MTI
Egy évig kérheti a rendőrség a mobilok forgalmi adatait
A rendőrség 4 millió telefonhívás listáját ellenőrizte, mielőtt múlt pénteken Debrecenben elfogták a romák elleni támadásokkal gyanúsított négy férfit.
Bár a mobilszolgáltatók az ügyfelek forgalmi adatait több éven keresztül megőrzik, a rendőrségnek csak a keletkezésüket követő egy évben adhatják át, a készüléket azonosító IMEI-szám alapján pedig akkor is tudják, hogy hol és mikor telefonálnak a mobillal, ha cserélgetik benne a SIM-kártyát. Vaskeba Erik, a Pannon adatvédelmi szakértője elmondta: a mobiltelefonok forgalmi adatait a szolgáltatók 8 évig őrzik meg. Az elektronikus hírközlési és a számviteli, illetve az adatvédelmi törvény előírásai azonban nemcsak az időtartamot rögzítik, hanem azt is, hogy milyen adatokat tárolhatnak szolgáltatók, s azokat milyen célokra használhatják fel.
A forgalmi adatokat elsősorban azért tárolják, hogy a szolgáltatók ki tudják állítani az ügyfeleknek a számlát. Mivel a számviteli törvény alapján a számlát 8 évig kell megőriznie a cégeknek, az adatokat is ennyi ideig tárolják. Kivétel például az az eset, amikor az ügyfél nem fizet, ám a szolgáltató évről-évre felszólítja erre. Igaz, ekkor 8 év után csak a számlaképet őrzi meg a Pannon. Ennek hátterében az áll, hogy az ügyfél a számlában rögzített forgalmi kimutatást csak egy évig vitathatja, így egy év után már nincs lehetőség a számla összegének megkérdőjelezésére. Nyolc 8 év után tehát mindenképpen törli a cég a forgalmi adatokat.
Az adatvédelmi törvény kimondja azt is, hogy az adatokat csak meghatározott célra lehet felhasználni, így a számlázáson túl hatósági adatszolgáltatásra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy megfelelő jogi keretek között a forgalmi adatok, bűnüldözési és nemzetbiztonsági okokból átadhatók a rendőrségnek vagy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is.
A Pannon jogi szakértője hangsúlyozta, a szolgáltatók a beszélgetések tartalmát nem rögzítik, csupán a forgalmi adatokat, azaz azt, hogy ki, mikor, honnan, hová, milyen hívószámról, mennyi ideig telefonált, s milyen számot hívott. Ugyanez vonatkozik az SMS-ekre és az MMS-ekre, vagy adatforgalmi adatokra is. A szöveges és a képüzenetek tartalmát a Pannon például csak addig őrzi, amíg sikerül kézbesíteni azokat, majd ezt követően törli őket. Sikertelen kézbesítés esetén az üzenet érvényességi ideje legfeljebb egy hét, s ezután beállítástól függően törlik az üzenetet.
Mindez azért fontos, mert a szabályozás szerint a távközlési cégek csak akkor tárolhatják és ismerhetik meg a hálózaton forgalmazott közlés tartalmát, ha az szükséges a szolgáltatás lebonyolításához. Mivel a beszélgetés tartalma ehhez nem szükséges, azt nem is tárolják, az SMS-nek pedig azért egy hét az érvényességi ideje, hogy kézbesíteni tudják - mondta Vaskeba Erik.
A szakértő hozzátette, a hatóságoknak a forgalmi adatokat, az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján, a keletkezéstől számítva legfeljebb egy évig adhatják át a szolgáltatók. Hivatkozzon bármire is a rendőrség vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal, ezt később már nem tehetik meg. Kivételt képeznek ezek alól a nem fogadott hívások, amelyeket szintén az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján, a szolgáltatók a keletkezésüktől számítva legfeljebb 6 hónapig adhatnak át a hatóságoknak. Ezeket az adatokat ugyanis csak hatósági, bűnüldözési célból rögzítik, mivel ezek után nem számláznak az ügyfeleknek.
A múltbeli forgalmi adatokat a hatóságoknak, megfelelő alaki és formai követelményeknek megfelelően egy kétoldalú megállapodás alapján írásban kell kérniük a szolgáltatóktól, amire szintén írásban kapnak választ. A hatóságok a megkeresés során, például a hívószám, a készüléket azonosító IMEI-szám, vagy előfizető, kártyatulajdonos alapján miden olyan forgalmi adatra rákérdezhetnek, amiket a szolgáltatók rögzítenek.
A hatóságoknak lehetőségük van arra is, hogy folyamatosan megfigyeljenek, illetve lehallgassanak ügyfeleket. Az azonnali tartalmak megismerését szintén jogszabályok és kétoldalú egyezmények határozzák meg. A lehallgatáshoz azonban a szolgáltatók csak úgynevezett kilépési pontot adnak a hatóságoknak, amelyek a saját eszközeikkel végzik a megfigyelést.
A mobiltelefonok azonosítását a szolgáltatók a legkevesebb 15 számjegyű úgynevezett IMEI (International Mobile Equipment Identity number, nemzetközi mobilkészülék-azonosító) szám alapján végzik. Az IMEI számot a mobilkészülék minden bekapcsolást követően a kapcsolat felépítésekor automatikusan elküldi a hálózatnak ellenőrzés céljából. Egy telefon tehát akkor is azonosítható, ha cserélik benne a SIM-kártyát.
