Berta Sándor

Több millió ügyféladatot adott ki a Deutsche Telekom?

Számos jel mutat arra, hogy a Deutsche Telekom a 2001. szeptemberi 11-i terrortámadások után önként átadta előfizetői adatait a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak (BKA).

A bennfentesektől kiszivárgott információk szerint a DT annak ellenére cselekedett így, hogy a BKA nem gyanúsította meg hivatalosan egyik ügyfelét sem terrorizmussal vagy terrorizmus támogatásával, illetve nem volt kényszerítő jogi helyzet. A Frankfurter Rundschaunak nyilatkozó tanúk elmondták, hogy a BKA nem konkrét személyeket keresett, hanem egyszerűen csak meg akarta vizsgálni az összes előfizető adatait.

A szövetségi hivatal munkatársai a keresést bizonyos szempontok alapján végezték el. A gyanú szerint elsősorban "alvó ügynököket" kerestek. A BKA nyomozói az akció során felkeresték a DT egyik számítógépközpontját. A megoldás leginkább az 1970-es években a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) ellni hajtóvadászat idején alkalmazott módszerekre hasonlít. Akkor a rendőrök abból indultak ki, hogy a terroristák az áramszámláikat biztosan nem a valódi nevükön és bankszámlákon keresztül egyenlítik ki. A készpénzzel fizetők között végül meg is találták az egyik hamis név mögé rejtőző RAF-tagot.

2001. szeptember 11-e után a BKA és a tartományi rendőrségek koordinált országos akciót indítottak a Németországban tartózkodó esetleges iszlám terroristák felkutatására. A cél a lehetséges alvó ügynökök és terroristagyanús személyek megtalálása volt. A BKA többek között egyetemektől, népesség- és a külföldieket nyilvántartó hivataloktól kapott több mint 8 millió adatcsomagot, amelyekben olyan 18 és 40 év közötti muszlim férfiakat kerestek, akik akkor valamely műszaki főiskola vagy egyetem hallgatói voltak, illetve már végeztek. A kutatást később kiterjesztették az elektromos, a gáz- és víz-, valamint a kémiai ipari szervezetek (VDEW, BGW, illetve VCI) adatbázisaira is. Ezenkívül a BKA 4000 konszern és nagyobb vállalat (Siemens, Bayer, Lufthansa stb.) rendszerébe is be akart tekinteni.

A hivatal munkatársai az így nyert információkat folyamatosan összehasonlították a saját nyilvántartásukban található adatokkal. A Német Alkotmánybíróság 2006-ban megállapította, hogy egy ilyen mértékű, átfogó, megelőző célú nyomozás semmiképpen sem volt összeegyeztethető az információs önrendelkezési és az adatvédelmi joggal, éppen ezért alkotmányellenes volt. Az indoklás szerint az ilyen jellegű akciók csak akkor jogosak, hogy ha a céljuk egy konkrét, emberéleteket, nagy értékű közvagyont vagy magát a demokratikus állam létét fenyegető veszélyhelyzet megakadályozása.

A tanúk azt állítják, hogy a BKA munkatársai hosszú időn keresztül járkáltak ki és be a DT épületeibe, a kapott adatokat gyakran mindenfajta hivatalos papír vagy bírói engedély nélkül szerezték meg. Jellemző, hogy ha valaki csak az előfizetők külföldi kapcsolataira kíváncsi, úgy 3 havonta hárommillió ügyfél forgalmi adatait kell átnéznie. Ehhez társulna még a napi több ezer egyéb információ-lekérdezés. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal egyébként közvetlenül 2001. szeptember 11-e után kereken 32 000 adatcsomagot szerzett meg.

A Deutsche Telekom egyelőre hallgat. A cég szóvivője csupán annyit közölt: "Nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy állami helyek információs megkereséseiről, amelyeknek egyébként távközlési szolgáltatóként eleget tennünk, harmadik fél számára bármilyen felvilágosítást adjunk. Éppen emiatt nem adhatunk semmilyen tájékoztatást arról sem, hogy mi történt 2001. szeptember 11 után. Kérjük, forduljanak a BKA-hoz." Nos, a Szövetségi Bűnügyi Hivatal szintén hallgatásba burkolózott.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • B0nFire #1
    A felsőbbrendű faj!