszik kitörni az elszigeteltségből és jelentkezett a 2010-es Internetkormányzati Fórum (IGF) és a legközelebbi GAID konferencia megrendezésére, valamint mielőbb tag szeretne lenni az ICANN-ban is. Az ország ráadásul 100 000 amerikai dollárt utalt át az önkéntes felajánlásokból működő GAID számára. Ez az összeg több, mint amit eddig Németország összesen küldött a szervezetnek.
A csaknem Magyarország méretű (Északon a Kaukázus, Oroszország és Grúzia, Nyugaton Örményország, Délen Irán, Keleten pedig a Kaszpi-tenger által határolt) államban rendkívül dinamikusan fejlődik az informatika és a távközlés. Ali Abaszov azerbajdzsáni kommunikációs és információs technológiai miniszter nemzetközi támogatást kért országa számára az első alkalommal megrendezett Global Alliance for ICT & Development (GAID) nevű konferencián.
A politikus szerint a Kaszpi-tenger partján fekvő kaukázusi országban az elmúlt években látványos fejlődés indult meg, ami elsősorban a robbanásszerűen növekvő olajbevételeknek köszönhető. Az elmúlt tíz évben Azerbajdzsán 80 milliárd dolláros bevételhez jutott az olajeladásokból. Más országok ekkora pénzzel inkább fegyverkeznének, Bakuban azonban az informatikai és a távközlés fejlesztése lett az egyik legfontosabb célkitűzés. Az ok egyszerű: a helyi vezetők tisztában vannak azzal, hogy az olajtartalék a következő 15 évben kiapadhat és addig szeretnék az egész országot gazdaságilag felvirágoztatni.
A stílusosan a From Black Gold to Human Gold nevet viselő programot hosszú érdekegyeztető tárgyalások során dolgozták ki. A projekt részét képezi egy öt évre szóló nemzeti elektronikus stratégia is, ám a helyiek a rövid virágkor ellenére 2025-ig terveznek előre. A 2004-től 2008-ig tartó ötéves terv kiindulási pontjait azok a tapasztalatok jelentették, amelyeket Ilhan Alijev azerbajdzsáni elnök a WSIS konferencián gyűjtött. Az elnök mindenekelőtt létrehozta a kommunikációs és információs technológiai minisztériumot, aminek elsőrendű feladata egy nemzeti elektronikus stratégia kidolgozása lett. Azóta a minisztérium munkatársai az egész világot bejárták, hogy igyekezzenek befektetőket találni az informatikai és távközlési szektor fejlesztésére.
A kereken nyolcmillió lakosú országban jelenleg csupán a háztartások 20 százalékában van internethozzáférés, azonban ez a szám folyamatosan nő. 1997-ben a Turkcel török és a távközlési minisztérium által közösen alapított Azercell mobil szolgáltatónak még csupán 20 000, 2002-ben már 600 000 ügyfele volt, ma pedig 2,3 millió előfizetője van. Vagyis telefon már a lakások közel 100 százalékában található. Az ügyfelek 98 százalékának kártyás előfizetése van. Idén január elseje óta pedig megkezdték a VoIP-szolgáltatások bevezetését is.
A januári davosi világgazdasági fórumon Alijev elnöknek sikerült megszereznie a Microsoft, az Intel és a Cisco támogatását. A cél egyértelmű: az olajbevételekből származó dollármilliárdok folyamatosan a képzésbe, oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe legyenek befektetve. A közeli tervek között szerepel az azeri szoftverfejlesztés fellendítése, az ország a térség fő szoftverexportőre, vagy ahogy ott mondják a Kaukázusi Bangalore akar lenni. Mindezt úgy szeretnék elérni, hogy különleges övezeteket hoznának létre, ahol az ott letelepedő cégeknek - Malajziához hasonlóan - évekig nem kellene adót fizetniük.
Az azerbajdzsánok példaképének a kis területű, de gazdaságilag erős skandináv országok, illetve Észtország számítanak. "A kis hajók rugalmasabbak, mint a nagy tankerek" - jelentette ki a GAID helyszínén az azeri elnök. Észtország 15 évvel a függetlenné válása után dinamikusan fejlődik és minderre jó példa, hogy a helyi lakosok először a világon elektronikusan is szavazhattak a parlamenti választásokon. Azerbajdzsánban 2008-ig minden, a legkietlenebb területen fekvő iskolának is rendelkeznie kell internethozzáféréssel. A szellemi tulajdon védelmét hozzáigazítják a WTO és a WIPO ajánlásaihoz.
Komoly gondot jelent ugyanakkor, hogy a legutóbbi, 2003-as elnökválasztásokat a Human Rights Watch és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ - OSZE) megfigyelői is problémásnak ítélték. Ráadásul az országban gyakorlatilag elnöki diktatúra van és nem egyszerű a civil szervezetek és a kis cégek helyzete.
Mindenesetre bíztató, hogy Azerbajdzsánt nemrég felvették az ENSZ Emberi jogi Tanácsába. Emellett Baku igyekszik kitörni az elszigeteltségből és jelentkezett a 2010-es Internetkormányzati Fórum (IGF) és a legközelebbi GAID konferencia megrendezésére, valamint mielőbb tag szeretne lenni az ICANN-ban is. Az ország ráadásul 100 000 amerikai dollárt utalt át az önkéntes felajánlásokból működő GAID számára. Ez az összeg több, mint amit eddig Németország összesen küldött a szervezetnek.
