MTI
Veszélyezteti a kínai társadalmi stabilitást az internet
Négy hónappal az Urumcsiban történt, közel kétszáz halálos áldozattal és 1700 sebesülttel járó véres lázadás után a Hszincsiang-Ujgur autonóm terület székhelyén még mindig várják, hogy teljes mértékben helyreálljon az internetszolgáltatás. Miért a döntés, és mit jelent lényegében a korlátozás? Az angol nyelvű China Daily című kínai napilap terjedelmes összeállításban az elégedetlenkedő helyiek és szakértők megszólaltatásával feszegeti a kérdést.
A kínai központi kormány július 5. után 24 órával blokkolta az internethozzáférést, mivel a lázadás szervezői a világhálót használva koordinálták az eseményeket - írja a lap, folytatva azzal, hogy a "külföldi szeparatista csoportok olyan blogokat és csetprogramokat használtak a kapcsolattartásra, mint a Twitter, a Facebook, a QQ és az MSN, s ezeken keresztül szervezték az erőszakos megmozdulásokat". Egyelőre semmiféle hivatalos közlés nincs arra vonatkozóan, hogy mikor szándékoznak a teljes internetszolgáltatást helyreállítani, s a helyi lakosok, valamint az online értékesítésben érdekelt vállalkozások panaszkodnak: elvették tőlük az ártalmatlan kommunikáció lehetőségét is.
Már olyan vállalkozók is vannak, akik úgy döntöttek, egyszerűen odébb állnak, mondván, ha nincs internet, nincs üzlet. A China Daily megszólaltat egy az aszalt gyümölcs online értékesítésével foglalkozó üzletembert, és egy asszonyt is, aki a vonattal 14 órára lévő Dunhuangba utazott, hogy Ausztráliában tanuló lányával telefonon beszélhessen, mivel a nemzetközi telefonhívásokat ugyancsak korlátozzák Hszincsiangban. "Hiányzik a lányom hangja" - mondta az asszony, aki most egy pekingi barátja segítségével tart kapcsolatot a gyermekével.
Urumcsi utcáin már nincsenek fegyveres rendőrök, a boltok, az éttermek ismét kinyitottak, a mindennapi élet közelít a normálishoz. Csak a netre várnak az ott lakók. "Hszincsiangnak kell az internet. Lévén, hogy a térség sokkal elmaradottabb, mint más országrészek, a zárlat még nagyobb kárt okoz" - nyilatkozta egy 30 éves helyi vállalkozó, Jurat Hamiti. Hozzá tette: "A terület gazdasági fejlődése van annyira fontos, mint a terrorizmus elleni harc".
Augusztusban a hatóságok korlátozott szolgáltatást tettek lehetővé, amivel száz térségi portál vált elérhetővé, bankok, helyi kormányzati szervek, szórakoztató témájú és online játékokat kínáló oldalak. Egyedül a kiváltságos újságírók, kormányzati hivatalnokok juthatnak teljes körű internetszolgáltatáshoz a Hoitak szállóban kialakított "hírközpont" 24 laptopja valamelyikén. A vendégeknek regisztrálniuk kell, az internet használata időben korlátozott, és az általuk küldött és kapott információkat figyelik.
"A zavargásokra nem került volna sor, ha nincs internet, s a kínai kormánynak olyan rendkívüli körülmények között, mint az urumcsi események is voltak, érthető a reakciója" - idézi a lap David Gosset-t a nemzetközi kapcsolatok francia szakértőjét, aki nyolc alkalommal járt már az északnyugat-kínai Hszincsiangban. Ugyanakkor Jü Hsziao-feng (Yu Xiaofeng) kínai biztonságpolitikai szakértő szerint az információtól való elzárás egy nyílt társadalomban sosem lehet elsődleges eszköze a terrorizmus elleni harcnak. "A kormánynak engednie kell a hivatalos és nem hivatalos forrásokhoz való hozzáférést, hogy az emberek az ismereteik alapján keressék az igazságot" - nyilatkozta Jü.
Hu Jong (Hu Yong), a Peking Egyetem professzora úgy gondolja, hogy a hatóság abban a tudatban él, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva jogosan intézkedett az internet leállításáról, hiszen ezt már kezdetben nyilvánosan bejelentették. "Az internet gyors fejlődése és a társadalom irányításának joghézagai példátlan kihívást jelentenek a társadalmi stabilitás fenntartására"- foglalta össze a probléma lényegét a maga nézőpontjából Meng Csien-csu (Meng Jianzhu) kínai közbiztonsági miniszter.
