Berta Sándor
Elfajulhat a Google és a könyvkiadók közötti vita
Az internet az elmúlt években teljesen új kihívások elé állította a könyvkiadókat, amelyek saját szerzői jogi szabályozást szeretnének kidolgozni. A könyvkiadók évek óta vitában vannak a Google-lel, mivel szálka a szemükben, hogy a konszern gyakran az engedélyük nélkül digitalizál be különböző kiadványokat. Többek között ennek a kérdésnek a tisztázása miatt merül fel egy új szerzői jogi szabályozás kidolgozásának ötlete.
A cégek vezetői úgy vélik, hogy a jelenlegi törvények nem elég hatékonyak az illegális másolatok megakadályozására és ezért mielőbb újak megalkotására van szükség. A kezdeményezés mögé felsorakozott az Axel Springer, a Gruner + Jahr, a Spiegel és a Zeit kiadók. A vállalatokat támogatja Bernd Neumann kulturális miniszter is, aki nemrég először tett ígéretet egy ilyen jogi háttér kialakítására. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szerzői jogot és a kiadói jogot is a mai kor kihívásaihoz kell igazítani. Vagyis a szerzők érdekeit éppúgy figyelembe kell venni, mint a kiadók és a felhasználók érdekeit.
Ugyan nem a cégek írják a műveket, de tevékenységükkel hozzájárulnak, hogy azok eljussanak a közönséghez, vagyis jogosan várnak el védelmet. Ilyen védelem illeti meg egyébként a filmproducereket és a hanghordozók gyártóit is. "A törvényalkotók egyszerűen megrettentek a feladattól, mivel azt túl bonyolultnak találták. Elvileg a kiadói jogot teljesen át kellene dolgozni és a digitális másolás korszakához kellene igazítani. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan újra kellene szabályozni a szerzői joghoz való viszonyát is. Erre azonban eddig senki sem vállalkozott" - közölte Thomas Hoeren, a Münsteri Egyetem Információs, Telekommunikációs és Médiajogi Intézetének szakértője.
Jelenleg egy könyvre 70 éven át vonatkozik a szerzői jogvédelem, holott egy mű ritkán van tíz évnél tovább a piacon. Ez is jól példázza, hogy mennyire sok kérdést kellene tisztázni. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a könyvkiadók és a Google viszonya közel sem nevezhető felhőtlennek és amennyiben nem történnek gyökeres változások, úgy a két tábor közötti harc eldurvulhat. Ez pedig egyik félnek sem érdeke.
A kiadók és az internetes konszern torzsalkodásából a legrosszabbul a felhasználók kerülhetnek ki. Az álláspontok egyelőre azonban nagyon távol vannak egymástól.
A cégek vezetői úgy vélik, hogy a jelenlegi törvények nem elég hatékonyak az illegális másolatok megakadályozására és ezért mielőbb újak megalkotására van szükség. A kezdeményezés mögé felsorakozott az Axel Springer, a Gruner + Jahr, a Spiegel és a Zeit kiadók. A vállalatokat támogatja Bernd Neumann kulturális miniszter is, aki nemrég először tett ígéretet egy ilyen jogi háttér kialakítására. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szerzői jogot és a kiadói jogot is a mai kor kihívásaihoz kell igazítani. Vagyis a szerzők érdekeit éppúgy figyelembe kell venni, mint a kiadók és a felhasználók érdekeit.
Ugyan nem a cégek írják a műveket, de tevékenységükkel hozzájárulnak, hogy azok eljussanak a közönséghez, vagyis jogosan várnak el védelmet. Ilyen védelem illeti meg egyébként a filmproducereket és a hanghordozók gyártóit is. "A törvényalkotók egyszerűen megrettentek a feladattól, mivel azt túl bonyolultnak találták. Elvileg a kiadói jogot teljesen át kellene dolgozni és a digitális másolás korszakához kellene igazítani. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan újra kellene szabályozni a szerzői joghoz való viszonyát is. Erre azonban eddig senki sem vállalkozott" - közölte Thomas Hoeren, a Münsteri Egyetem Információs, Telekommunikációs és Médiajogi Intézetének szakértője.
Jelenleg egy könyvre 70 éven át vonatkozik a szerzői jogvédelem, holott egy mű ritkán van tíz évnél tovább a piacon. Ez is jól példázza, hogy mennyire sok kérdést kellene tisztázni. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a könyvkiadók és a Google viszonya közel sem nevezhető felhőtlennek és amennyiben nem történnek gyökeres változások, úgy a két tábor közötti harc eldurvulhat. Ez pedig egyik félnek sem érdeke.
A kiadók és az internetes konszern torzsalkodásából a legrosszabbul a felhasználók kerülhetnek ki. Az álláspontok egyelőre azonban nagyon távol vannak egymástól.
