Berta Sándor
Nyílt forráskódú rendszerek segíthetnek a könyvtárakon
A könyvtárak számára egyre nehezebb a drága szakfolyóiratok és a tudományos anyagok beszerzése. Emellett az archiválási és licencköltségek is komoly terhet jelentenek. A szakemberek úgy vélik, hogy a nyílt forráskódú rendszerek jelenthetik a megoldást. Osztrák egyetemek kutatói már az új online publikálási irányelvek kidolgozásán fáradoznak.
Eddig a közpénzekből finanszírozott kutatási eredményeket általában szakfolyóiratokban jelentették meg. Azonban az elmúlt években egyre több ilyen kiadványt adtak ki és a bibliotékáknak komoly problémát jelent ezek előfizetése. Mivel az intézmények kénytelenek választani az egyes folyóiratok között és csak keveset rendelnek meg, ezáltal jelentősen csökken azoknak az anyagoknak a száma, amelyekhez bárki szabadon hozzáférhet. Számos tudós, könyvtáros és kutatást támogató szervezet osztja azt az egyre erősödő véleményt, hogy a közpénzekből támogatott kutatások eredményeit szabadon elérhetővé kellene tenni az interneten.
Ausztriában a Tudományos Alap (FWF) nevű szervezet az általa támogatott projektekben biztosítja a szabad publikálás lehetőségét. Fél éve pedig a Bécsi Egyetem is létrehozott egy szakértői csoportot, amely a témával foglalkozik. A csoport tagja Brigitte Kromp, aki az Osztrák Központi Fizikakönyvtárat vezeti, valamint Petra Oberhuemer, aki a Bécsi Egyetem Oktatási és Tanulási Központjában dolgozik. Petra Oberhuemer elmondta, hogy a Bécsi Egyetem rektora külön kérte, hogy az intézmény dolgozói foglalkozzanak a témával és vizsgálják meg, hogy miként alkalmazható az Open Access-modell az egyetemen. Brigitte Kromp hozzátette, hogy meghatározó volt, hogy Georg Winckler rektor, aki egyben az Osztrák Rektori Konferencia elnöke is aláírta az Open Access kezdeményezést támogató úgynevezett Berlini Nyilatkozatot.
Az intézmény könyvtárában már régóta vizsgálják, hogy miként kínálhatnak a tudományos szakfolyóiratokkal szemben lehetséges alternatívát a nyílt hozzáférésű anyagok. "Első lépésként kiépítettük a Phaidra Digital Asset Management System nevű rendszert, amely lehetővé teszi a különböző formátumú digitális fájlok kezelését, rendszerezését. Az egy éve működő megoldást többek között archiválási célokra is használják. Emellett a jövőben részt akarnak vállalni a német Open-Access.net platform munkájában. Fontos lenne, hogy ebben a hálózatban Ausztriával kapcsolatos információk jelenjenek meg. Így lenne egy központi hely, ahol bárki tájékozódhatna" - szögezte le Petra Oberhuemer.
"Természetesen fontos a költségek kérdése. Egy könyvtárnak ugyanis meghatározott büdzséje van, ami gyorsan átláthatatlanná válhat. De még tudjuk, mi lesz a jó megoldás. A Biomed Central nevű nyílt hozzáférésű rendszerben tavaly körülbelül 20 cikk jelent meg, egy anyag átlagos publikálási költsége 900 és 1100 euró között volt. Más kiadóknál, például a Springernél,a mely szintén az Open Access-modellt alkalmazza ez az összeg azonban könnyen eléri a cikkenkénti 2000 eurót. Nem véletlen, hogy a könyvtárak nehéz, kényes helyzetbe kerültek" - jegyezte meg Brigitte Kromp. A két szakember szerint a legjobb megoldást a kiadókkal folytatott tárgyalások jelenthetik.
A Bécsi Egyetem könyvtárában jelenleg az olvasók 20 000 folyóirathoz férhetnek hozzá, ezek közül 8000 olvasható a világháló szabadon. Egy újság átlagos éves előfizetési díja 50 euró, de a legdrágább magazinoknál ez az összeg eléri a 15 000 eurót. Nem véletlen, hogy egyre többen támogatják az Open Access kezdeményezést, amelynek tagjai a felhasználók és a kutatók érdekeit képviselik. Mivel a bibliotékáknak komoly oktatási szerepük is van, így nem lehet mindegy, hogy milyen, mennyire tájékozott emberek kerülnek ki az életbe. Már csak az kellene, hogy a döntéshozók is felismerjék a kérdés fontosságát. El kell dönteni ugyanis a kérdést, hogy mi a fontosabb: az emberiség és a tudáshoz való szabad hozzáférés vagy néhány tudós és kiadó meggazdagodása?
