Informatika és tudomány

Berta Sándor

Textguard - a tartalomlopások ellen

A nagy hírügynökségek megunták, hogy a világhálón publikálók egy része az ő híreiket veszi át. Elsőként az Agence France Presse (AFP) lépett.

Az AFP-nek elege lett abból, hogy a honlapok és a blogok számának drasztikus növekedésével párhuzamosan nő az ellopott hírek száma is. A kísértés óriási, hiszen elég csak megkeresni egy anyagot, majd a jól ismert copy paste módszerrel máris átvihető bármilyen oldalra. A jelenség gyakorlatilag a világ minden hírügynökségét érinti. Eddig a szöveglopók csak elvétve buktak le, az AFP azonban új módszerrel próbálkozik.

Az AFP egy különleges szoftvert hívott segítségül, az úgynevezett Textguardot. A program képes minden portált átkutatni az AFP-tartalmak után. Az első eredmények megdöbbentőek voltak: a Textguard ezer honlapon összesen több mint 10 000 találatot jelzett. Az érintett honlapok között voltak blogok, de olyan kisebb tartalomszolgáltatók is, akik reklámokkal keresik a pénzüket és gyakran töltenek fel az oldalaikra hírügynökségi anyagokat.

Az AFP a találatok alapján több száz figyelmeztető levelet és számlát küldött ki, a kártérítés mértéke egyes esetekben elérheti a több tízezer eurót is. "Meg akarjuk változtatni az emberek gondolkodásmódját. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy minden, ami az interneten szabadon elérhető, az egyben ingyen használható tartalom" - jelentette ki Andreas Krieger, az AFP németországi ügyvezető igazgatója.

Hasonló megoldást alkalmaz a Deutschen Presse-Agentur (dpa) is, amely szisztematikusan keresi a szerzői jogsértéseket a világhálón. "Az a benyomásunk, hogy nő az ilyen esetek száma" - mondta Michael Segbers, a dpa egyik ügyvezetője. Éppen emiatt a dpa tavaly ősz óta az úgynevezett Attributort alkalmazza, amely képes a meghatározott oldalakat átvizsgálni dpa-tartalmak után. A hírügynökség éppen a múlt hét pénteken küldte el feljelentését egy nagybani szöveglopónak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • halgatyó #23
    Mindenesetre az ÜGYVÉDEK szépen fognak profitálni ebből az új nyomozgatási mániából. Sőt, méghogy profitálni??? TAROLNI fognak!
  • halgatyó #22
    Lehet fokozni. Miért csak a hírekért kelljen fizetni? Nee máááá...

    Lucifer megmutatta a jövőt:
    Ha az asszony kiviszi a gyereket a játszótérre, ott majd beépített csipek meg kamerák lesznek mindenhol. Amikor ránézel a játszótérre (szép park, kellemes nézegetni...igen ám, de ezt valaki létrehozta, hát fizess a nézegetéséért!) szóval ha odanézel, akkor valahol a fák között egy kamera észlelte hogy odanéztél 4,5 másodpercig... már ugrik is a mobilszámládról 5,3 forintegyenérték... Aztán a gyerek lecsúszik a csúszdán: 38 forintegyenérték...

    Nem folytatom, mindenki érti
  • halgatyó #21
    OK, csak akkor hogy lehet megoldani, hogy aki a más hírét (nem könyvről van tehát szó) átveszi, az annak arányában fizessen, amennyi bevétel-része az adott hírből volt?

    Vannak az élet más területein is olyan helyzetek, amikor szinte lehetetlen patikamérleggel kidekázgatni, hogy ki mennyit fizessen, az átalánydíj meg nagyon igazságtalan helyzeteket teremtene.
    Amikor még ez a kamatpénzuralmi terror-horror nem ült a nyakunkban (az ezredforduló előtt) akkor az ilyen természetű javakat állami feladatként kezelték.

    Ahogy térünk át a fiskális rendszerre, évről évre, úgy nő az igazságtalanság a társadalomban, és úgy lehetetlenül el azok élete, akik nem rendelkeznek kiemelkedő jövedelmekkel.

    Az ellentmondások gyökere itt van. A többi csak felszín.
  • hol9672 #20
    Jogtalan használat nem egyenlő a fizikai lopással. Ráadásul itt inmateriális javakról beszélünk, szellemi termékről, tehát még a bliccelés sem jó hasonlat, mert ott a buszon annyival kevesebb hely jut másnak + több üzemanyag fogy...
  • vatuszi #19
    Ez nem meggazdagodás kérdése... Ha valaki ellopja a benzint a kocsidból, akkor nem gazdagszik meg rajta, mégis lopás. Vagy viheti az egész autódat?

