Berta Sándor
A fiatalok alábecsülik a virtuális veszélyeket
A felhasználók számára vonzóak a közösségi portálok és a videomegosztó honlapok szolgáltatásai. Azonban a felszín alatt rejtőzhetnek veszélyes dolgok.
Az Észak-rajna-vesztfáliai Tartományi Médiaintézet (LfM) által készített tanulmányból kiderült, hogy a mai fiatalok szinte belenőttek a web 2.0 világába, az azonnali üzenetküldők, chatek, video- és képmegosztó, valamint közösségi portálok használatába. Ezek a szolgáltatások fontosak a kapcsolataik fenntartásában, de egyben kockázatot is jelentenek.
A különösen komoly kockázatok között említették a szakemberek a kiberzaklatást, a személyes adatok felelőtlen kiadását és az úgynevezett gyűlöletcsoportok működését. Utóbbiak egy-egy személyt választanak ki célpontul, akit aztán rendszeresen zaklatnak, becsmérelnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy amilyen nagyszerű lehetőségek vannak a web 2.0-s programokban és ajánlatokban, annyira könnyű azokkal visszaélni. Sok felhasználó alábecsüli a rá leselkedő online veszélyeket, azt, hogy mások visszaélhetnek a profiljaiban megjelentetett fotóival, a megadott személyes adataival és úgy gondolják, az internet egy nekik ártani nem tudó világ.
Megdöbbentő volt, hogy a megkérdezett fiatalok többsége legalább egy alkalommal már kapcsolatba került a kiberzaklatással vagy tanúja volt ilyen eseménynek, vagy ő volt az áldozat. A leggyakoribb példa, hogy néhány osztálytárs megszerzi az áldozat fotóját, majd azt különböző módon módosítja és a kész felvételt utána megjelenteti valahol. Az illető kínos helyzetbe kerül, a többiek nevetnek, persze csak addig, amíg nem őket "tréfálják" meg ilyen módon.
"A közösségi portálok használata bizonyos fokú nyitottságot követel meg a felhasználóktól. Sokan azonban nincsenek igazán tudatában annak, hogy adott esetben a beállításoknak köszönhetően a profilban lévő fotókhoz, adatokhoz, nem csak a barátaik férhetnek hozzá, hanem gyakorlatilag bárki. Ráadásul ezek az információk megmaradnak" - jelentette ki Prof. Dr. Ingrid Paus-Hasebrink, a Salzburgi Egyetem munkatársa. Dr. Jürgen Brautmeier, az LfM igazgatóhelyettese elmondta, hogy éppen ezért nagyon komoly felelősségük van a szolgáltatóknak. A legfontosabb, hogy a látogatók tisztában legyenek a csatlakozási és adatfelhasználási feltételekkel, valamint, hogy a cégek kiemelten kezeljék az adatok védelmét.
Ehhez hozzátartozik, hogy minden esetben biztosítani kell a felhasználóknak, hogy ők dönthessék el, kik és milyen mértékben tekinthetik meg a róluk megjelenő anyagokat. Emellett a szülőknek és az iskoláknak fel kell hívniuk a diákok figyelmét a rájuk leselkedő online veszélyekre és arra, hogy tiszteljék az osztálytársaikat, a tanáraikat és más embereket. Sajnos azonban az emberi butaság ellen a legjobb technikai megoldások sem védenek. Ha valaki rosszul dönt, azt szinte lehetetlen megvédeni.
A kutatók tanulmánya idén nyáron könyvként is megjelenik, hogy még több internetezőhöz jusson el.
Az Észak-rajna-vesztfáliai Tartományi Médiaintézet (LfM) által készített tanulmányból kiderült, hogy a mai fiatalok szinte belenőttek a web 2.0 világába, az azonnali üzenetküldők, chatek, video- és képmegosztó, valamint közösségi portálok használatába. Ezek a szolgáltatások fontosak a kapcsolataik fenntartásában, de egyben kockázatot is jelentenek.
A különösen komoly kockázatok között említették a szakemberek a kiberzaklatást, a személyes adatok felelőtlen kiadását és az úgynevezett gyűlöletcsoportok működését. Utóbbiak egy-egy személyt választanak ki célpontul, akit aztán rendszeresen zaklatnak, becsmérelnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy amilyen nagyszerű lehetőségek vannak a web 2.0-s programokban és ajánlatokban, annyira könnyű azokkal visszaélni. Sok felhasználó alábecsüli a rá leselkedő online veszélyeket, azt, hogy mások visszaélhetnek a profiljaiban megjelentetett fotóival, a megadott személyes adataival és úgy gondolják, az internet egy nekik ártani nem tudó világ.
Megdöbbentő volt, hogy a megkérdezett fiatalok többsége legalább egy alkalommal már kapcsolatba került a kiberzaklatással vagy tanúja volt ilyen eseménynek, vagy ő volt az áldozat. A leggyakoribb példa, hogy néhány osztálytárs megszerzi az áldozat fotóját, majd azt különböző módon módosítja és a kész felvételt utána megjelenteti valahol. Az illető kínos helyzetbe kerül, a többiek nevetnek, persze csak addig, amíg nem őket "tréfálják" meg ilyen módon.
"A közösségi portálok használata bizonyos fokú nyitottságot követel meg a felhasználóktól. Sokan azonban nincsenek igazán tudatában annak, hogy adott esetben a beállításoknak köszönhetően a profilban lévő fotókhoz, adatokhoz, nem csak a barátaik férhetnek hozzá, hanem gyakorlatilag bárki. Ráadásul ezek az információk megmaradnak" - jelentette ki Prof. Dr. Ingrid Paus-Hasebrink, a Salzburgi Egyetem munkatársa. Dr. Jürgen Brautmeier, az LfM igazgatóhelyettese elmondta, hogy éppen ezért nagyon komoly felelősségük van a szolgáltatóknak. A legfontosabb, hogy a látogatók tisztában legyenek a csatlakozási és adatfelhasználási feltételekkel, valamint, hogy a cégek kiemelten kezeljék az adatok védelmét.
Ehhez hozzátartozik, hogy minden esetben biztosítani kell a felhasználóknak, hogy ők dönthessék el, kik és milyen mértékben tekinthetik meg a róluk megjelenő anyagokat. Emellett a szülőknek és az iskoláknak fel kell hívniuk a diákok figyelmét a rájuk leselkedő online veszélyekre és arra, hogy tiszteljék az osztálytársaikat, a tanáraikat és más embereket. Sajnos azonban az emberi butaság ellen a legjobb technikai megoldások sem védenek. Ha valaki rosszul dönt, azt szinte lehetetlen megvédeni.
A kutatók tanulmánya idén nyáron könyvként is megjelenik, hogy még több internetezőhöz jusson el.