Berta Sándor
Lehallgathatók a tűs nyomtatók
A Saar-vidéki Egyetem kriptográfusai kiderítették, hogy az úgynevezett tűs nyomtatók adott esetben jóval több információt adnak ki, mint amennyit gondolnánk.
A szakemberek kifejlesztettek egy olyan technikát, amelynél a nyomtatási zajok hangszalagra rögzítésével, majd elemezésével a kinyomtatott információk 70 százalékát rekonstruálni lehet. "Mivel a tűk mozdulatai minden betű után megváltoznak, így különböző zajok jönnek létre. Ezáltal lehetséges például a betegakták vagy a bizalmas banki adatok kiderítése" - jelentette ki Michael Backes, a kutatás vezetője. A tudósok először a tűs nyomtatók nyelvét tanulták meg a kiadott zajok alapján. Minden szóhoz egy hangmintát rendeltek hozzá és ezeket utána egy adatbázisban rögzítették.
"Az egyes szavak hangmintái jobban megfelelnek erre a célra, mivel a betűk leütésének zaját szinte lehetetlen lenne nyomon követni, a nyomtatási folyamat ugyanis túl gyorsan történik" - tette hozzá Backes. Miután az adatbázist létrehozták, megpróbálták megfejteni az akusztikai nyomok alapján, hogy milyen szavakat írhatott le a papírra a készülék. A rekonstrukciós szakasz során alkalmazták az automatikus beszédfelismerés módszerét is. Az eredmény: a leírt szavak 70 százalékát hiba nélkül rekonstruálni lehetett.
A tűs nyomtatókat ma már csak nagyon kevés helyen alkalmazzák, elsősorban kórházakban és bankokban. A szakember szerint az ok, hogy ezek a készülékek strapabíróak és sokáig használhatók. Ráadásul egyes országokban, például Németországban, Svájcban és Ausztriában az orvosoknak még kötelező a recepteket indigóval kinyomtatni. A tesztek során ilyen indigóval készült másolatokat választottak ki. Rövid tréning után a csoport tagjai képesek voltak megállapítani, hogy az egyes recepteken milyen gyógyszerek nevei szerepeltek. A bankok folyószámla-kivonatokat és titkos azonosítószámokat nyomtatnak ilyen eszközökkel.
Backes úgy vélte, ha valaki ezekre az információkra kíváncsi, elég csak egy lehallgatókészüléket elhelyeznie egy tűs nyomtatón és a laptopján elolvashat minden kinyomtatott papírt. A kutató ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezt a módszert még senki sem használta az adatszerzésre mivel túl abszurd és alig ismert. A Saar-vidéki tudósok most azt akarják vizsgálni, hogy vajon a módszer alkalmazható-e más, például tintasugaras készülékeknél is.
A szakemberek kifejlesztettek egy olyan technikát, amelynél a nyomtatási zajok hangszalagra rögzítésével, majd elemezésével a kinyomtatott információk 70 százalékát rekonstruálni lehet. "Mivel a tűk mozdulatai minden betű után megváltoznak, így különböző zajok jönnek létre. Ezáltal lehetséges például a betegakták vagy a bizalmas banki adatok kiderítése" - jelentette ki Michael Backes, a kutatás vezetője. A tudósok először a tűs nyomtatók nyelvét tanulták meg a kiadott zajok alapján. Minden szóhoz egy hangmintát rendeltek hozzá és ezeket utána egy adatbázisban rögzítették."Az egyes szavak hangmintái jobban megfelelnek erre a célra, mivel a betűk leütésének zaját szinte lehetetlen lenne nyomon követni, a nyomtatási folyamat ugyanis túl gyorsan történik" - tette hozzá Backes. Miután az adatbázist létrehozták, megpróbálták megfejteni az akusztikai nyomok alapján, hogy milyen szavakat írhatott le a papírra a készülék. A rekonstrukciós szakasz során alkalmazták az automatikus beszédfelismerés módszerét is. Az eredmény: a leírt szavak 70 százalékát hiba nélkül rekonstruálni lehetett.
A tűs nyomtatókat ma már csak nagyon kevés helyen alkalmazzák, elsősorban kórházakban és bankokban. A szakember szerint az ok, hogy ezek a készülékek strapabíróak és sokáig használhatók. Ráadásul egyes országokban, például Németországban, Svájcban és Ausztriában az orvosoknak még kötelező a recepteket indigóval kinyomtatni. A tesztek során ilyen indigóval készült másolatokat választottak ki. Rövid tréning után a csoport tagjai képesek voltak megállapítani, hogy az egyes recepteken milyen gyógyszerek nevei szerepeltek. A bankok folyószámla-kivonatokat és titkos azonosítószámokat nyomtatnak ilyen eszközökkel.
Backes úgy vélte, ha valaki ezekre az információkra kíváncsi, elég csak egy lehallgatókészüléket elhelyeznie egy tűs nyomtatón és a laptopján elolvashat minden kinyomtatott papírt. A kutató ugyanakkor úgy gondolja, hogy ezt a módszert még senki sem használta az adatszerzésre mivel túl abszurd és alig ismert. A Saar-vidéki tudósok most azt akarják vizsgálni, hogy vajon a módszer alkalmazható-e más, például tintasugaras készülékeknél is.
