Berta Sándor

Google Book Search - a történelem legnagyobb szerzői jogsértése?

A webes konszern szolgáltatása hasznos, ennek ellenére komoly szálka a szerzők, a könyvkereskedők és a kiadók szemében. Egyáltalán nem mindegy, hogy a Google kontra európai szakmai szervezetek ügyben eljáró New York-i déli kerületi bíróság milyen döntést fog hozni idén ősszel.

A határozat ugyanis vagy szabad utat enged a Google programjának vagy megtöri a vállalat lendületét és teljesen új alapokra helyezi a könyvdigitalizálást. A Google könyvkereső szolgáltatása ellen a leginkább az osztrák írók, könyvkereskedők és kiadók tiltakoznak, akik bíznak abban, hogy az ügy számukra kedvezően alakul.

Sandra Csillag, a Literar-Mechana szerzői jogi társaság ügyvezetője szerint az átlag felhasználók el sem tudják képzelni, hogy milyen hatalmas és átfogó a Google könyvdigitalizáló programja, ami egyben a történelem legnagyobb szerzői jogsértése. Gerhard Ruiss, az Osztrák Írók Érdekközössége (IG Autoren) képviselője hozzátette, hogy amit a cég eddig művelt és jelenleg is csinál, az nem más, mint egy, a "világirodalomban végrehajtott rablóhadjárat". Eddig ugyanis a konszern több mint száz országból származó több mint 7 millió művet szkennelt be. Ez önmagában nem lenne probléma, de ezt a tevékenységet bármilyen engedély vagy felhatalmazás nélkül végezte.

Az osztrák szakmai szervezetek munkatársai rámutattak, hogy a Google és az amerikai kiadók, illetve szerzők között kötött egyezmény kimondja: a cég az értékesítésből vagy a hirdetésekből származó bevételek 63 százalékát megosztja az írókkal, illetve a kiadókkal. Emellett az egyes alkotások szerzői jogi tulajdonosai legfeljebb 60 dollárt is kaphatnak kiadványonként. Gerald Schantin, az Osztrák Könyvkereskedelmi Szövetség (HVB) elnöke leszögezte, hogy a program a jelenlegi formájában hatalmas károkat okoz.

A cél egyértelmű: az ausztriai szakmai szervezetek, élükön a Literar-Mechanával, azt szeretnék, hogy a Google minden engedély nélkül bedigitalizált könyv után fizessen 60 dollárt, valamint, hogy ezeket a kópiákat távolítsa el a könyvkereső rendszeréből. Csillag közölte: azt szeretnék, hogy az osztrák írók maguk rendelkezhessenek a műveik digitalizálási jogaival és saját modellt dolgoznak ki a számukra. Az érintettek 45 százaléka máris támogatja az elképzelést. Azt mindegyik nyilatkozó hangsúlyozta, hogy nem a digitalizálás ellen vannak, mert az segíthet megőrizni a kulturális értékeket. A gond sokkal inkább az, hogy az emberiség tudása egyetlen cég, a Google kezében összpontosulhat.

Szintén fontos, hogy a könyvek ne reklámokkal teletűzdelve jelenjenek meg a világhálón, ami jelenleg a Google könyvkeresője esetében gyakran előfordul. Az európai könyvkereskedők a napokban nyújtották be közös beadványukat a New York-i déli kerületi bírósághoz. A dokumentum mellett Brigitte Zypries igazságügyi miniszter is eljuttatta a testülethez a német kormány 25 oldalas hivatalos levelét.

Az ügyben eljáró bírónak lehetősége van többek között az egyezményt teljes egészében vagy módosításokkal jóváhagyni, de akár meg is semmisítheti azt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • sesquatch #19
    Birom h ugy szoltok hozza, hogy nem is ismeritek a szolgaltatast, egyben gratula a cikkironak amiert nem olvasott utana jobban.
    A beszkennelt jogdijas konyveket csak keresni lehetett, es max 1 oldalt lehetett olvasni beloluk. Ha erdekes volt, a google megadta a kiado nevet es megvehetted -nem a googletol. Ez igy nem volt tobb, mintha barki irna egy ajanlast egy konyvrol es bemasolna fel oldalt kedvcsinalonak. Ha iro lennel, nem orulnel ennek? Ja, h irigyled a reklambevetelt? Ce est la vie... Jogsertes szvsz nem tortent
  • Polllen #18
    És született megállapodás az osztrák (vagy európai írókkal?) Mintha az szerepelne a cikkben, hogy MINDEN FELHATALMAZÁS nélkül végzi ezt...Ha nem adtak neki felhatalmazást, a jogdíjakat sem fizette ki, hiszen kinek, ha a másik oldalt nem kérdezték meg? Honnan tudják, hogy kinek kell fizetni És élő írókról van szó, nem a régi művekről...Azzal nekem sincs semmi gondom!

