Berta Sándor
Hitelező portál közösségi alapon
Az elmúlt hónapokban Nyugat-Európában népszerűvé váltak az online kölcsönző honlapok, ahol a felhasználók egymásnak nyújthatnak hiteleket vagy támogathatják a nekik szimpatikus elképzeléseket.
A pénzügyi segítségre váró emberek egyre kevésbé bíznak meg a bankokban. Ezt a helyzetet felismerve számos portál kínál kölcsönzési lehetőségeket. Az egyik ilyen oldal a smava, ahol mindenki maga dönti el, hogy kitől kér kölcsön, milyen időre, mekkora kamattal fizeti vissza az összeget, vagy kinek ad kölcsön, mekkora kamatra és milyen hosszú időre pénzt. A honlap fájlcserélő elven működik. A legtöbb felhasználó kis összeget kér kölcsön, persze van olyan is, aki több ezer vagy tízezer eurót szeretne kapni. A kamat átlagosan 4,25 százalék, míg a nyereség 14,35 százalék. A kölcsönkérőket kategóriákba sorolják A-tól H-ig, így mindenki azonnal tudja egy bejegyzés megtekintésekor, hogy az illető mennyire van eladósodva és mennyire jó adós.
A kockázat természetesen ebben az esetben is megvan, de mégis sokan szívesebben tartoznak egy magánszemélynek, mint egy banknak. A smava a hitelösszegek 2,5 százalékát kapja, míg a hitelfolyósító költsége 4 euró körül van. A két éve működő oldalon eddig több mint 7 millió eurós hitelforgalmat bonyolítottak a tagok és az összegeket több mint 1150 személy között osztották szét. A kölcsönzőnek legalább 18 évesnek kell lennie és németországi lakóhellyel, valamint bankszámlával kell rendelkeznie. A kölcsönt igénylőnek ezen felül legalább 1000 eurós havi bevételt is fel kell tudni mutatnia.
A megoldásnak egyetlen bökkenője van: mivel a cégnek nincs banklicence, így rákényszerül egy pénzintézetre, amely jelen esetben a BIW. A tagok közül van, aki át- és továbbképzéshez, járművásárláshoz, befektetésekhez, lakásátalakításhoz és -korszerűsítéshez, családi, üzleti és egészségügyi célokra vagy éppen a gyermekei támogatására, házmesteri szolgálat bővítésére gyűjt, illetve kér segítséget. A fogyasztóvédők szerint bár a szolgáltatás jónak tűnik, 128-bites SSL-titkosítás van, megfelelő az adatvédelem és a személyazonosságot is ellenőrzik, nem árt az óvatosság és a bizalmatlanság.
Az emberek közötti hitelezés egyébként gyakorlatilag több száz évre nyúlik vissza. Már i. e. 300-ban Kínában voltak lun huinak nevezett úgynevezett magán kölcsönegyesületek. Mexikóban szintén ismert a megoldás, ott tandának nevezik, míg Indiában Kamet, Japánban pedig Miyin a neve. A smava nem az egyetlen ilyen oldal. Példaként említhető még az auxmoney.com is.
A pénzügyi segítségre váró emberek egyre kevésbé bíznak meg a bankokban. Ezt a helyzetet felismerve számos portál kínál kölcsönzési lehetőségeket. Az egyik ilyen oldal a smava, ahol mindenki maga dönti el, hogy kitől kér kölcsön, milyen időre, mekkora kamattal fizeti vissza az összeget, vagy kinek ad kölcsön, mekkora kamatra és milyen hosszú időre pénzt. A honlap fájlcserélő elven működik. A legtöbb felhasználó kis összeget kér kölcsön, persze van olyan is, aki több ezer vagy tízezer eurót szeretne kapni. A kamat átlagosan 4,25 százalék, míg a nyereség 14,35 százalék. A kölcsönkérőket kategóriákba sorolják A-tól H-ig, így mindenki azonnal tudja egy bejegyzés megtekintésekor, hogy az illető mennyire van eladósodva és mennyire jó adós.
A kockázat természetesen ebben az esetben is megvan, de mégis sokan szívesebben tartoznak egy magánszemélynek, mint egy banknak. A smava a hitelösszegek 2,5 százalékát kapja, míg a hitelfolyósító költsége 4 euró körül van. A két éve működő oldalon eddig több mint 7 millió eurós hitelforgalmat bonyolítottak a tagok és az összegeket több mint 1150 személy között osztották szét. A kölcsönzőnek legalább 18 évesnek kell lennie és németországi lakóhellyel, valamint bankszámlával kell rendelkeznie. A kölcsönt igénylőnek ezen felül legalább 1000 eurós havi bevételt is fel kell tudni mutatnia.
A megoldásnak egyetlen bökkenője van: mivel a cégnek nincs banklicence, így rákényszerül egy pénzintézetre, amely jelen esetben a BIW. A tagok közül van, aki át- és továbbképzéshez, járművásárláshoz, befektetésekhez, lakásátalakításhoz és -korszerűsítéshez, családi, üzleti és egészségügyi célokra vagy éppen a gyermekei támogatására, házmesteri szolgálat bővítésére gyűjt, illetve kér segítséget. A fogyasztóvédők szerint bár a szolgáltatás jónak tűnik, 128-bites SSL-titkosítás van, megfelelő az adatvédelem és a személyazonosságot is ellenőrzik, nem árt az óvatosság és a bizalmatlanság.
Az emberek közötti hitelezés egyébként gyakorlatilag több száz évre nyúlik vissza. Már i. e. 300-ban Kínában voltak lun huinak nevezett úgynevezett magán kölcsönegyesületek. Mexikóban szintén ismert a megoldás, ott tandának nevezik, míg Indiában Kamet, Japánban pedig Miyin a neve. A smava nem az egyetlen ilyen oldal. Példaként említhető még az auxmoney.com is.