Textguard - a tartalomlopások ellen

Mindenesetre az ÜGYVÉDEK szépen fognak profitálni ebbõl az új nyomozgatási mániából. Sõt, méghogy profitálni??? TAROLNI fognak!

Lehet fokozni. Miért csak a hírekért kelljen fizetni? Nee máááá...

Lucifer megmutatta a jövõt:
Ha az asszony kiviszi a gyereket a játszótérre, ott majd beépített csipek meg kamerák lesznek mindenhol. Amikor ránézel a játszótérre (szép park, kellemes nézegetni...igen ám, de ezt valaki létrehozta, hát fizess a nézegetéséért!) szóval ha odanézel, akkor valahol a fák között egy kamera észlelte hogy odanéztél 4,5 másodpercig... már ugrik is a mobilszámládról 5,3 forintegyenérték... Aztán a gyerek lecsúszik a csúszdán: 38 forintegyenérték...

Nem folytatom, mindenki érti

OK, csak akkor hogy lehet megoldani, hogy aki a más hírét (nem könyvrõl van tehát szó) átveszi, az annak arányában fizessen, amennyi bevétel-része az adott hírbõl volt?

Vannak az élet más területein is olyan helyzetek, amikor szinte lehetetlen patikamérleggel kidekázgatni, hogy ki mennyit fizessen, az átalánydíj meg nagyon igazságtalan helyzeteket teremtene.
Amikor még ez a kamatpénzuralmi terror-horror nem ült a nyakunkban (az ezredforduló elõtt) akkor az ilyen természetû javakat állami feladatként kezelték.

Ahogy térünk át a fiskális rendszerre, évrõl évre, úgy nõ az igazságtalanság a társadalomban, és úgy lehetetlenül el azok élete, akik nem rendelkeznek kiemelkedõ jövedelmekkel.

Az ellentmondások gyökere itt van. A többi csak felszín.

Jogtalan használat nem egyenlõ a fizikai lopással. Ráadásul itt inmateriális javakról beszélünk, szellemi termékrõl, tehát még a bliccelés sem jó hasonlat, mert ott a buszon annyival kevesebb hely jut másnak + több üzemanyag fogy... <#hehe>

Ez nem meggazdagodás kérdése... Ha valaki ellopja a benzint a kocsidból, akkor nem gazdagszik meg rajta, mégis lopás. Vagy viheti az egész autódat?

Ha nem világos a gondolatmenet, fordítsd le egy könyv vagy zene, vagy akármi esetére. Ha magadnak másolod le, akkor (többnyire) nem lopás (mindenesetre nem választható szét, mikor az és mikor nem). Ha eladod, vagy másképp jutsz bevételhez belõle, akkor igenis az. Akkor is, ha egy undorítóan meggazdagodott alkotó (például a Metallica) alkotásáról van szó, amit egy elhájasodott, lélektelen karvalytõkés (a lemezkiadó cég) ad ki.

A lopás elõbbi definíciója alapján az a) és a b) eset is lopás volt.

"Aki friss hírekre kíváncsi, az az eredeti forráshoz fog fordulni úgyis." Mikor olvastad az MTI vagy más hírügynökség híreit eredetiben? Na ugye...

Én néha megteszem, amikor egy fontos hírt hibásan hoznak le, és kutatom, ki szúrta el. Érdekes, hogy eddig minden esetben az derült ki, hogy az MTI híreit a nagy hírportálok (köztük egyes napilapok webhelyei) veszik át elõször, a kisebb webhelyek és a blogok valamivel késõbb, és legjobb esetben változatlanul közlik a hírt, rosszabb esetben belerontanak.

NEM KUTATNAK, NEM TÁJÉKOZÓDNAK ÖNÁLLÓAN. Az MTI sem! Ez a tárgyi vagy számszerû tévedéseknél derül ki - mûvelt, tájékozott hírszerkesztõ kiszúrná a hibák többségét, ehelyett gépiesen továbbítják a hibákat, elírásokat, hiányosságokat.

Magyarul ez klasszikus tápláléklánc, melynek mindegyik tagja minimális ráfordítással maximális haszont igyekszik elérni. Nagyon ritkán ad valaki valami értékeset az általa felhasznált alapanyaghoz. Mert egyszerûen nem éri meg. A tematikus válogatás is fehér holló. Napi híreknél?! Örülj, ha a téma néhány korábbi hírét belinkelik... A körültekintõ címkézés még ritkább. A helyesírás-ellenõrzést is megspórolják, pedig az csak pár perc lenne hírenként.

A digitális tartalmak lemásolása szerintem akkor lopás, ha a másoló egyértelmû anyagi elõnyhöz (pénzbevételhez, vagy pénzkiadás megtakarításához) jut általa, és nem fizet érte. Az is tisztességtelen, ha nincs egyértelmû haszna, de nem tünteti fel a forrását. A torrentletöltés például ezért nem lopás (anyagi elõny van, de nem egyértelmû, mert ha fizetni kellene érte, akkor tizedannyit se töltenénk le). A fizetõs warezkínálat (emeltdíjas FTP stb.) ezért lopás (van egyértelmû bevételük, de nem fizetnek érte). A blogokba átmásolt hírek és más anyagok akkor lopások, ha hirdetési bevételhez jutnak általuk (mert fizetni biztosan nem fizetnek érte), vagy nem tüntetik fel a forrásukat.

Ami a mostani cikk lényegét illeti: a lopás elõbbi definíciója alapján az AFP-nek igenis igaza van.

Lehet hogy nem szerencsésen fogalmaztam. Nem akartam túl hosszasan írni.
Arra gondoltam, hogy ha egy szerzõ nem akarja, hogy a könyvét bárki olvashassa úgy, hogy nem veszi meg, akkor ne tegy fel.
Persze lehet fizetõs oldalakra is feltenni, de nekem ezekkel kapcsolatban eléggé rossz benyomásaim vannak, amellett nem is bízok -- ma még -- az internetes fizetési módokban (=bankszámlám lehúzása a távolból)

A rossz érzéseimnek két oka van: egyik, hogy a fizetõs oldlak nagy része leginkább pornóoldal, a másik meg az, hogy nem szeretném, ha ez az internetes fizetõs izé úgy elterjedne, mint a fizetõparkolás... jön egy maffia, rátelepszik a rendszerre, kiirthatatlanul, aztán lassan már azért is pénzt kell majd adni, amiért tulajdonképpen indokolatlanul követelnek pénzt...aztán meg majd mindenféle ürüggyel büntetõkamatokat kezdenek felszámítani, te meg bizonyítsd be hogy ott se voltál...brrrr.

Ez a Textguard nem lehet vmi nagy tudomány, ha rákeresel googlen egy teljes mondatra egy cikkbõl, akkor kiadja a másoló oldalakat. Gondolom ezt automatizálták ezzel.

"A könyv maradjon könyv. PAPÍR formában. Nem kell feltenni az internetre."

Ezzel nagyon nem értek egyet, de szerencsére így vagy úgy, elõbb vagy utóbb úgyis megjelenik elektronikus formában is.