Bár a mobilszolgáltatók az ügyfelek forgalmi adatait több éven keresztül megőrzik, a rendőrségnek csak a keletkezésüket követő egy évben adhatják át, a készüléket azonosító IMEI-szám alapján pedig akkor is tudják, hogy hol és mikor telefonálnak a mobillal, ha cserélgetik benne a SIM-kártyát. Vaskeba Erik, a Pannon adatvédelmi szakértője elmondta: a mobiltelefonok forgalmi adatait a szolgáltatók 8 évig őrzik meg. Az elektronikus hírközlési és a számviteli, illetve az adatvédelmi törvény előírásai azonban nemcsak az időtartamot rögzítik, hanem azt is, hogy milyen adatokat tárolhatnak szolgáltatók, s azokat milyen célokra használhatják fel.
A forgalmi adatokat elsősorban azért tárolják, hogy a szolgáltatók ki tudják állítani az ügyfeleknek a számlát. Mivel a számviteli törvény alapján a számlát 8 évig kell megőriznie a cégeknek, az adatokat is ennyi ideig tárolják. Kivétel például az az eset, amikor az ügyfél nem fizet, ám a szolgáltató évről-évre felszólítja erre. Igaz, ekkor 8 év után csak a számlaképet őrzi meg a Pannon. Ennek hátterében az áll, hogy az ügyfél a számlában rögzített forgalmi kimutatást csak egy évig vitathatja, így egy év után már nincs lehetőség a számla összegének megkérdőjelezésére. Nyolc 8 év után tehát mindenképpen törli a cég a forgalmi adatokat.
Az adatvédelmi törvény kimondja azt is, hogy az adatokat csak meghatározott célra lehet felhasználni, így a számlázáson túl hatósági adatszolgáltatásra. Ez utóbbi azt jelenti, hogy megfelelő jogi keretek között a forgalmi adatok, bűnüldözési és nemzetbiztonsági okokból átadhatók a rendőrségnek vagy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is.
A Pannon jogi szakértője hangsúlyozta, a szolgáltatók a beszélgetések tartalmát nem rögzítik, csupán a forgalmi adatokat, azaz azt, hogy ki, mikor, honnan, hová, milyen hívószámról, mennyi ideig telefonált, s milyen számot hívott. Ugyanez vonatkozik az SMS-ekre és az MMS-ekre, vagy adatforgalmi adatokra is. A szöveges és a képüzenetek tartalmát a Pannon például csak addig őrzi, amíg sikerül kézbesíteni azokat, majd ezt követően törli őket. Sikertelen kézbesítés esetén az üzenet érvényességi ideje legfeljebb egy hét, s ezután beállítástól függően törlik az üzenetet.
Mindez azért fontos, mert a szabályozás szerint a távközlési cégek csak akkor tárolhatják és ismerhetik meg a hálózaton forgalmazott közlés tartalmát, ha az szükséges a szolgáltatás lebonyolításához. Mivel a beszélgetés tartalma ehhez nem szükséges, azt nem is tárolják, az SMS-nek pedig azért egy hét az érvényességi ideje, hogy kézbesíteni tudják - mondta Vaskeba Erik.
A szakértő hozzátette, a hatóságoknak a forgalmi adatokat, az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján, a keletkezéstől számítva legfeljebb egy évig adhatják át a szolgáltatók. Hivatkozzon bármire is a rendőrség vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal, ezt később már nem tehetik meg. Kivételt képeznek ezek alól a nem fogadott hívások, amelyeket szintén az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján, a szolgáltatók a keletkezésüktől számítva legfeljebb 6 hónapig adhatnak át a hatóságoknak. Ezeket az adatokat ugyanis csak hatósági, bűnüldözési célból rögzítik, mivel ezek után nem számláznak az ügyfeleknek.
A múltbeli forgalmi adatokat a hatóságoknak, megfelelő alaki és formai követelményeknek megfelelően egy kétoldalú megállapodás alapján írásban kell kérniük a szolgáltatóktól, amire szintén írásban kapnak választ. A hatóságok a megkeresés során, például a hívószám, a készüléket azonosító IMEI-szám, vagy előfizető, kártyatulajdonos alapján miden olyan forgalmi adatra rákérdezhetnek, amiket a szolgáltatók rögzítenek.
A hatóságoknak lehetőségük van arra is, hogy folyamatosan megfigyeljenek, illetve lehallgassanak ügyfeleket. Az azonnali tartalmak megismerését szintén jogszabályok és kétoldalú egyezmények határozzák meg. A lehallgatáshoz azonban a szolgáltatók csak úgynevezett kilépési pontot adnak a hatóságoknak, amelyek a saját eszközeikkel végzik a megfigyelést.
A mobiltelefonok azonosítását a szolgáltatók a legkevesebb 15 számjegyű úgynevezett IMEI (International Mobile Equipment Identity number, nemzetközi mobilkészülék-azonosító) szám alapján végzik. Az IMEI számot a mobilkészülék minden bekapcsolást követően a kapcsolat felépítésekor automatikusan elküldi a hálózatnak ellenőrzés céljából. Egy telefon tehát akkor is azonosítható, ha cserélik benne a SIM-kártyát.