    Ha nem világos a gondolatmenet, fordítsd le egy könyv vagy zene, vagy akármi esetére. Ha magadnak másolod le, akkor (többnyire) nem lopás (mindenesetre nem választható szét, mikor az és mikor nem). Ha eladod, vagy másképp jutsz bevételhez belőle, akkor igenis az. Akkor is, ha egy undorítóan meggazdagodott alkotó (például a Metallica) alkotásáról van szó, amit egy elhájasodott, lélektelen karvalytőkés (a lemezkiadó cég) ad ki.
  • vatuszi #18
    A lopás előbbi definíciója alapján az a) és a b) eset is lopás volt.
  • vatuszi #17
    "Aki friss hírekre kíváncsi, az az eredeti forráshoz fog fordulni úgyis." Mikor olvastad az MTI vagy más hírügynökség híreit eredetiben? Na ugye...

    Én néha megteszem, amikor egy fontos hírt hibásan hoznak le, és kutatom, ki szúrta el. Érdekes, hogy eddig minden esetben az derült ki, hogy az MTI híreit a nagy hírportálok (köztük egyes napilapok webhelyei) veszik át először, a kisebb webhelyek és a blogok valamivel később, és legjobb esetben változatlanul közlik a hírt, rosszabb esetben belerontanak.

    NEM KUTATNAK, NEM TÁJÉKOZÓDNAK ÖNÁLLÓAN. Az MTI sem! Ez a tárgyi vagy számszerű tévedéseknél derül ki - művelt, tájékozott hírszerkesztő kiszúrná a hibák többségét, ehelyett gépiesen továbbítják a hibákat, elírásokat, hiányosságokat.

    Magyarul ez klasszikus tápláléklánc, melynek mindegyik tagja minimális ráfordítással maximális haszont igyekszik elérni. Nagyon ritkán ad valaki valami értékeset az általa felhasznált alapanyaghoz. Mert egyszerűen nem éri meg. A tematikus válogatás is fehér holló. Napi híreknél?! Örülj, ha a téma néhány korábbi hírét belinkelik... A körültekintő címkézés még ritkább. A helyesírás-ellenőrzést is megspórolják, pedig az csak pár perc lenne hírenként.

    A digitális tartalmak lemásolása szerintem akkor lopás, ha a másoló egyértelmű anyagi előnyhöz (pénzbevételhez, vagy pénzkiadás megtakarításához) jut általa, és nem fizet érte. Az is tisztességtelen, ha nincs egyértelmű haszna, de nem tünteti fel a forrását. A torrentletöltés például ezért nem lopás (anyagi előny van, de nem egyértelmű, mert ha fizetni kellene érte, akkor tizedannyit se töltenénk le). A fizetős warezkínálat (emeltdíjas FTP stb.) ezért lopás (van egyértelmű bevételük, de nem fizetnek érte). A blogokba átmásolt hírek és más anyagok akkor lopások, ha hirdetési bevételhez jutnak általuk (mert fizetni biztosan nem fizetnek érte), vagy nem tüntetik fel a forrásukat.

    Ami a mostani cikk lényegét illeti: a lopás előbbi definíciója alapján az AFP-nek igenis igaza van.
  • halgatyó #16
    Lehet hogy nem szerencsésen fogalmaztam. Nem akartam túl hosszasan írni.
    Arra gondoltam, hogy ha egy szerző nem akarja, hogy a könyvét bárki olvashassa úgy, hogy nem veszi meg, akkor ne tegy fel.
    Persze lehet fizetős oldalakra is feltenni, de nekem ezekkel kapcsolatban eléggé rossz benyomásaim vannak, amellett nem is bízok -- ma még -- az internetes fizetési módokban (=bankszámlám lehúzása a távolból)

    A rossz érzéseimnek két oka van: egyik, hogy a fizetős oldlak nagy része leginkább pornóoldal, a másik meg az, hogy nem szeretném, ha ez az internetes fizetős izé úgy elterjedne, mint a fizetőparkolás... jön egy maffia, rátelepszik a rendszerre, kiirthatatlanul, aztán lassan már azért is pénzt kell majd adni, amiért tulajdonképpen indokolatlanul követelnek pénzt...aztán meg majd mindenféle ürüggyel büntetőkamatokat kezdenek felszámítani, te meg bizonyítsd be hogy ott se voltál...brrrr.
  • Charybdis #15
    Ez a Textguard nem lehet vmi nagy tudomány, ha rákeresel googlen egy teljes mondatra egy cikkből, akkor kiadja a másoló oldalakat. Gondolom ezt automatizálták ezzel.
  • KillerBee #14
    "A könyv maradjon könyv. PAPÍR formában. Nem kell feltenni az internetre."

    Ezzel nagyon nem értek egyet, de szerencsére így vagy úgy, előbb vagy utóbb úgyis megjelenik elektronikus formában is.
További bejegyzések a fórumban...