Berta Sándor
Új mentőrendszer lavinaáldozatoknak
A Galileo műholdakon alapuló rendszer érzékeli a síelők mobiltelefonjainak jeleit és ezáltal gyorsan meghatározható a balesetet szenvedettek pontos helyzete.
A Fraunhofer IML Intézet és és a proTime navigációs cég közös fejlesztésű rendszere segíthet megtalálni a lavinák által elsodort síelőket. Az egyik legnagyobb probléma a lavinákkal az, hogy rendkívül gyorsan érkeznek és a kiadott figyelmeztetések ellenére is sok áldozatot követelnek. A hegyi mentők órákon vagy napokon át keresik ezeket az embereket, gyakran hiába. Ezen a helyzeten változtatnának a Fraunhofer IML Intézet és a proTime kutatói, akik egy úgynevezett mentési navigátort fejlesztettek ki.
Az új rendszer lényege, hogy érzékeli a síelők mobiltelefonjainak jeleit és ezeknek köszönhetően gyorsan meghatározható az illetők pontos helyzete. A megoldás a tervezett európai Galileo műholdas navigációs rendszer információit használná fel, amiket különböző helyhez kötött szolgáltatások adataival egészítenének ki. A program a két évvel ezelőtt indított SAR Lawine Navigator európai uniós projektjének továbbfejlesztett változata.
Egy lavina egy elsodort síző szemszőgéből nézve
"Az elsodort embereknek csak akkor vannak jó túlélési esélyeik, ha a hóréteg alatti pontos helyzetük gyorsan meghatározható. Amennyiben nem találják meg őket a lavinabaleset utáni első fél órában, akkor a túlélési esélyeik rohamosan csökkennek. Az úgynevezett lavinacsipogókkal együtt alkalmazva az új mentési navigátor akár néhány centiméteres pontossággal képes meghatározni egy bajba jutott személy pontos helyzetét. A hegyi és a légi mentők, valamint a rendőrség tapasztalatai szerint ugyanakkor az emberek gyakran nem viszik magukkal a lavinacsipogókat. Mobiltelefon viszont szinte mindenkinél van" - közölte Wolfgang Inninger, a Fraunhofer IML Intézet munkatársa.
A szakember elmondta, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy jelenleg még túl pontatlan a mobil készülékek alapján való helyzetmeghatározás, ráadásul a hegyek sem könnyítik meg a helyzetet. A mentőegységek 3-5 referenciapontot jelölnek ki és ezek segítségével próbálják meg bemérni a mobiltelefonok által sugárzott jeleket. A kutatók által kifejlesztett algoritmus ezután meghatározza a jel és ezáltal az eltűnt személy pontos helyét. A rendszer fejlesztéséhez a szakemberek a berchtesgadeni GATE Galileo tesztkörnyezetet használták, amelynél hat hegycsúcson vannak elhelyezve különböző antennák.
A cél az, hogy az új mentőrendszer már képes legyen együttműködni a GPS és a GLONASS műholdas helyzetmeghatározó rendszerekkel is. Ezáltal még pontosabban és gyorsabban meg lehet majd határozni az eltűnt személyek helyzetét.
A Fraunhofer IML Intézet és és a proTime navigációs cég közös fejlesztésű rendszere segíthet megtalálni a lavinák által elsodort síelőket. Az egyik legnagyobb probléma a lavinákkal az, hogy rendkívül gyorsan érkeznek és a kiadott figyelmeztetések ellenére is sok áldozatot követelnek. A hegyi mentők órákon vagy napokon át keresik ezeket az embereket, gyakran hiába. Ezen a helyzeten változtatnának a Fraunhofer IML Intézet és a proTime kutatói, akik egy úgynevezett mentési navigátort fejlesztettek ki.
Az új rendszer lényege, hogy érzékeli a síelők mobiltelefonjainak jeleit és ezeknek köszönhetően gyorsan meghatározható az illetők pontos helyzete. A megoldás a tervezett európai Galileo műholdas navigációs rendszer információit használná fel, amiket különböző helyhez kötött szolgáltatások adataival egészítenének ki. A program a két évvel ezelőtt indított SAR Lawine Navigator európai uniós projektjének továbbfejlesztett változata.
Egy lavina egy elsodort síző szemszőgéből nézve
"Az elsodort embereknek csak akkor vannak jó túlélési esélyeik, ha a hóréteg alatti pontos helyzetük gyorsan meghatározható. Amennyiben nem találják meg őket a lavinabaleset utáni első fél órában, akkor a túlélési esélyeik rohamosan csökkennek. Az úgynevezett lavinacsipogókkal együtt alkalmazva az új mentési navigátor akár néhány centiméteres pontossággal képes meghatározni egy bajba jutott személy pontos helyzetét. A hegyi és a légi mentők, valamint a rendőrség tapasztalatai szerint ugyanakkor az emberek gyakran nem viszik magukkal a lavinacsipogókat. Mobiltelefon viszont szinte mindenkinél van" - közölte Wolfgang Inninger, a Fraunhofer IML Intézet munkatársa.
A szakember elmondta, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy jelenleg még túl pontatlan a mobil készülékek alapján való helyzetmeghatározás, ráadásul a hegyek sem könnyítik meg a helyzetet. A mentőegységek 3-5 referenciapontot jelölnek ki és ezek segítségével próbálják meg bemérni a mobiltelefonok által sugárzott jeleket. A kutatók által kifejlesztett algoritmus ezután meghatározza a jel és ezáltal az eltűnt személy pontos helyét. A rendszer fejlesztéséhez a szakemberek a berchtesgadeni GATE Galileo tesztkörnyezetet használták, amelynél hat hegycsúcson vannak elhelyezve különböző antennák.
A cél az, hogy az új mentőrendszer már képes legyen együttműködni a GPS és a GLONASS műholdas helyzetmeghatározó rendszerekkel is. Ezáltal még pontosabban és gyorsabban meg lehet majd határozni az eltűnt személyek helyzetét.