Berta Sándor
Megismétlődik a Falciani-ügy?
A HSBC bank genfi részlegénél dolgozó Hervé Falciani egy átlagos külsejű informatikus volt. A szomszédai a 38 éves férfit barátságos családapának írták le. Aztán egy nap hirtelen minden megváltozott.
Falciani neve nem véletlenül bukkant fel több év után ismét a médiában. Az ő tevékenysége, és a mostani német-svájci adóbotrány között ugyanis nagyon sok a hasonlóság (például az adathordozók eladásra való felkínálásának módja) fedezhető fel. A szakember feladata az volt, hogy gondozza a pénzintézet ügyfeleinek elektronikus folyószámlaadatait. Az adatcsomagokban szerepeltek az egyes személyek nevei, címei és folyószámláik jellemzői.
Az Olaszországban született férfi 2005-ben költözött Svájcba a feleségével és a 3 éves kislányával. Az új munkaadói azonban nem igazán lehettek elégedettek a munkájával, mivel 2007-ben jelentősen lecsökkentették a fizetését. Azt már senki sem fogja megtudni, hogy vajon emiatt, egyszerűen bosszúból indult-e el a rossz úton Falciani. Az informatikus semmi különöset sem tett, nem fenyegetőzött, csak csendben tette továbbra is a dolgát, azzal a különbséggel, hogy elkezdte lemásolni, majd CD-re menteni az ügyfelek adatait.
A férfi végül azért bukott le, mert 2008 elején viszonyt kezdett egy libanoni származású kolléganőjével, akinek azt ígérte, hogy elválik a feleségétől. A pár bejrúti útja során megpróbálta a megszerzett adatcsomagokat értékesíteni, sikertelenül. Európába visszatérve Falciani megkereste a francia hatóságokat és a német Szövetségi Hírszerző Szolgálatot (BND) is. Utóbbi szervezet már 2008. március 8-án e-mailt kapott a [email protected] címről, amelyben a feladó azzal dicsekedett, hogy a birtokában van az öt legnagyobb svájci magánbank egyikének teljes ügyféllistája.
A BND illetékesei egy szót sem nyilatkoztak, Falciani ugyanakkor cáfolta, hogy az újabb botrány az ő nevéhez fűződne. Szerinte az egész akció célja csak az, hogy ezáltal nemzetközi elfogatóparancsot adhassanak ki ellene. Bár a férfit a genfi rendőrség 2008. december 22-én kihallgatta, de őrizetbe nem vette, így az informatikus szabadon továbbállhatott. A Falciani-család ezután egy Nizza melletti faluban telepedett le. A svájci igazságügyi szervek munkatársai tavaly év elején ismét a nyomára bukkantak és a francia bíróktól kértek segítséget. A berni ügyészség ugyanis ki akarta hallgatni a férfit. Többek között adatok eltulajdonításával, a kereskedelmi és a banktitok megsértésével, valamint ipari kémkedéssel vádolták.
Falcianit tavaly január 20-án tartóztatták le, a számítógépe merevlemezét és az összes személyes tárgyát lefoglalták. Menton városában - francia nyomozók jelenlétében - két napon keresztül hallgatta ki Laurence Boillat ügyész. A beszélgetés akkor vett érdekes fordulatot, amikor Boillat már nem az adatokról, hanem a francia és a német titkosszolgálatokkal való együttműködéséről kérdezte az informatikust. Falciani védője ekkor lépett közbe és a francia bírók leállították a túlbuzgó francia ügyészt és az egész kihallgatást. A történet ettől kezdve államközi üggyé vált, ami megrengette a svájci bankvilágot.
Eric de Montgolfer nizzai ügyész volt az első, aki a lementett adatokkal kezdett foglalkozni. Szakértők segítségével megállapította, hogy a HSBC 2953 ügyfele volt Franciaországban adófizetőként bejelentve. Falciani leszögezte, hogy a célja nem a pénzszerzés volt, hanem egyszerűen le akarta rántani a leplet egy olyan bankról, amely a jó hírnév álcája mögé bújva végzi piszkos tevékenységét: az adócsalást, illetve az abban való részvételt. A HSBC egykori alkalmazottja elmondta, hogy kizárólag a szabadon hozzáférhető adatcsomagokat másolta le. Eleinte megpróbálta értesíteni a történésekről a feletteseit, de amikor azok nem reagáltak, a francia hatóságokhoz fordult és kizárólag velük dolgozott együtt.
Mindenesetre érdekes, hogy több mint 3000 olyan személy jelentkezett a francia hivatalokban, akik "elfelejtették" korábban befizetni az őket terhelő adókat. Köztük volt számos örökös is. A francia állam az ügynek köszönhetően 500 millió eurót kasszírozott. Franciaország és Svájc viszonya megromlott, a franciák vonakodtak visszaadni az eredeti dokumentumokat. Megegyezés csak a múlt héten született. Az informátor új személyazonosságot kapott, az életére rendőrök vigyáznak. Az ok: néhány ügyfél nem éppen jó hírű "üzletember", köztük néhány kolumbiai kereskedő, akik nem örültek az ügy kirobbanásának és a piszkos üzleteik kitudódásának.
