Berta Sándor
Átrendeződhet a távközlési piac
Amennyiben a politika nem hoz gyorsan a piaci versenynek kedvező, azt segítő új szabályokat, akkor teljesen átalakulhat az európai telekommunikációs szektor. Az egykori monopolcégek átörökíthetik hatalmukat.
"Az egykor monopolhelyzetben lévő óriáscégeknek minden előnyük megvan a konkurensekkel szemben: vannak kábelcsatornáik, pénzük és politikai hátszelük. A politikának nem szabad hagynia, hogy az optikai kábel-infrastruktúra kiépítése, fejlesztése a véletlenek játéka legyen. Ráadásul a döntéshozóknak arra is ügyelniük kellene, hogy az egykor monopolhelyzetben lévő szereplők teljes mértékben megnyissák a hálózataikat a többi vállalat előtt és ezzel párhuzamosan ne építsék ki a saját, külön infrastruktúrájukat" - jelentette ki Christoph Brand, a Sunrise nevű svájci távközlési szolgáltató vezetője. A Sunrise a második legnagyobb svájci telekommunikációs vállalat.
Az elnök kiemelte, hogy elsősorban az új szélessávú hálózatok építését gátló szabályokon kellene változtatni. Az alpesi országban azért foglalkoznak komolyan a kérdéssel, mert Svájc az első államok között van Európában, amelyben adatok továbbítására, telefonbeszélgetések bonyolítására és televíziózásra egyaránt alkalmas optikai kábel-hálózatokat akarnak létrehozni. A tervek meglehetősen ambíciózusak, például a bázeli és a zürichi elektromos művek több száz millió svájci frankot fektetnének be az infrastruktúra kiépítésébe és a profiljukba felvennék a távközlési szolgáltatásokat is.
A két közművállalat a hálózatát bérbe adná a kisebb és a nagyobb szolgáltatóknak, többek között a Swisscomnak és a Sunrisenak. Ez a megoldás olcsó és a hatékony, hiszen nem kell minden cégnek saját infrastruktúrát létrehoznia. Ráadásul az elektromos művek a meglévő kábelcsatornáikban helyezhetik el az optikai vezetékeket.
A nagy mammutok, például a Deutsche Telecom vagy éppen a Swisscom az együttműködések ellenére is ragaszkodnak önálló rendszereikhez. A legnagyobb svájci telekommunikációs szolgáltató például azt javasolta a zürichi elektromos műveknek, hogy közösen fektessék le az optikai kábeleket és ezt a programot 100 millió svájci frankkal támogatná, de eközben kitart amellett is, hogy egy párhuzamos vezetékrendszert hozzon létre. Mivel a Swisscom piaci részesedése Svájcban 70 százalék, így a többi piaci szereplőt ezek az elképzelések - érthetően - aggodalommal töltik el.
Brand szerint a legjobb az lenne, hogy ha a törvényhozók köteleznék az egykor és jelenleg monopolhelyzetben lévő vállalatokat, hogy teljesen megnyissák a hálózataikat a többi cég előtt. De az is elfogadható megoldás lenne, hogy ha ezeknek a vállalatoknak csak a kábelcsatornáikat kellene megnyitniuk, mert így legalább a többi szolgáltató is lefektethetné a saját optikai kábeleit. Ezáltal pedig megszűnne a kiszolgáltatottságuk.
"Az egykor monopolhelyzetben lévő óriáscégeknek minden előnyük megvan a konkurensekkel szemben: vannak kábelcsatornáik, pénzük és politikai hátszelük. A politikának nem szabad hagynia, hogy az optikai kábel-infrastruktúra kiépítése, fejlesztése a véletlenek játéka legyen. Ráadásul a döntéshozóknak arra is ügyelniük kellene, hogy az egykor monopolhelyzetben lévő szereplők teljes mértékben megnyissák a hálózataikat a többi vállalat előtt és ezzel párhuzamosan ne építsék ki a saját, külön infrastruktúrájukat" - jelentette ki Christoph Brand, a Sunrise nevű svájci távközlési szolgáltató vezetője. A Sunrise a második legnagyobb svájci telekommunikációs vállalat.
Az elnök kiemelte, hogy elsősorban az új szélessávú hálózatok építését gátló szabályokon kellene változtatni. Az alpesi országban azért foglalkoznak komolyan a kérdéssel, mert Svájc az első államok között van Európában, amelyben adatok továbbítására, telefonbeszélgetések bonyolítására és televíziózásra egyaránt alkalmas optikai kábel-hálózatokat akarnak létrehozni. A tervek meglehetősen ambíciózusak, például a bázeli és a zürichi elektromos művek több száz millió svájci frankot fektetnének be az infrastruktúra kiépítésébe és a profiljukba felvennék a távközlési szolgáltatásokat is.
A két közművállalat a hálózatát bérbe adná a kisebb és a nagyobb szolgáltatóknak, többek között a Swisscomnak és a Sunrisenak. Ez a megoldás olcsó és a hatékony, hiszen nem kell minden cégnek saját infrastruktúrát létrehoznia. Ráadásul az elektromos művek a meglévő kábelcsatornáikban helyezhetik el az optikai vezetékeket.
A nagy mammutok, például a Deutsche Telecom vagy éppen a Swisscom az együttműködések ellenére is ragaszkodnak önálló rendszereikhez. A legnagyobb svájci telekommunikációs szolgáltató például azt javasolta a zürichi elektromos műveknek, hogy közösen fektessék le az optikai kábeleket és ezt a programot 100 millió svájci frankkal támogatná, de eközben kitart amellett is, hogy egy párhuzamos vezetékrendszert hozzon létre. Mivel a Swisscom piaci részesedése Svájcban 70 százalék, így a többi piaci szereplőt ezek az elképzelések - érthetően - aggodalommal töltik el.
Brand szerint a legjobb az lenne, hogy ha a törvényhozók köteleznék az egykor és jelenleg monopolhelyzetben lévő vállalatokat, hogy teljesen megnyissák a hálózataikat a többi cég előtt. De az is elfogadható megoldás lenne, hogy ha ezeknek a vállalatoknak csak a kábelcsatornáikat kellene megnyitniuk, mert így legalább a többi szolgáltató is lefektethetné a saját optikai kábeleit. Ezáltal pedig megszűnne a kiszolgáltatottságuk.