Berta Sándor
A zenei letöltések óvják a környezetet
A Carnegie Mellon és a Stanford Egyetem tudósai úgy vélik, hogy a zenei letöltések miatt jóval kevesebb szén-dioxid jut a levegőbe, mint a CD-eladások következtében.
A The Energy and Climate Change Impacts of Different Music Delivery Methods című tanulmány elkészítését a két felsőoktatási intézményen kívül támogatta az Intel és a Microsoft is. A dokumentum legfontosabb megállapítása, hogy a digitális terjesztés nagyban hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A letöltéseknek köszönhetően ugyanis a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás akár 80 százaléka is megtakarítható lenne.
A kutatók több különböző forgatókönyvet vizsgáltak meg. Az első a hagyományos CD-alapú terjesztés volt, a második egy dal letöltése és átmásolása egy hordozható lejátszóra, míg a harmadik esetben a fájlt a letöltés után kiírták CD lemezre és egy papírtasakba tették. A szakemberek számos szempontot figyelembe vettek, így például, hogy mennyi energiát emészt fel és mekkora károsanyag-kibocsátást jelent egy CD gyártása és használata, valamint a kész albumok szállítása. Emellett figyelembe vették azt is, hogy a számítógépek működése mekkora környezeti terhelést jelent.
A végeredmény szerint a legnagyobb megtakarítás a digitális terjesztéssel volt elérhető, mivel nem kellett legyártani és szállítani az adathordozókat. Amikor egy felhasználó a letöltött fájlokat CD-re égeti ki 40 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, de ha a zeneszámokat átmásolja a hordozható lejátszójára, úgy ez az érték 80 százalékos is lehet. A nagyobb méretű dalok másolása ugyanakkor több energiát emészt fel.
A szakemberek szerint a jövőbeni tanulmányoknak az új digitális terjesztési megoldások károsanyag kibocsájtására kellene koncentrálniuk, mivel a streaming és zenei letöltési csomagok még több energiát igényelnek, mint az egyszeri letöltések.
"A kinézete, a tömörítetlen minőség és a különböző kiegészítő dolgok (bookletek, dalszövegek, a művészek fotói stb.) miatt sokan még mindig nagyra becsülik a CD-t. Ebben a dologban szerepet játszik a gyűjtőszenvedély is. Sokan ugyanis szeretik, ha a kedvenc előadóik lemezei ott sorakoznak a polcukon. Azonban ebből kérdésből levezetni egy környezetvédelmi problémát, az számomra kicsit groteszk. Amennyiben ebből az álláspontból indulunk ki, akkor nem is lehetnének a piacon fizikailag jelen lévő termékek" - reagált a tanulmányra Thomas Böhm, a Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI) szóvivője.
Claudia Sprinz, a Greenpeace közép- és kelet-európai részlegének szóvivője ugyanakkor úgy vélte, hogy a kutatók megállapításait nem lehet semmibe venni, de a zenei letöltések népszerűvé tétele helyett fontosabb volna az embereket a vásárlási szokásaik átgondolására ösztönözni. Sprinz hozzátette, hogy meg kell vizsgálni azt is, mit érdemes letölteni és mit nem. Mindenesetre szerinte az Intelnek és a Microsoftnak a zenei letöltések népszerűsítése mellett inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy a termékeik minél kisebb mértékben károsítsák a környezetet és minél tovább működjenek.
A The Energy and Climate Change Impacts of Different Music Delivery Methods című tanulmány elkészítését a két felsőoktatási intézményen kívül támogatta az Intel és a Microsoft is. A dokumentum legfontosabb megállapítása, hogy a digitális terjesztés nagyban hozzájárulhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A letöltéseknek köszönhetően ugyanis a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás akár 80 százaléka is megtakarítható lenne.
A kutatók több különböző forgatókönyvet vizsgáltak meg. Az első a hagyományos CD-alapú terjesztés volt, a második egy dal letöltése és átmásolása egy hordozható lejátszóra, míg a harmadik esetben a fájlt a letöltés után kiírták CD lemezre és egy papírtasakba tették. A szakemberek számos szempontot figyelembe vettek, így például, hogy mennyi energiát emészt fel és mekkora károsanyag-kibocsátást jelent egy CD gyártása és használata, valamint a kész albumok szállítása. Emellett figyelembe vették azt is, hogy a számítógépek működése mekkora környezeti terhelést jelent.
A végeredmény szerint a legnagyobb megtakarítás a digitális terjesztéssel volt elérhető, mivel nem kellett legyártani és szállítani az adathordozókat. Amikor egy felhasználó a letöltött fájlokat CD-re égeti ki 40 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást, de ha a zeneszámokat átmásolja a hordozható lejátszójára, úgy ez az érték 80 százalékos is lehet. A nagyobb méretű dalok másolása ugyanakkor több energiát emészt fel.
A szakemberek szerint a jövőbeni tanulmányoknak az új digitális terjesztési megoldások károsanyag kibocsájtására kellene koncentrálniuk, mivel a streaming és zenei letöltési csomagok még több energiát igényelnek, mint az egyszeri letöltések.
"A kinézete, a tömörítetlen minőség és a különböző kiegészítő dolgok (bookletek, dalszövegek, a művészek fotói stb.) miatt sokan még mindig nagyra becsülik a CD-t. Ebben a dologban szerepet játszik a gyűjtőszenvedély is. Sokan ugyanis szeretik, ha a kedvenc előadóik lemezei ott sorakoznak a polcukon. Azonban ebből kérdésből levezetni egy környezetvédelmi problémát, az számomra kicsit groteszk. Amennyiben ebből az álláspontból indulunk ki, akkor nem is lehetnének a piacon fizikailag jelen lévő termékek" - reagált a tanulmányra Thomas Böhm, a Nemzetközi Zeneipari Szövetség (IFPI) szóvivője.
Claudia Sprinz, a Greenpeace közép- és kelet-európai részlegének szóvivője ugyanakkor úgy vélte, hogy a kutatók megállapításait nem lehet semmibe venni, de a zenei letöltések népszerűvé tétele helyett fontosabb volna az embereket a vásárlási szokásaik átgondolására ösztönözni. Sprinz hozzátette, hogy meg kell vizsgálni azt is, mit érdemes letölteni és mit nem. Mindenesetre szerinte az Intelnek és a Microsoftnak a zenei letöltések népszerűsítése mellett inkább azzal kellene foglalkoznia, hogy a termékeik minél kisebb mértékben károsítsák a környezetet és minél tovább működjenek.