Berta Sándor

Információszabadság a Fritzl-ügy és Winnenden árnyékában

Az amstetteni rém pere kapcsán tapasztalható médiafelhajtás változtatásokra ösztönzi Claudia Bandion-Ortner osztrák igazságügyi minisztert. A médiát gyakran bírálatok érik, hogy nem kezeli megfelelően a nagy horderejű ügyeket. Így volt ez a winnendeni ámokfutás és Josef Fritzl pere kapcsán is.

Claudia Bandion-Ortner ezért határozta el, hogy mindent elkövet a jövőben a tárgyilagosabb és az áldozatok jogait kevésbé sértő tudósításokért. A miniszter elhatározta, hogy szigorít a jelenlegi osztrák médiatörvényen.

"A nyilvánosságot pont az áldozatok védelmében zártuk ki a tárgyalásról. Érthetően világszerte nagy volt az érdeklődés a per iránt és ezt mi sem tudtuk megakadályozni.
Egyértelművé vált számomra, hogy a jövőben jobban meg kell védenünk az áldozatokat a sajtótól, de az eljárások résztvevőinek is tudomásul kell venniük, hogy védenünk kell az ő személyi jogaikat. Nem történhet meg, hogy az ilyen ügyek bizalmas aktáit újságokban látjuk viszont. Úgy vélem, például a szexuális bűncselekmények áldozatainak éppen elég probléma, hogy a bíróság előtt meg kell jelenniük, nem vágynak még a sajtóhírnévre is" - jelentette ki Claudia Bandion-Ortner.

A politikus elképzelése szerint komolyan büntetnék azokat, akik megsértik a törvényeket, vagy az áldozatok és a tettesek személyiségi jogait. Ezzel párhuzamosan viszont védeni kell a sajtószabadságot. Az osztrák gyakorlatot bírálta ugyanakkor Hendrik Zörner, a Német Újságíró Szövetség (DJV) szóvivője, aki elismerte, hogy gyakran nagyon nehéz különbséget tenni, hogy valami még beletartozik az információszabadságba vagy már sérti mondjuk az áldozatok jogait. A szakember ugyanakkor úgy gondolta, hogy pont a rendkívül súlyos esetekben az áldozatok jogainak kell a legfontosabbnak lenni.

"Még nem ismerjük a miniszter konkrét elképzeléseit, de ha egy politikus szigorítana akar a médiatörvényen, akkor arra oda kell figyelniük az újságíróknak. Különbséget kellene ugyanakkor tenni a riporterek és a paparazzik között" - mondta Zörner. A médiát, és különösen az internetes híroldalakat, komoly kritikák érték, amiért számos esetben megkérdőjelezhető módon hoztak nyilvánosságra vagy kerestek információkat.

A winnendeni ámokfutás közben és után a Twitteren percenként 50 rövid üzenetet regisztráltak. A CNN, az Al Jazeera és más médiák megpróbáltak a szemtanúk nyomára bukkanni. Egy dán televíziós mobjerg néven regisztrálta magát és arra kérte a helyi Twitter-bloggereket, hogy jelentkezzenek. Jellemző, hogy a Tontaube álnéven az eseményekről tudósító Natali Haug később teljesen kimerült és elege lett az állandó megkeresésekből. "Kedves sajtó, én sem tudok semmit az őrültről" - írta az utolsó bejegyzésében.

A lány csak a barátait, ismerőseit akarta megóvni az ámokfutótól és nem vágyott rivaldafényre. Mindenesetre ez a két ügy is jól megmutatta, hogy nehéz megtalálni a határt ezen a vékony mezsgyén. Egyrészről a tudósítóktól minél több információt követel nemcsak a média, de az olvasók is, másrészt van egy pont, amit már valóban nem illene átlépni.

De az internet korában, ahol bárkiből riporter válhat, csak kevesen tudnak ellenállni a kísértésnek, hiszen túl vonzó lehetőség, hogy pont az ő tudósításukat mutatja be a CNN vagy a BBC. Közben pedig az áldozatok vére még lehet, hogy fel sem száradt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #5
    Hallottátok, hogy Fritzlt nem sima börtönbe/fegyházba viszik, mert féltik a bőrét (válogatott kínzások után kinyírnák a többiek), hanem "egy biztonságos pszichiátriai intézetbe"?
  • Alvarez999 #4
    Inkább gyanúsítottakról van itt szó, hiszen bebizonyosodhat a gyanúsított ártatlansága is. Ám ekkorra már rég meghurcolták és bemocskolták a nevét.
  • B0nFire #3
    "Jellemző, hogy a Tontaube álnéven az eseményekről tudósító Natali Haug később teljesen kimerült és elege lett az állandó megkeresésekből." - És őt ugyan ki kérte fel rá, hogy tudósítson?! Ha a mondanivalómat csak szűk körnek szánom, azt nem twitteren fogom megbeszélni, meg a chatszobában, wazze!!!

    Egyébként aki A-t mond, az mondjon B-t is. Vagyis aki kurvának áll, az ne sírjon, ha b@sszák, tartja a mondás. Tudomásul kéne venni az embereknek, hogy minden cselekedetünknek következményei vannak, vagy lesznek. Aki ezt nem képes belátni, az még nem nőtt fel, lélekben gyermek, gyámságra szorul. Akkor is, ha a társadalom nagy hányada ilyen emberekből áll. De attól, hogy valaki hülye (Tontaube), még nem feltétlenül kell a médiatörvényen szigorítani.
  • duke #2
    Ugyan ma nem kell nyavajogni,hamar tortenik valakivel valamilyen szornyuseg,az legkevesebb hogy a nyilvanosag ele tarja.Hogy az emberek had elvezdkedhesenek mas szerencsetlensegebol,nyomorabol.
    Valojaban elsosorban nem a media hibas,hanem a sok tirpak idiota akik attol erzik jol magukat,ha massal tortenik valami szerencsetlenseg.Valakit leutnek,elutnek,kirabolnak,megeroszakolnak,lelonek,bortonbe zarnak,es akkor az atlag barom ettol most kurvara jol erzi magat,mert ehhez kepest neki megis mennyivel jobb vele nem torent semmi.Pofan tudnam rugni mikor latom hogy valaki ilyen szennylapokon elvezkedik.
  • immovable #1
    [i]...és a tettesek személyiségi jogait[/] pff