Minden eddiginél élesebb vita robbant ki Európa egyik vezető államában Wolfgang Schäuble német belügyminiszter legújabb tervei miatt.

A német belügyminisztert kemény fából faragták, hiszen újabb ötlettel állt elő, amelynek lényege, hogy a Szövetségi Bűnügyi Hivatalról szóló úgynevezett BKA-törvény reformja keretében a szervezet munkatársai új jogosítványokat kapnának, amelyeknek köszönhetően a jövőben bármelyik lakást lehallgathatnák. Emellett feloldanák a német alkotmánybíróság 2004-es, a magánbeszélgetések lehallgatását tiltó és az ilyen cselekményeket a magánélethez fűződő jogok megsértése miatt tabunak minősítő korábbi határozatát is.

A tervezet szerint a lehallgatások lezajlása után a rögzített beszélgetéseket bemutatnák egy bírónak, akinek csak azokat a részeket tennék hozzáférhetővé, amelyek nem sértik a gyanúsított magánéletéhez fűződő jogait. Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter elutasította az elképzelést. Christoph Frank, a Német Szövetségi Bíróság (BGH) elnöke pedig kijelentette: ugyan az ötlet elméletileg megvalósítható, de gyakorlatilag csak nagyon nehezen kivitelezhető és jelentős létszámnövekedésre lenne szükség.

A Wolfgang Schäuble-t bírálók közé időközben felsorakozott Horst Köhler német köztársasági elnök is. A közjogi méltóság hangsúlyozta: ugyan a belügyminiszternek az a dolga, hogy azon törje a fejét, hogy miképpen védhetők meg az állampolgárok, de kétségeit fejezte ki a módszerekkel szemben. "Hogyan emésszék meg ezt az elképzelést az emberek? Személyes kétségeim vannak a kérdésben. Számomra kizárólag jogállami megoldások elfogadhatóak" - szögezte le a német elnök.

A Spiegel német magazin hétvégi tudósításából viszont kiderül, hogy a német rendőrség már most távirányított mobiltelefonokat használ a bűnözők beszélgetéseinek lehallgatására. Az egyes készülékek operációs rendszereit a Bluetooth- vagy a WLAN-kapcsolatokon keresztül a távolból feltörik és úgy programozzák át, hogy azok úgy tűnnek, mintha ki lennének kapcsolva.

Az eszköz nem fogadja a beérkező hívásokat sem, de közben a beépített eszközök segítségével minden, a közelükben lévő beszédet és zajt továbbítanak. A készülék kizárólag a rendőrségtől érkező jelekre reagál. A megoldást már Bajorország és több tartományi bűnügyi hivatal is alkalmazza. Ezenkívül játékokban, képekben és csengőhangokban elrejtve is trójai férgeket csempésznek a kiszemelt bűnöző mobiltelefonjára. Ezek az alkalmazások azután csendben elvégzik a szükséges módosításokat.

Egyébként Schäuble ötleteivel szemben nem véletlenül szkeptikusak bírálói: az első felháborodást az internetes házkutatások ötlete váltotta ki, ami először Svájcban, majd Németországban merült fel, azonban az elképzelést előbb első fokon, majd másodfokon is törvénytelennek minősítette a német legfelsőbb bíróság. Wolfgang Schäuble és a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) közös ötlete ellen tiltakoztak többek között az IT Security made in Germany (ITSMIG) nevű kezdeményezés tagjai is, akik elutasították a tervet és azt Németország külföldi megítélése szempontjából rendkívül károsnak tartották.

A német belügyminiszter a meghiúsított londoni autókba rejtett pokolgép-merényletek és a glasgow-i repülőtér elleni támadás után ismét a teljes ellenőrzés mellett szállt síkra és szerinte az elmúlt napok történéseinek tükrében hasonló akciókra Németországban is számítani kell. A politikus ezért sürgette egy videokamerás rendszer kiépítését. A biztonsági kamerákat elsősorban a forgalmas csomópontokon, repülőtereken, pályaudvarokon és kommunikációs központokban szerelnék fel. Szintén borzolta a kedélyeket, hogy a német alkotmánybíróság nemrég olyan ítéletet hozott, amelynek értelmében a jövőben az adó- és más hivatalok az állampolgárok tudta nélkül is hozzáférhetnek a folyószámlák adataihoz.