Berta Sándor
Adatgyűjtések elleni törvényt sürget a hamburgi adatvédelmi biztos
Prof. dr. Johannes Caspar szerint sürgősen szükség lenne olyan nemzetközi jogszabályokra, amelyek minden államban visszaszorítanák a túlzott mértékű állami és vállalati adatgyűjtéseket.
A hamburgi adatvédelmi biztos évértékelő jelentésének bemutatásakor kijelentette: az embereket meg kell védeni a cégek, az állam és más magánszemélyek adatgyűjtési őrületétől. "A megfigyelési állam, George Orwell Nagy Testvére egy még nagyobb testvért kapott: a megfigyelési társadalmat" - tette hozzá Caspar.
A szakember elmondta, hogy tavaly a hozzá beérkező bejelentések közel 80 százaléka magánvállalatok és -személyek ellen irányult, akik abnormális mértékben gyűjtöttek adatokat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az állam ne lenne kíváncsi az állampolgárai adataira, sőt, nagyon is gyűjti azokat.
"Egyre több személyes adatot digitalizálnak és értékesítenek. A jog pont az internettel kapcsolatban van lemaradva. A jelenlegi folyamatok veszélyesek. Ha abból indulunk ki, hogy mi minden lehetséges, akkor rá kell jönnünk, hogy még előttünk vannak a legnagyobb próbatételeink. Hasonló vitákra van szükség, mint egykor az atomenergiával és a géntechnikával kapcsolatban. Az ellenőrzési eszközeink, különösen a Google tekintetében, az internet előtti korszakból származnak és valójában életlen kardok."
"A magáncélú térfigyelő rendszerek elleni küzdelem egy szélmalomharc. Ma már szinte mindenütt vannak kamerák. Vannak olyanok, akik a televíziójuk képernyőjén nézik a lépcsőházban felszerelt kamerák képeit. A legrosszabb az, hogy ezeket a dolgokat természetesnek fogadjuk el. De ugyanígy nem tudom támogatni a közterületen megvalósított biztonsági rendszerek használatát sem. Amikre valóban szükség lenne, azok például segélyhívó gombok" - hangsúlyozta Caspar.
A hamburgi adatvédelmi biztos évértékelő jelentésének bemutatásakor kijelentette: az embereket meg kell védeni a cégek, az állam és más magánszemélyek adatgyűjtési őrületétől. "A megfigyelési állam, George Orwell Nagy Testvére egy még nagyobb testvért kapott: a megfigyelési társadalmat" - tette hozzá Caspar.
A szakember elmondta, hogy tavaly a hozzá beérkező bejelentések közel 80 százaléka magánvállalatok és -személyek ellen irányult, akik abnormális mértékben gyűjtöttek adatokat. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az állam ne lenne kíváncsi az állampolgárai adataira, sőt, nagyon is gyűjti azokat.
"Egyre több személyes adatot digitalizálnak és értékesítenek. A jog pont az internettel kapcsolatban van lemaradva. A jelenlegi folyamatok veszélyesek. Ha abból indulunk ki, hogy mi minden lehetséges, akkor rá kell jönnünk, hogy még előttünk vannak a legnagyobb próbatételeink. Hasonló vitákra van szükség, mint egykor az atomenergiával és a géntechnikával kapcsolatban. Az ellenőrzési eszközeink, különösen a Google tekintetében, az internet előtti korszakból származnak és valójában életlen kardok."
"A magáncélú térfigyelő rendszerek elleni küzdelem egy szélmalomharc. Ma már szinte mindenütt vannak kamerák. Vannak olyanok, akik a televíziójuk képernyőjén nézik a lépcsőházban felszerelt kamerák képeit. A legrosszabb az, hogy ezeket a dolgokat természetesnek fogadjuk el. De ugyanígy nem tudom támogatni a közterületen megvalósított biztonsági rendszerek használatát sem. Amikre valóban szükség lenne, azok például segélyhívó gombok" - hangsúlyozta Caspar.