Eddig a közpénzekből finanszírozott kutatási eredményeket általában szakfolyóiratokban jelentették meg. Azonban az elmúlt években egyre több ilyen kiadványt adtak ki és a bibliotékáknak komoly problémát jelent ezek előfizetése. Mivel az intézmények kénytelenek választani az egyes folyóiratok között és csak keveset rendelnek meg, ezáltal jelentősen csökken azoknak az anyagoknak a száma, amelyekhez bárki szabadon hozzáférhet. Számos tudós, könyvtáros és kutatást támogató szervezet osztja azt az egyre erősödő véleményt, hogy a közpénzekből támogatott kutatások eredményeit szabadon elérhetővé kellene tenni az interneten.
Ausztriában a Tudományos Alap (FWF) nevű szervezet az általa támogatott projektekben biztosítja a szabad publikálás lehetőségét. Fél éve pedig a Bécsi Egyetem is létrehozott egy szakértői csoportot, amely a témával foglalkozik. A csoport tagja Brigitte Kromp, aki az Osztrák Központi Fizikakönyvtárat vezeti, valamint Petra Oberhuemer, aki a Bécsi Egyetem Oktatási és Tanulási Központjában dolgozik. Petra Oberhuemer elmondta, hogy a Bécsi Egyetem rektora külön kérte, hogy az intézmény dolgozói foglalkozzanak a témával és vizsgálják meg, hogy miként alkalmazható az Open Access-modell az egyetemen. Brigitte Kromp hozzátette, hogy meghatározó volt, hogy Georg Winckler rektor, aki egyben az Osztrák Rektori Konferencia elnöke is aláírta az Open Access kezdeményezést támogató úgynevezett Berlini Nyilatkozatot.
Az intézmény könyvtárában már régóta vizsgálják, hogy miként kínálhatnak a tudományos szakfolyóiratokkal szemben lehetséges alternatívát a nyílt hozzáférésű anyagok. "Első lépésként kiépítettük a Phaidra Digital Asset Management System nevű rendszert, amely lehetővé teszi a különböző formátumú digitális fájlok kezelését, rendszerezését. Az egy éve működő megoldást többek között archiválási célokra is használják. Emellett a jövőben részt akarnak vállalni a német Open-Access.net platform munkájában. Fontos lenne, hogy ebben a hálózatban Ausztriával kapcsolatos információk jelenjenek meg. Így lenne egy központi hely, ahol bárki tájékozódhatna" - szögezte le Petra Oberhuemer.
"Természetesen fontos a költségek kérdése. Egy könyvtárnak ugyanis meghatározott büdzséje van, ami gyorsan átláthatatlanná válhat. De még tudjuk, mi lesz a jó megoldás. A Biomed Central nevű nyílt hozzáférésű rendszerben tavaly körülbelül 20 cikk jelent meg, egy anyag átlagos publikálási költsége 900 és 1100 euró között volt. Más kiadóknál, például a Springernél,a mely szintén az Open Access-modellt alkalmazza ez az összeg azonban könnyen eléri a cikkenkénti 2000 eurót. Nem véletlen, hogy a könyvtárak nehéz, kényes helyzetbe kerültek" - jegyezte meg Brigitte Kromp. A két szakember szerint a legjobb megoldást a kiadókkal folytatott tárgyalások jelenthetik.
A Bécsi Egyetem könyvtárában jelenleg az olvasók 20 000 folyóirathoz férhetnek hozzá, ezek közül 8000 olvasható a világháló szabadon. Egy újság átlagos éves előfizetési díja 50 euró, de a legdrágább magazinoknál ez az összeg eléri a 15 000 eurót. Nem véletlen, hogy egyre többen támogatják az Open Access kezdeményezést, amelynek tagjai a felhasználók és a kutatók érdekeit képviselik. Mivel a bibliotékáknak komoly oktatási szerepük is van, így nem lehet mindegy, hogy milyen, mennyire tájékozott emberek kerülnek ki az életbe. Már csak az kellene, hogy a döntéshozók is felismerjék a kérdés fontosságát. El kell dönteni ugyanis a kérdést, hogy mi a fontosabb: az emberiség és a tudáshoz való szabad hozzáférés vagy néhány tudós és kiadó meggazdagodása?