Falciani neve nem véletlenül bukkant fel több év után ismét a médiában. Az ő tevékenysége, és a mostani német-svájci adóbotrány között ugyanis nagyon sok a hasonlóság (például az adathordozók eladásra való felkínálásának módja) fedezhető fel. A szakember feladata az volt, hogy gondozza a pénzintézet ügyfeleinek elektronikus folyószámlaadatait. Az adatcsomagokban szerepeltek az egyes személyek nevei, címei és folyószámláik jellemzői.
Az Olaszországban született férfi 2005-ben költözött Svájcba a feleségével és a 3 éves kislányával. Az új munkaadói azonban nem igazán lehettek elégedettek a munkájával, mivel 2007-ben jelentősen lecsökkentették a fizetését. Azt már senki sem fogja megtudni, hogy vajon emiatt, egyszerűen bosszúból indult-e el a rossz úton Falciani. Az informatikus semmi különöset sem tett, nem fenyegetőzött, csak csendben tette továbbra is a dolgát, azzal a különbséggel, hogy elkezdte lemásolni, majd CD-re menteni az ügyfelek adatait.
A férfi végül azért bukott le, mert 2008 elején viszonyt kezdett egy libanoni származású kolléganőjével, akinek azt ígérte, hogy elválik a feleségétől. A pár bejrúti útja során megpróbálta a megszerzett adatcsomagokat értékesíteni, sikertelenül. Európába visszatérve Falciani megkereste a francia hatóságokat és a német Szövetségi Hírszerző Szolgálatot (BND) is. Utóbbi szervezet már 2008. március 8-án e-mailt kapott a [email protected] címről, amelyben a feladó azzal dicsekedett, hogy a birtokában van az öt legnagyobb svájci magánbank egyikének teljes ügyféllistája.
A BND illetékesei egy szót sem nyilatkoztak, Falciani ugyanakkor cáfolta, hogy az újabb botrány az ő nevéhez fűződne. Szerinte az egész akció célja csak az, hogy ezáltal nemzetközi elfogatóparancsot adhassanak ki ellene. Bár a férfit a genfi rendőrség 2008. december 22-én kihallgatta, de őrizetbe nem vette, így az informatikus szabadon továbbállhatott. A Falciani-család ezután egy Nizza melletti faluban telepedett le. A svájci igazságügyi szervek munkatársai tavaly év elején ismét a nyomára bukkantak és a francia bíróktól kértek segítséget. A berni ügyészség ugyanis ki akarta hallgatni a férfit. Többek között adatok eltulajdonításával, a kereskedelmi és a banktitok megsértésével, valamint ipari kémkedéssel vádolták.
Falcianit tavaly január 20-án tartóztatták le, a számítógépe merevlemezét és az összes személyes tárgyát lefoglalták. Menton városában - francia nyomozók jelenlétében - két napon keresztül hallgatta ki Laurence Boillat ügyész. A beszélgetés akkor vett érdekes fordulatot, amikor Boillat már nem az adatokról, hanem a francia és a német titkosszolgálatokkal való együttműködéséről kérdezte az informatikust. Falciani védője ekkor lépett közbe és a francia bírók leállították a túlbuzgó francia ügyészt és az egész kihallgatást. A történet ettől kezdve államközi üggyé vált, ami megrengette a svájci bankvilágot.
Eric de Montgolfer nizzai ügyész volt az első, aki a lementett adatokkal kezdett foglalkozni. Szakértők segítségével megállapította, hogy a HSBC 2953 ügyfele volt Franciaországban adófizetőként bejelentve. Falciani leszögezte, hogy a célja nem a pénzszerzés volt, hanem egyszerűen le akarta rántani a leplet egy olyan bankról, amely a jó hírnév álcája mögé bújva végzi piszkos tevékenységét: az adócsalást, illetve az abban való részvételt. A HSBC egykori alkalmazottja elmondta, hogy kizárólag a szabadon hozzáférhető adatcsomagokat másolta le. Eleinte megpróbálta értesíteni a történésekről a feletteseit, de amikor azok nem reagáltak, a francia hatóságokhoz fordult és kizárólag velük dolgozott együtt.
Mindenesetre érdekes, hogy több mint 3000 olyan személy jelentkezett a francia hivatalokban, akik "elfelejtették" korábban befizetni az őket terhelő adókat. Köztük volt számos örökös is. A francia állam az ügynek köszönhetően 500 millió eurót kasszírozott. Franciaország és Svájc viszonya megromlott, a franciák vonakodtak visszaadni az eredeti dokumentumokat. Megegyezés csak a múlt héten született. Az informátor új személyazonosságot kapott, az életére rendőrök vigyáznak. Az ok: néhány ügyfél nem éppen jó hírű "üzletember", köztük néhány kolumbiai kereskedő, akik nem örültek az ügy kirobbanásának és a piszkos üzleteik kitudódásának.
Még a végén minden állam Svájcban kezdi az adóügyi nyomozását.