Berta Sándor
A felhasználók is felelősek az adataikkal való visszaélésekért
A német alkotmánybíróság leköszönő elnöke markáns véleményt fejtett ki a távközlési adattárolással kapcsolatban. A legfontosabbnak az alapvető emberi jogokat és a szabadságjogok érinthetetlenségét tartja.
"Az elmúlt években számos, a szabadságot, illetve a biztonságot érintő kérdésben kellett fontos döntéseket hoznunk. Ennek az volt az oka, hogy az Egyesült Államokat és más országokat érő terrortámadások jelentősen megváltoztatták a világ képét, megnövelték a veszély kockázatát, és a globálisan szervezett bűnbandák új fenyegetési szintet értek el. Emiatt a különböző államok úgy érezték, hogy új védekezési megoldásokkal (távközlési adattárolás, online házkutatások stb.) kell reagálniuk a megváltozott helyzetre. Az alkotmánybíróságnak az volt a feladata, hogy rámutasson az alkotmányellenes intézkedésekre."
"A legfontosabb az volt, hogy a szabadságjogok érinthetetlenek, függetlenül attól, hogy az adott kérdésben a lakások sérthetetlenségéről, a távközlési titoktartásról vagy az információs rendszerek megbízhatóságának védelméről volt-e szó. Mi mindig az alapvető emberi jogokat tekintettük elsődlegesnek, hiszen egy demokratikus állam fő célja nem is lehet más, mint a polgárai szabadságának biztosítása. De a szabadsághoz hozzátartozik a biztonság is, vagyis az államnak gondoskodnia kell a polgárai biztonságáról is. A szabadság és biztonság törékeny egyensúlyban van és ennek a viszonynak a harmonizálása a politika feladata. Sajnos azonban a politika az elmúlt években nem mindig találta meg a megfelelő egyensúlyt."
"Nagyon remélem, hogy az általunk hozott ajánlások, javaslatok bekerülnek a következő törvényekbe és a jövőben nem kell állandóan hasonló ügyekkel foglalkoznia majd a testületnek" - jelentette ki Hans-Jürgen Papier. A német alkotmánybíróság leköszönő elnöke hozzátette, hogy a távközlési adattárolásról szóló vita kapcsán arra a meggyőződésre jutottak, hogy maga az elképzelés megvalósítható és nem ütközne a német alkotmányba. Ehhez azonban megfelelő szövegű jogszabályt kellett volna készíteniük.
Papier szerint nem állítható egyértelműen, hogy csak az állam fenyegeti az emberek információs önrendelkezési jogát. Sokkal inkább elmondható ez a különböző cégekről. Az államnak ugyanakkor ebben az esetben meg kell védenie a polgárait. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy maguk a felhasználók adnak ki magukról - önként - gyakran nagyon sok adatot, ezek után pedig nem csodálkozhatnak azon, hogy ha ezekkel az információkkal mások visszaélnek. Vagyis az állam és a cégek felelőssége mellett nem lehet elmenni szótlanul a emberek felelőtlensége mellett sem.
"Az állampolgárok felelősek a saját tetteikért. Ha valaki csatlakozik egy közösségi portálra és ott kiad magáról több fotót és adatot, akkor utána ne az államot vagy a szolgáltatóját vádolja, hogy miért nem védte meg, hanem önmagát, hogy miért nem figyelt jobban, miért nem volt óvatosabb, bizalmatlanabb." Hans-Jürgen Papier biztos volt abban, hogy az ítéletnek lesznek európai hatásai, hiszen a távközlési adattárolást az EU minden tagállamában meg kellene valósítani. Egy ilyen döntés azonban megváltoztatja a helyzetet és az álláspontokat. Nem véletlenül ígérte a múlt héten Cecilia Malmström, az EU belügyi biztosa a távközlési adattárolási irányelv felülvizsgálatát.
"Az elmúlt években számos, a szabadságot, illetve a biztonságot érintő kérdésben kellett fontos döntéseket hoznunk. Ennek az volt az oka, hogy az Egyesült Államokat és más országokat érő terrortámadások jelentősen megváltoztatták a világ képét, megnövelték a veszély kockázatát, és a globálisan szervezett bűnbandák új fenyegetési szintet értek el. Emiatt a különböző államok úgy érezték, hogy új védekezési megoldásokkal (távközlési adattárolás, online házkutatások stb.) kell reagálniuk a megváltozott helyzetre. Az alkotmánybíróságnak az volt a feladata, hogy rámutasson az alkotmányellenes intézkedésekre."
"A legfontosabb az volt, hogy a szabadságjogok érinthetetlenek, függetlenül attól, hogy az adott kérdésben a lakások sérthetetlenségéről, a távközlési titoktartásról vagy az információs rendszerek megbízhatóságának védelméről volt-e szó. Mi mindig az alapvető emberi jogokat tekintettük elsődlegesnek, hiszen egy demokratikus állam fő célja nem is lehet más, mint a polgárai szabadságának biztosítása. De a szabadsághoz hozzátartozik a biztonság is, vagyis az államnak gondoskodnia kell a polgárai biztonságáról is. A szabadság és biztonság törékeny egyensúlyban van és ennek a viszonynak a harmonizálása a politika feladata. Sajnos azonban a politika az elmúlt években nem mindig találta meg a megfelelő egyensúlyt."
"Nagyon remélem, hogy az általunk hozott ajánlások, javaslatok bekerülnek a következő törvényekbe és a jövőben nem kell állandóan hasonló ügyekkel foglalkoznia majd a testületnek" - jelentette ki Hans-Jürgen Papier. A német alkotmánybíróság leköszönő elnöke hozzátette, hogy a távközlési adattárolásról szóló vita kapcsán arra a meggyőződésre jutottak, hogy maga az elképzelés megvalósítható és nem ütközne a német alkotmányba. Ehhez azonban megfelelő szövegű jogszabályt kellett volna készíteniük.
Papier szerint nem állítható egyértelműen, hogy csak az állam fenyegeti az emberek információs önrendelkezési jogát. Sokkal inkább elmondható ez a különböző cégekről. Az államnak ugyanakkor ebben az esetben meg kell védenie a polgárait. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy maguk a felhasználók adnak ki magukról - önként - gyakran nagyon sok adatot, ezek után pedig nem csodálkozhatnak azon, hogy ha ezekkel az információkkal mások visszaélnek. Vagyis az állam és a cégek felelőssége mellett nem lehet elmenni szótlanul a emberek felelőtlensége mellett sem.
"Az állampolgárok felelősek a saját tetteikért. Ha valaki csatlakozik egy közösségi portálra és ott kiad magáról több fotót és adatot, akkor utána ne az államot vagy a szolgáltatóját vádolja, hogy miért nem védte meg, hanem önmagát, hogy miért nem figyelt jobban, miért nem volt óvatosabb, bizalmatlanabb." Hans-Jürgen Papier biztos volt abban, hogy az ítéletnek lesznek európai hatásai, hiszen a távközlési adattárolást az EU minden tagállamában meg kellene valósítani. Egy ilyen döntés azonban megváltoztatja a helyzetet és az álláspontokat. Nem véletlenül ígérte a múlt héten Cecilia Malmström, az EU belügyi biztosa a távközlési adattárolási irányelv felülvizsgálatát.