    De tudod mit! Ezentúl használom a pc-d minden nap és havi 1 forintot adok érte! Utalom a pénzt! Oks! Asszem meg is állapodtunk...
    Ez így működőképes lenne? Ugye hogy nem...
  • vasziszdasz #17
    Naigen, pont ezt látom én is. Jönnek a béna versenytársak akik nem értenek a dologhoz, de szeretnének pénzt látni belőle, hát mit csinálnak? Piócamód ráakaszkodnak a sikeres nyakára és lehúzzák.
  • vasziszdasz #16
    Egyrészt a 40k-s atlasz valszeg nem is ér 40k-t és a kutya se veszi, másrészt nem fizikai formátumban meg eleve nem ér annyit mint kinyomtatva, bőrkötésben.
  • sedward #15
    Ha megvettem egy könyvet, be is digitalizáhatom? (igen)
    Amelyikre nem érvényes a szerzői jog, azt akár szabadon árulhatom? (igen)
    Lehet egy adatbázisom a jogdíjas és szabad könyvekről? (igen)
    Ha lerendezem a törvény által megkövetelt dolgokat, beszerzem az engedélyeket, fizetem a jogdíjat, és minden kötelezettségemnek eleget teszek, akkor árulhatom a jogdíjas könyveket? (igen)

    Hol itt a probléma? El kell olvasni a korábbi cikkeket, akik a mostani tiltakozók mögött állnak (szintén hatalmas cégek), azok is pont ugyanezzel foglalkoztak csak bénán, kevés elszántsággal, kevés munkával akartak sok pénzt keresni és ez nem jön be. Most mivel nem tudnak értelmes érvet felhozni a bíróság előtt, ilyen ostobaságokkal dobálóznak, hogy "világirodalomban végrehajtott rablóhadjárat", meg az olcsón adott elfeledett művek hatalmas károkat okoznak az irodalom fejlődésének.

    Igazából az összes régi (lejárt szerzői jogú) magyar művet is fel kéne tenni az internetre, nem lenne az mint két éve, amikor 100-150 éves levéltári anyagokat semmisítettek meg mert nem volt hely és odavesztek örökre. Csak digitalizáljon minél több cég/szervezet/állam minél több mindent, minél többször.
  • Sir Ny #14
    fiztet érte? bameg, ellopom a kocsidat, és adok érte 1 pénzt, akkor az lopás. akkor nem lopás, ha aláírnak papírosokat, és megállapodnak egy összegben, és nem úgy, hogy elveszem, aztán adok érte annyit, amennyi jól esik.
  • beyondReason #13
    Egyrészt engedély nélkül digitalizált be nagyon sok könyvet. Ha nekem lenne egy könyvem valószínűleg megengedném, hogy feltegye és árulja, feltéve ha megkérdezi. Itt elvekről van szó. Nem kérdezte meg. Nem volt joga ahoz amit tett. Tőlem is ha kölcsönkérnek valamit nagyon szívesen kölcsön is adom, de ha nem kérdez az illető semmit, csak cselekszik, akkor harapok.
    Egyenlőre megegyezés a fizetésről csak amerikán belül létezik. Lehet hogy mondjuk egy osztrák írónak nem szándékozik ennyit adni. De ha tegyük fel bedigitalizálnak egy komplex tegyük fel 40000-et kóstáló valamilyen atlaszt, szakkönyvet, miegymást és max 60 dollárt adna ha értékesülne. Hát én is mérges lennék ha el akarnék adni valamit 200 000-ért és erre a pofámba tolnák, bocs már eladtam annak aki kérte, nesze itt van 75000 forint a többit elraktam.
  • gergely1991 #12
    A könyvkiadók legalább örülhetnének hogy van egy kis reklám sőt kapnak is érte valamennyit.Nem értem őket.
  • vasziszdasz #11
    Miért lenne lopás? Fizet érte.
  • vasziszdasz #10
    De a 63%-ot azt azért elfogadják érte...