Az internet kiiktatása ellenére augusztusban szintén széles körben félelmet keltő, a hivatalos megfogalmazás szerint "szervezett terrortámadásokra" került sor Urumcsiban, amikor ujgurok fecskendőkkel szurkáltak meg több mint félezer han kínait. Ezt követően a polgárok ismét az utcára vonultak, s a helyzet nem megfelelő kezelése miatt a város két magas beosztású vezetőjét, köztük Urumcsi párttitkárát leváltották.
A kínai központi kormány július 5. után 24 órával blokkolta az internethozzáférést, mivel a lázadás szervezői a világhálót használva koordinálták az eseményeket - írja a lap, folytatva azzal, hogy a "külföldi szeparatista csoportok olyan blogokat és csetprogramokat használtak a kapcsolattartásra, mint a Twitter, a Facebook, a QQ és az MSN, s ezeken keresztül szervezték az erőszakos megmozdulásokat". Egyelőre semmiféle hivatalos közlés nincs arra vonatkozóan, hogy mikor szándékoznak a teljes internetszolgáltatást helyreállítani, s a helyi lakosok, valamint az online értékesítésben érdekelt vállalkozások panaszkodnak: elvették tőlük az ártalmatlan kommunikáció lehetőségét is.
Már olyan vállalkozók is vannak, akik úgy döntöttek, egyszerűen odébb állnak, mondván, ha nincs internet, nincs üzlet. A China Daily megszólaltat egy az aszalt gyümölcs online értékesítésével foglalkozó üzletembert, és egy asszonyt is, aki a vonattal 14 órára lévő Dunhuangba utazott, hogy Ausztráliában tanuló lányával telefonon beszélhessen, mivel a nemzetközi telefonhívásokat ugyancsak korlátozzák Hszincsiangban. "Hiányzik a lányom hangja" - mondta az asszony, aki most egy pekingi barátja segítségével tart kapcsolatot a gyermekével.
Urumcsi utcáin már nincsenek fegyveres rendőrök, a boltok, az éttermek ismét kinyitottak, a mindennapi élet közelít a normálishoz. Csak a netre várnak az ott lakók. "Hszincsiangnak kell az internet. Lévén, hogy a térség sokkal elmaradottabb, mint más országrészek, a zárlat még nagyobb kárt okoz" - nyilatkozta egy 30 éves helyi vállalkozó, Jurat Hamiti. Hozzá tette: "A terület gazdasági fejlődése van annyira fontos, mint a terrorizmus elleni harc".
Augusztusban a hatóságok korlátozott szolgáltatást tettek lehetővé, amivel száz térségi portál vált elérhetővé, bankok, helyi kormányzati szervek, szórakoztató témájú és online játékokat kínáló oldalak. Egyedül a kiváltságos újságírók, kormányzati hivatalnokok juthatnak teljes körű internetszolgáltatáshoz a Hoitak szállóban kialakított "hírközpont" 24 laptopja valamelyikén. A vendégeknek regisztrálniuk kell, az internet használata időben korlátozott, és az általuk küldött és kapott információkat figyelik.
"A zavargásokra nem került volna sor, ha nincs internet, s a kínai kormánynak olyan rendkívüli körülmények között, mint az urumcsi események is voltak, érthető a reakciója" - idézi a lap David Gosset-t a nemzetközi kapcsolatok francia szakértőjét, aki nyolc alkalommal járt már az északnyugat-kínai Hszincsiangban. Ugyanakkor Jü Hsziao-feng (Yu Xiaofeng) kínai biztonságpolitikai szakértő szerint az információtól való elzárás egy nyílt társadalomban sosem lehet elsődleges eszköze a terrorizmus elleni harcnak. "A kormánynak engednie kell a hivatalos és nem hivatalos forrásokhoz való hozzáférést, hogy az emberek az ismereteik alapján keressék az igazságot" - nyilatkozta Jü.
Hu Jong (Hu Yong), a Peking Egyetem professzora úgy gondolja, hogy a hatóság abban a tudatban él, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva jogosan intézkedett az internet leállításáról, hiszen ezt már kezdetben nyilvánosan bejelentették. "Az internet gyors fejlődése és a társadalom irányításának joghézagai példátlan kihívást jelentenek a társadalmi stabilitás fenntartására"- foglalta össze a probléma lényegét a maga nézőpontjából Meng Csien-csu (Meng Jianzhu) kínai közbiztonsági miniszter.
Az internet kiiktatása ellenére augusztusban szintén széles körben félelmet keltő, a hivatalos megfogalmazás szerint "szervezett terrortámadásokra" került sor Urumcsiban, amikor ujgurok fecskendőkkel szurkáltak meg több mint félezer han kínait. Ezt követően a polgárok ismét az utcára vonultak, s a helyzet nem megfelelő kezelése miatt a város két magas beosztású vezetőjét, köztük Urumcsi párttitkárát leváltották.