Berta Sándor
Több idősbarát technológiára lenne szükség
Egyre több kutató véli úgy, hogy a fejlesztőknek a közeljövőben komolyan kell számolniuk a nyugdíjas felhasználókkal is. A szakemberek egyike, Wolfgang Zagler, a Bécsi Műszaki Egyetem professzora az Ambient Assisted Living (AAL) Forum 09 nevű rendezvényen kijelentette: a jelenleginél jóval több nyugdíjasbarát technológiára lenne szükség.
Zagler elmondta, hogy az önmagában nem elég, ha a gyártók a különböző készülékeket (mobiltelefonokat, notebookokat stb.) nagyobbra és nehezebbre csinálják. A Bécsi Műszaki Egyetem Fortec Rehabilitációstechnikai Kutatócsoportjának vezetője szerint a mozgásokat felügyelő szenzorokra vagy éppen az intelligens videotelefon-rendszerekre ugyanúgy szükség van az idős emberek életkörülményeinek javításához. Ehhez azonban egyelőre hiányzik a politikai akarat és sok fejlesztő nincs is tisztában a probléma jelentőségével.
"Az ipar jelenleg megelégszik azzal, hogy a meglévő készülékeket nagyobbra és nehezebbre csinálja, anélkül, hogy tekintettel lenne a különböző korosztályok tagjaira. Az életkor növekedésével az emberek egyre inkább különbözőek lesznek. Éppen ezért szükséges az idősek jogait figyelembe vevő technológiai differenciálás. A közigazgatásban, azon belül is az egészségügyi és a szociális rendszerben egy teljes szemléletváltozásnak kell történnie. Ausztria nagyobb részt az úgynevezett reparatív eljárásokra készült fel, holott az öregek lakásait érintő relatív kis befektetésekkel nagy összegeket lehetne megtakarítani az egészségügyi ellátásban" - szögezte le Zagler.
A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa egy svéd példát említett. A skandináv országban minden évben nyugdíjasbarát otthonokat alakítanak ki. Az ötlet bevált és jóval kevesebbe kerül, mint a nyugdíjas otthonok fenntartása. "Amennyiben valaki elesik a munkahelyén, akkor az üzemi balesetnek minősül. De ha a saját lakásában történik ugyanez, akkor már más a helyzet. Éppen ezért a nyugdíjas otthonokat öt rendszerrel kellene mindenképpen ellátni. Ezek a balesetérzékelők, az intelligens vezetékes telefonok, a videotelefonok, valamint az automatikus segélyhívó, illetve betegellátó rendszerek."
"Egy bizonyos kor elérése után átlagosan évi 1-2 eleséssel lehet számolni. Sok esetben a műtéteket és a művégtagokat ki lehetne váltani csúszásmentes burkolatokkal, szőnyegekkel, kapaszkodókkal és szenzorokkal. Ráadásul tudományos elemzésekkel elkészíthető lenne az emberek baleseti kockázata, így az intelligens rendszer azonnal jelezhetné, hogy mikor nem tanácsos valakinek kilépnie az otthonából."
"A kommunikációs hálózatokat is intelligensekké kellene alakítani, hogy jelezhessék, mikor célszerű egy régen látott ismerőst felhívni vagy hogy mikor lehet olcsón telefonálni. A videotelefonok esetében hasznos lehetne az elektronikus betegkártya csatlakoztatásának lehetősége, hiszen így egy híváskor az orvos vagy az ápoló egyúttal értesülhetne a beteg állapotáról. Ezt egészíthetnék ki az automatikusan tisztuló vécék, kádak és zuhanyzók. A robotápolók alkalmazásáról viszont inkább lemondanék, mivel hiányoznak a szociális alkotóelemek. A robotok ugyanis legfeljebb az ápolók helyettesítésére vagy az emberek életének megkönnyítésére alkalmasak" - tette hozzá Zagler.
Zagler elmondta, hogy az önmagában nem elég, ha a gyártók a különböző készülékeket (mobiltelefonokat, notebookokat stb.) nagyobbra és nehezebbre csinálják. A Bécsi Műszaki Egyetem Fortec Rehabilitációstechnikai Kutatócsoportjának vezetője szerint a mozgásokat felügyelő szenzorokra vagy éppen az intelligens videotelefon-rendszerekre ugyanúgy szükség van az idős emberek életkörülményeinek javításához. Ehhez azonban egyelőre hiányzik a politikai akarat és sok fejlesztő nincs is tisztában a probléma jelentőségével.
"Az ipar jelenleg megelégszik azzal, hogy a meglévő készülékeket nagyobbra és nehezebbre csinálja, anélkül, hogy tekintettel lenne a különböző korosztályok tagjaira. Az életkor növekedésével az emberek egyre inkább különbözőek lesznek. Éppen ezért szükséges az idősek jogait figyelembe vevő technológiai differenciálás. A közigazgatásban, azon belül is az egészségügyi és a szociális rendszerben egy teljes szemléletváltozásnak kell történnie. Ausztria nagyobb részt az úgynevezett reparatív eljárásokra készült fel, holott az öregek lakásait érintő relatív kis befektetésekkel nagy összegeket lehetne megtakarítani az egészségügyi ellátásban" - szögezte le Zagler.
A Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa egy svéd példát említett. A skandináv országban minden évben nyugdíjasbarát otthonokat alakítanak ki. Az ötlet bevált és jóval kevesebbe kerül, mint a nyugdíjas otthonok fenntartása. "Amennyiben valaki elesik a munkahelyén, akkor az üzemi balesetnek minősül. De ha a saját lakásában történik ugyanez, akkor már más a helyzet. Éppen ezért a nyugdíjas otthonokat öt rendszerrel kellene mindenképpen ellátni. Ezek a balesetérzékelők, az intelligens vezetékes telefonok, a videotelefonok, valamint az automatikus segélyhívó, illetve betegellátó rendszerek."
"Egy bizonyos kor elérése után átlagosan évi 1-2 eleséssel lehet számolni. Sok esetben a műtéteket és a művégtagokat ki lehetne váltani csúszásmentes burkolatokkal, szőnyegekkel, kapaszkodókkal és szenzorokkal. Ráadásul tudományos elemzésekkel elkészíthető lenne az emberek baleseti kockázata, így az intelligens rendszer azonnal jelezhetné, hogy mikor nem tanácsos valakinek kilépnie az otthonából."
"A kommunikációs hálózatokat is intelligensekké kellene alakítani, hogy jelezhessék, mikor célszerű egy régen látott ismerőst felhívni vagy hogy mikor lehet olcsón telefonálni. A videotelefonok esetében hasznos lehetne az elektronikus betegkártya csatlakoztatásának lehetősége, hiszen így egy híváskor az orvos vagy az ápoló egyúttal értesülhetne a beteg állapotáról. Ezt egészíthetnék ki az automatikusan tisztuló vécék, kádak és zuhanyzók. A robotápolók alkalmazásáról viszont inkább lemondanék, mivel hiányoznak a szociális alkotóelemek. A robotok ugyanis legfeljebb az ápolók helyettesítésére vagy az emberek életének megkönnyítésére alkalmasak" - tette hozzá Zagler.