Berta Sándor
Nem tájékozottak adataik sorsáról a felhasználók
Gyakran éri kritika a különböző vállalatokat, hogy nem mondják el, hová is kerülnek a felhasználók személyes adatai. Ezt támasztja alá a SafeNet cég legfrissebb felmérése is.
Az európai internetezők nem igazán elégedettek a cégek adatvédelmi tájékoztatásaival. Csak a megkérdezett emberek 15 százaléka mondta azt, hogy kellően tájékoztatták személyes adatai felhasználásáról. "A felmérés során nem kifejezetten a negatív tapasztalatokra voltunk kíváncsiak, de az biztos, hogy az elmúlt egy esztendőben ismertté vált egyre több adatbotrány jelentős mértékben hozzájárult az emberek elbizonytalanodásához" - jelentette ki Ansgar Dodt, a SafeNet európai, közel-keleti és afrikai régióigazgatója.
A negatív tapasztalatok különösen az úgynevezett bizalmi ranglistán követhetők nyomon, amelyen a közösségi hálózatok és a távközlési szolgáltatók szerepelnek a legrosszabbul. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy sokan nem veszik a fáradságot az adatvédelmi dokumentumok elolvasására, mivel azokat túl bonyolultnak tartják. A különböző vállalatok közül adatvédelmi szempontból a legrosszabb a közösségi portálok megítélése. Őket követik a telekommunikációs cégek és az e-kereskedelmi vállalkozások. A legjobb osztályzatokat az orvosok és a kórházak kapták, a második helyen pedig a bankok találhatók. Ennek ellenére a megkérdezett európaiak 36 százaléka úgy vélte: sürgősen javítani kellene a bankszektorban a személyes adatok kezelésén és védelmén.
"Felmérésünk megmutatta, hogy a polgárok nagy bizonytalanságban vannak az adatvédelemmel kapcsolatban. Az emberek egyrészt nem akarják magukat bonyolult irányelveken keresztül küzdeni, másrészt nagyon is érdekük, hogy az adataik kellően védettek legyenek" - tette hozzá Dodt. A felmérésből kiderült az is, hogy ha egy vállalat elveszítené a rá bízott adatokat, akkor az ügyfeleinek több mint a fele azonnal otthagyná, 30 százalékuk azonnal értesítené a rendőrséget vagy a fogyasztóvédelmi központokat, 14 százalékuk pedig jogi eljárását kezdeményezne ellene.
"Az Egyesült Államokban már vannak olyan törvények, amelyek arra kötelezik a cégeket, hogy jelentsék az adatvesztéseket. Nem kizárt, hogy hasonló jogszabályokat hamarosan Európában is elfogadnak majd. De ilyen szabályozás nélkül is egyértelmű a helyzet: amely társaság nem védi a rá bízott adatokat az elveszíti az ügyfeleit. Ehhez jön még az imázsveszteség" - szögezte le a szakember.
Az európai internetezők nem igazán elégedettek a cégek adatvédelmi tájékoztatásaival. Csak a megkérdezett emberek 15 százaléka mondta azt, hogy kellően tájékoztatták személyes adatai felhasználásáról. "A felmérés során nem kifejezetten a negatív tapasztalatokra voltunk kíváncsiak, de az biztos, hogy az elmúlt egy esztendőben ismertté vált egyre több adatbotrány jelentős mértékben hozzájárult az emberek elbizonytalanodásához" - jelentette ki Ansgar Dodt, a SafeNet európai, közel-keleti és afrikai régióigazgatója.
A negatív tapasztalatok különösen az úgynevezett bizalmi ranglistán követhetők nyomon, amelyen a közösségi hálózatok és a távközlési szolgáltatók szerepelnek a legrosszabbul. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy sokan nem veszik a fáradságot az adatvédelmi dokumentumok elolvasására, mivel azokat túl bonyolultnak tartják. A különböző vállalatok közül adatvédelmi szempontból a legrosszabb a közösségi portálok megítélése. Őket követik a telekommunikációs cégek és az e-kereskedelmi vállalkozások. A legjobb osztályzatokat az orvosok és a kórházak kapták, a második helyen pedig a bankok találhatók. Ennek ellenére a megkérdezett európaiak 36 százaléka úgy vélte: sürgősen javítani kellene a bankszektorban a személyes adatok kezelésén és védelmén."Felmérésünk megmutatta, hogy a polgárok nagy bizonytalanságban vannak az adatvédelemmel kapcsolatban. Az emberek egyrészt nem akarják magukat bonyolult irányelveken keresztül küzdeni, másrészt nagyon is érdekük, hogy az adataik kellően védettek legyenek" - tette hozzá Dodt. A felmérésből kiderült az is, hogy ha egy vállalat elveszítené a rá bízott adatokat, akkor az ügyfeleinek több mint a fele azonnal otthagyná, 30 százalékuk azonnal értesítené a rendőrséget vagy a fogyasztóvédelmi központokat, 14 százalékuk pedig jogi eljárását kezdeményezne ellene.
"Az Egyesült Államokban már vannak olyan törvények, amelyek arra kötelezik a cégeket, hogy jelentsék az adatvesztéseket. Nem kizárt, hogy hasonló jogszabályokat hamarosan Európában is elfogadnak majd. De ilyen szabályozás nélkül is egyértelmű a helyzet: amely társaság nem védi a rá bízott adatokat az elveszíti az ügyfeleit. Ehhez jön még az imázsveszteség" - szögezte le a szakember.