ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
A józan ész használatát fenyegeti az internet?
Ausztrál kutatók szerint az interneten elérhető forrás nélküli, ellenőrizetlen hírek özönének köszönhetően hiszékenyebbé váltak a helyiek. Sokan gondolkodás nélkül elhisznek bármilyen hírként tálalt információt, függetlenül attól, hogy mennyire valótlannak tűnik annak tartalma.
A Levitt Institute által készített, Deception Detection Across Australian Populations című felmérés eredményei szerint könnyedén át lehet ejteni az ausztrál állampolgárokat, legalábbis ami a fiatal, internetező réteget illeti. Ötezer, 25 és 35 év közötti állampolgár részvételével készült felmérésük során három valótlan állítás tartalmazó, az információforrást nem jelelő hírt mutattak a megkérdezetteknek. Az egyik cikk azt állította, hogy James Cook kapitánynak három felesége volt, egy másik szerint III. György király New Cornwall-nak kívánta elnevezni Ausztráliát, míg a harmadik Richie Benaud legendás ausztrál krikettjátékos állítólagos szenátori pályafutásával foglalkozott.
A kutatás eredményei az ausztrál lakosok meglehetősen nagy aránya bizonyult hiszékenynek, igaz az egyes régiók között markáns különbségek mutathatók ki. Az egyes városok közül Sydney lakosai bizonyultak a legnaivabbnak. A helyiek körében tízből öten hitték el, hogy igazak a hírekben szereplő állítások.
A naivitási lista második helyén Brisbane, a harmadik helyen Adelaide lakosai végeztek. Összességében, Melbourne bizonyult a legkevésbé rászedhető városnak. Itt a helyeik közel harmada hitte el, míg tízből hét ember inkább valótlannak nyilvánította a bemutatott információkat.
A felmérést végző kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az internet terjedése és az online terjedő információk mérhetetlen özöne hatására a fiatal ausztrálok gyakorlatilag gondolkodás nélkül hisznek a forrást meg nem jelölő információknak is. Lauren Kennedy, a kutatás társszerzője szerint a 35 év alatti fiatalok ugyan értenek a modern kommunikációs technológiákhoz, de digitális írástudásuk mellett mintha elvesztenék a józan ész használatának képességét.
"Az ember számára alapvető, létkérdés a bizalom. Ha a szituáció olyan, hogy nincs okom gyanakvásra, akkor nem teszem. Ha zebra szélé állva azt látom, hogy a közeledő autó lassít és a sofőr int, hogy menjek, akkor megyek, és nem gyanakszom arra, hogy majd gyorsítani fog és megpróbál elütni. Így vagyunk a kommunikációban is" - állapítja meg a Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.
A szakértő szerint az ilyen kommunikációs helyzetekben is fontos, hogy van-e tétje a dolognak. Mint mondta, ha olyan, szinte érdektelen információról van szó, mint hogy III. György New Cornwall-nak akarta-e elnevezni Ausztráliát, akkor az emberek számára az a legegyszerűbb, ha elhiszik, és persze menten el is felejtik. Síklaki úgy véli, ez az információelfogadási folyamat teljesen független az internettől, és nem következtethetünk belőle arra, hogy az internet hatására az emberek hiszékenyebbek lesznek.
A Levitt Institute által készített, Deception Detection Across Australian Populations című felmérés eredményei szerint könnyedén át lehet ejteni az ausztrál állampolgárokat, legalábbis ami a fiatal, internetező réteget illeti. Ötezer, 25 és 35 év közötti állampolgár részvételével készült felmérésük során három valótlan állítás tartalmazó, az információforrást nem jelelő hírt mutattak a megkérdezetteknek. Az egyik cikk azt állította, hogy James Cook kapitánynak három felesége volt, egy másik szerint III. György király New Cornwall-nak kívánta elnevezni Ausztráliát, míg a harmadik Richie Benaud legendás ausztrál krikettjátékos állítólagos szenátori pályafutásával foglalkozott.
A kutatás eredményei az ausztrál lakosok meglehetősen nagy aránya bizonyult hiszékenynek, igaz az egyes régiók között markáns különbségek mutathatók ki. Az egyes városok közül Sydney lakosai bizonyultak a legnaivabbnak. A helyiek körében tízből öten hitték el, hogy igazak a hírekben szereplő állítások.A naivitási lista második helyén Brisbane, a harmadik helyen Adelaide lakosai végeztek. Összességében, Melbourne bizonyult a legkevésbé rászedhető városnak. Itt a helyeik közel harmada hitte el, míg tízből hét ember inkább valótlannak nyilvánította a bemutatott információkat.
A felmérést végző kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az internet terjedése és az online terjedő információk mérhetetlen özöne hatására a fiatal ausztrálok gyakorlatilag gondolkodás nélkül hisznek a forrást meg nem jelölő információknak is. Lauren Kennedy, a kutatás társszerzője szerint a 35 év alatti fiatalok ugyan értenek a modern kommunikációs technológiákhoz, de digitális írástudásuk mellett mintha elvesztenék a józan ész használatának képességét.
"Az ember számára alapvető, létkérdés a bizalom. Ha a szituáció olyan, hogy nincs okom gyanakvásra, akkor nem teszem. Ha zebra szélé állva azt látom, hogy a közeledő autó lassít és a sofőr int, hogy menjek, akkor megyek, és nem gyanakszom arra, hogy majd gyorsítani fog és megpróbál elütni. Így vagyunk a kommunikációban is" - állapítja meg a Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.
A szakértő szerint az ilyen kommunikációs helyzetekben is fontos, hogy van-e tétje a dolognak. Mint mondta, ha olyan, szinte érdektelen információról van szó, mint hogy III. György New Cornwall-nak akarta-e elnevezni Ausztráliát, akkor az emberek számára az a legegyszerűbb, ha elhiszik, és persze menten el is felejtik. Síklaki úgy véli, ez az információelfogadási folyamat teljesen független az internettől, és nem következtethetünk belőle arra, hogy az internet hatására az emberek hiszékenyebbek lesznek.